A lakosság 40%-a úgy véli, fizetése csak a létminimumra elég, mégis robbanásszerűen terjed a hitelre vásárlás . Mi az ábra?
A romániai lakosság alig 20%-a tud pénzt félretenni havi fizetéséből, ám leggyakrabban a megtakarított összeg nem haladja meg az egymillió régi lejt – derül ki a Metro Media Transilvania közvéleménykutató-intézet tavaly év végén készített, a napokban közzétett felméréséből. A megkérdezettek 39%-a vélekedett úgy,hogy a megkeresett pénzösszeg
elégséges legalább a létminimum biztosítására,
25%-uk azonban úgy látta, a létminimum alatt él. A válaszadók egynegyede ítélte meg úgy, hogy normális életet tud biztosítani önmaga és családja számára, s csupán 8%-ra tehető azoknak a számaránya, akik drágább javakat, fogyasztási cikkeket is meg tudnak vásárolni havi fizetésükből.
A leginkább elégedettek havi fizetésükkel a fiatalok, illetve azok, akik magasabb beosztásban dolgoznak, az egyetemet végzettek, a városiak, valamint akik az átlagnál jobban keresnek.
A felmérést készítő szociológusok azonban felhívják a figyelmet arra is, hogy a különböző jövedelmű személyek különféleképpen ítélik meg a legszükségesebb termékek és szolgáltatások kategóriáját, s
a bérek esetleges növekedésével az igények is átalakulnak.
Miközben csak a lakosság egyötöde tudja megengedni magának, hogy pénzt takarítson meg, ennek a csoportnak is csupán 11%-a tud 5 millió régi lejt vagy akár többet félretenni. 22% pedig 2,1-5 millió között takarít meg, míg a 33%-uk által megspórolt összeg alig éri el az egymilliót.
A spórolók fele úgy nyilatkozott: miután kigyűl egy bizonyos összeg, különféle javakat kíván vásárolni. Ezzel szemben csak 20% az, aki banki letétben kamatoztatja a megtakarított összegeket, 20% más megtakarítási formát választ, és 11%-uk fekteti be rögtön.
Főként a férfiak, a fiatalok, a felsőfokú végzettségűek, a kiemelkedően magas jövedelműek, illetve a nagyvárosiak tudnak pénzt megtakarítani – derül ki a felmérés eredményeiből.
Bár a bankok és nem banki jellegű hitelintézetek is a havi fizetés alapján döntenek arról, hogy adnak-e hitelt egyes személyeknek, és ha igen, mekkora összegről lehet szó,
a lakosság számottevő hányada törleszt havi rendszerességgel
valamely banknak vagy ilyen jellegű hitelintézetnek. Eltekintve a háztartási gépek vásárlásától – amelyeket főként a fogyasztási hitelekre szakosodott hitelintézetek finanszíroznak –, legalább egy bankkölcsönt mindeddig csupán a lakosság 22%-a vett igénybe az 1990 óta eltelt 16 év alatt.
Hiteligénylési szempontok: a bank iránti bizalom és a kamatláb mérvadó
Elsõsorban a bank iránti bizalom határozza meg, hogy a hitelt igénylõ mely pénzintézethez fordul – derül ki a Metro Media Transilvania felmérésbõl. A válaszadók 46%-a jelölte be ezt a tényezõt. Ezt követi a kamatláb (26%) és a reklám (9%). A hitelcsomag kiválasztásakor azonban már a kamatláb élvez elsõbbséget (61%).
Továbbá még számít az az összeg, amelyet az illetõ személy havi fizetése alapján lehet igényelni (30%), a hitel futamideje (28%) és a kért garanciák (24%). Érdekességként emelik ki ugyanakkor a felmérést kiértékelõ szociológusok, hogy a bank, illetve a hitelcsomag kiválasztásának körülményei megegyeznek valamennyi társadalmi kategória esetében. A különbség talán csak annyi, hogy a fiatalok inkább a felvehetõ legnagyobb összeget helyezik elõtérbe, míg az egyetemet végzett, jól keresõ személyek inkább a kamatlábat veszik elõször figyelembe.
Különböző társadalmi kategóriákra lebontva, a banki hitelek terén is inkább férfiak fordulnak kölcsönhöz, mint nők; a legalább gimnáziumot végzettek, a nagyvárosban élők, és főként az átlagnál nagyobb jövedelműek élnek ezzel a lehetőséggel.
A férfiak főként autóvásárlási hitelt igényelnek, a nők inkább a lakásvásárlásra vagy lakberendezésre vesznek fel kölcsönt, az idősebbek pedig saját hőközpontot vásárolnak. A relatív nagyjövedelműek vagy cégük továbbfejlesztésére, vagy új befektetések miatt fordulnak kölcsönhöz.
A felvett összegeket
hat nagyobb kategóriába lehetne besorolni – valamennyi osztályba az összhitelek 15-20% tartozik -: legtöbb 10 millió régi lej, 10-20 millió lej, 20-30 millió, 30-50 millió, 50-100 millió, illetve a 100 millió lejt meghaladó összegek.
A Metro Media Transilvania felméréséből pedig arra derül fény, hogy a közeljövőben a lakosság 12%-a akar hitelt felvenni valamely kereskedelmi banktól. A kölcsönt igénylők 33%-a fogyasztási vagy lakásépítési, lakásvásárlási hitelhez folyamodna, 20%-uk pedig autót szeretne ily módon venni.
Fõként a fiatalok felejtik el törleszteni a hiteleket
A 30-34 éves fiatalok hiteligénylései jelentik a legnagyobb rizikót a bankok számára – derül ki a valamennyi bank közremûködésével megalapított, kimondottan a hitelek követésével foglalkozó Biroul de Credit Rt. márciusban közzétett összesítésébõl. Ezek a fiatalok ugyanis a jelentés elkészítésekor összesen 36 millió lejjel tartoztak valamely banknak, azonban elfelejtették törleszteni a részleteket. Szintén rizikófaktort jelentenek a 25-29 évesek, akik 31 millió lejes adósságot halmoztak fel az elmúlt idõszakban.
A Biroul de Credit kimutatása alapján összesen 208 ezer személy van elmaradva legalább egy banki hitel törlesztésével, akad azonban egy személy, aki 10 kölcsönt nem fizetett vissza. Településekre leosztva, a legtöbb eladósodott személy (32 ezer) Bukarestben él, a második helyen Iaºi megye van 8 ezer nem fizetõ hiteligénylõvel, majd Kolozs megye (7 ezer) és Brassó megye (5600) következik.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!