A lakosság 40%-a úgy véli, fizetése csak a létminimumra elég, mégis robbanásszerűen terjed a hitelre vásárlás . Mi az ábra?
A romániai lakosság alig 20%-a tud pénzt félretenni havi fizetéséből, ám leggyakrabban a megtakarított összeg nem haladja meg az egymillió régi lejt – derül ki a Metro Media Transilvania közvéleménykutató-intézet tavaly év végén készített, a napokban közzétett felméréséből. A megkérdezettek 39%-a vélekedett úgy,hogy a megkeresett pénzösszeg
elégséges legalább a létminimum biztosítására,
25%-uk azonban úgy látta, a létminimum alatt él. A válaszadók egynegyede ítélte meg úgy, hogy normális életet tud biztosítani önmaga és családja számára, s csupán 8%-ra tehető azoknak a számaránya, akik drágább javakat, fogyasztási cikkeket is meg tudnak vásárolni havi fizetésükből.
A leginkább elégedettek havi fizetésükkel a fiatalok, illetve azok, akik magasabb beosztásban dolgoznak, az egyetemet végzettek, a városiak, valamint akik az átlagnál jobban keresnek.
A felmérést készítő szociológusok azonban felhívják a figyelmet arra is, hogy a különböző jövedelmű személyek különféleképpen ítélik meg a legszükségesebb termékek és szolgáltatások kategóriáját, s
a bérek esetleges növekedésével az igények is átalakulnak.
Miközben csak a lakosság egyötöde tudja megengedni magának, hogy pénzt takarítson meg, ennek a csoportnak is csupán 11%-a tud 5 millió régi lejt vagy akár többet félretenni. 22% pedig 2,1-5 millió között takarít meg, míg a 33%-uk által megspórolt összeg alig éri el az egymilliót.
A spórolók fele úgy nyilatkozott: miután kigyűl egy bizonyos összeg, különféle javakat kíván vásárolni. Ezzel szemben csak 20% az, aki banki letétben kamatoztatja a megtakarított összegeket, 20% más megtakarítási formát választ, és 11%-uk fekteti be rögtön.
Főként a férfiak, a fiatalok, a felsőfokú végzettségűek, a kiemelkedően magas jövedelműek, illetve a nagyvárosiak tudnak pénzt megtakarítani – derül ki a felmérés eredményeiből.
Bár a bankok és nem banki jellegű hitelintézetek is a havi fizetés alapján döntenek arról, hogy adnak-e hitelt egyes személyeknek, és ha igen, mekkora összegről lehet szó,
a lakosság számottevő hányada törleszt havi rendszerességgel
valamely banknak vagy ilyen jellegű hitelintézetnek. Eltekintve a háztartási gépek vásárlásától – amelyeket főként a fogyasztási hitelekre szakosodott hitelintézetek finanszíroznak –, legalább egy bankkölcsönt mindeddig csupán a lakosság 22%-a vett igénybe az 1990 óta eltelt 16 év alatt.
Hiteligénylési szempontok: a bank iránti bizalom és a kamatláb mérvadó
Elsõsorban a bank iránti bizalom határozza meg, hogy a hitelt igénylõ mely pénzintézethez fordul – derül ki a Metro Media Transilvania felmérésbõl. A válaszadók 46%-a jelölte be ezt a tényezõt. Ezt követi a kamatláb (26%) és a reklám (9%). A hitelcsomag kiválasztásakor azonban már a kamatláb élvez elsõbbséget (61%).
Továbbá még számít az az összeg, amelyet az illetõ személy havi fizetése alapján lehet igényelni (30%), a hitel futamideje (28%) és a kért garanciák (24%). Érdekességként emelik ki ugyanakkor a felmérést kiértékelõ szociológusok, hogy a bank, illetve a hitelcsomag kiválasztásának körülményei megegyeznek valamennyi társadalmi kategória esetében. A különbség talán csak annyi, hogy a fiatalok inkább a felvehetõ legnagyobb összeget helyezik elõtérbe, míg az egyetemet végzett, jól keresõ személyek inkább a kamatlábat veszik elõször figyelembe.
Különböző társadalmi kategóriákra lebontva, a banki hitelek terén is inkább férfiak fordulnak kölcsönhöz, mint nők; a legalább gimnáziumot végzettek, a nagyvárosban élők, és főként az átlagnál nagyobb jövedelműek élnek ezzel a lehetőséggel.
A férfiak főként autóvásárlási hitelt igényelnek, a nők inkább a lakásvásárlásra vagy lakberendezésre vesznek fel kölcsönt, az idősebbek pedig saját hőközpontot vásárolnak. A relatív nagyjövedelműek vagy cégük továbbfejlesztésére, vagy új befektetések miatt fordulnak kölcsönhöz.
A felvett összegeket
hat nagyobb kategóriába lehetne besorolni – valamennyi osztályba az összhitelek 15-20% tartozik -: legtöbb 10 millió régi lej, 10-20 millió lej, 20-30 millió, 30-50 millió, 50-100 millió, illetve a 100 millió lejt meghaladó összegek.
A Metro Media Transilvania felméréséből pedig arra derül fény, hogy a közeljövőben a lakosság 12%-a akar hitelt felvenni valamely kereskedelmi banktól. A kölcsönt igénylők 33%-a fogyasztási vagy lakásépítési, lakásvásárlási hitelhez folyamodna, 20%-uk pedig autót szeretne ily módon venni.
Fõként a fiatalok felejtik el törleszteni a hiteleket
A 30-34 éves fiatalok hiteligénylései jelentik a legnagyobb rizikót a bankok számára – derül ki a valamennyi bank közremûködésével megalapított, kimondottan a hitelek követésével foglalkozó Biroul de Credit Rt. márciusban közzétett összesítésébõl. Ezek a fiatalok ugyanis a jelentés elkészítésekor összesen 36 millió lejjel tartoztak valamely banknak, azonban elfelejtették törleszteni a részleteket. Szintén rizikófaktort jelentenek a 25-29 évesek, akik 31 millió lejes adósságot halmoztak fel az elmúlt idõszakban.
A Biroul de Credit kimutatása alapján összesen 208 ezer személy van elmaradva legalább egy banki hitel törlesztésével, akad azonban egy személy, aki 10 kölcsönt nem fizetett vissza. Településekre leosztva, a legtöbb eladósodott személy (32 ezer) Bukarestben él, a második helyen Iaºi megye van 8 ezer nem fizetõ hiteligénylõvel, majd Kolozs megye (7 ezer) és Brassó megye (5600) következik.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!