Csak beképzeltség ben jobb a magyar a román alkalmazottnál? További meglepetésekért lásd munkaerő-piaci illúziórombolásunkat.
Egyre erősödő munkaerőhiánnyal küszködnek a romániai cégek, ami a szakképzett munkavállalókat illeti. A jelenség humánerőforrás-szakértők szerint az EU-csatlakozás után még hangsúlyosabb lesz, ahogy a hazai üzleti szektor folyamatosan fejlődik. Mindez a Ziarul Financiar napilap e témáról szervezett tanácskozásán hangzott el.
„- Ami a cégeket illeti, Romániában végetért a bojárság korszaka. Ma már elképzelhetetlen, ami 1991-ben megszokott volt.
Akkortájt egyetlen állás betöltésére 250 emberrel csináltunk állásinterjút a műszaki egyetemen. Mindenikük túlképzett volt a meghirdetett funkcióhoz képest, hiába szűrtük át első körben az életrajzokat.
De ha most szoftverest vagy gyógyszerek forgalmazására orvoslátogatót akarsz alkalmazni, az kész dráma” – összegez Adrian Stanciu , a Human Synergistics România & Partener munkatársa.
Élesben megy a fejvadászat
Mostanában a kisebb-nagyobb cégek egymás jól képzett alkalmazottainak „levadászásával” töltik be az egyébként üresen maradó állásokat, mert így a képzés folyamata és költsége megspórolható. Ezt támasztja alá Florin Luca, a BRD Groupe Société Générale (Román Fejlesztési Bank) humárerőforrás-igazgatója:
„- A BRD szinte ipari mennyiségben vesz fel új munkaerőt (tavaly a pénzintézet 1300 új munkatársat alkalmazott – szerk. megj.), ami pedig a profi szakembereket illeti, inkább a konkurencia alkalmazásában álló menedzserekre utazunk” – mondja.
A magyar mítosz
Romániában humánerőforrás (HR) szakértők egyetértenek abban, hogy középvezetőkből krónikus hiány mutatkozik a munkaerőpiacon. Ennek a jelenségnek nincs nemzetiségi vonatkozása: ezzel kellett szembesülnie munkaadóként például az RMDSZ-nek is, amely 2004. decemberi kormányra kerülése óta rendszeresen keres állami állásokra szakembereket – több-kevesebb sikerrel (ennek okairól lásd bővebben Miért nem akarnak a magyarok köztisztségviselni? c. összeállításunkat).
A call-centerek évente kétszer lecserélik a teljes stábot
Egyre több multi telepíti telefonos ügyfélszolgálatát Közép-Kelet-Európába, ezen belül Romániába, de kisebb vállalkozásoknak is megéri az átszervezés. A call-centerek frissen egyetemet végzett, megfelelõ nyelvtudású, lehetõleg akcentus nélkül beszélõ és kiválóan kommunikáló fiatalokat keresnek, akiknek 200-350 eurós fizetést biztosítanak. A speciális – például infotechnológia – szaktudást igénylõ call-centerek 800-1000 eurót is fizetnek.
Az alkalmazottak ennek ellenére néhány hónap vagy akár hét után is felmondanak: egyes felmérések szerint a központokban évente kétszer a teljes stáb lecserélõdik. A fluktuáció fõ oka: ez a munka meglehetõsen stresszes, a munkatársak eleve ideiglenes munkahelynek tekintik a call-centerezést, harmadrészt a cégekben elég nehéz életképes karriert befutni.
Úgy tudjuk, Markó Béla elnök egy nem nyilvános RMDSZ-gyűlésen fejtette ki politikustársainak, hogy a kormányzati alkalmazási tapasztalatok előtt úgy gondolták, a magyarok a román munkaerőhöz képest képzettebbek, nyitottabbak, és jobb a munkabírásuk.
Most, hogy 200 ember dolgozik különféle kormányzati pozíciókban, rájöttünk, az a különbség, hogy csak beképzeltebbek – állapította meg információink szerint a miniszterelnök-helyettes.
>> Hogy lehet kitörni a napi nyolc óra meló taposómalmából?>>Mit árul el tulajdonosáról a céges csésze aljára kövesedett kávé?>>HR-szótár melósoknak: az outplacement és társai
A vendégmunkások
A hiány kialakulásának másik oka az, hogy a hazai alacsony bérek miatt rengetegen lettek vendégmunkások. Csak a törvényes keretek közt külföldön dolgozó román állampolgárok száma meghaladja a kétmilliót – ez az itthon maradt munkavállalók, azaz 4,5 millió alkalmazott szinte fele.
Nem szabad elfeledkezni a feketén dolgozókról sem, akiknek száma máris több egymilliónál. Becslések szerint mintegy 30%-uk építkezéseken, erdőkitermeléseken dolgozik, 40%-uk készruha- és textiliparban. Mivel egészségbiztosításuk nincs, baleset esetén vagy a tulajdonosok visszaélései ellen nem tudnak tenni semmit. Nem hivatalos adatok szerint máris több százra tehető a munkabalesetben elhunytak száma.
Itthon egekbe szöknek a menedzseri bérek
A szakképzett munkaerő hiánya miatt a bankszférában a menedzserek és egy-egy terület szakértőinek bére az elkövetkező öt évben magasabbra ugrik a Nyugaton, hasonló munkakörben megszokott bérszínvonalnál – jósolják a szakértők.
A pénzintézetek alkalmazottai jelenleg is a legjobban kereső munkavállalói réteg. Jövedelmük csak tavaly 20%-kal emelkedett, s ez a ritmus elemzők szerint idén is változatlan marad.
A banki alkalmazottak januárban átlagban 595 eurót kerestek: ez szinte háromszorosa az országos átlagbérnek. „- Ehhez még plusz juttatások is járnak, többek közt azért, mert ahogy egyre-másra nyitják új fiókjaikat, a bankok külön honorálják azokat, akik hajlandók vidéken dolgozni” – magyarázza a BRD személyzetise. Általában véve ugyanígy járnak el az országszerte terjeszkedő cégek, különösen a mobilszolgáltatók.
Az átköltöző alkalmazott egyszeri pótlékként fizetése egy-háromszorosát kapja meg, ezentúl bérét 10-20%-kal emelik, és rendszerint kifizetik lakbérét is.
Moldovai, pakisztáni és ukrajnai vendégmunkások a megoldás?
Az építő- és a textiliparban, valamint a turisztikai szolgáltatások terén cégvezetők beszámolói szerint ijesztően magas, 40%-os a szakképzett munkaerő hiánya. A legalább ezer embert foglalkoztató készruhagyárakban az ingáztatás a megoldás: ehhez folyamodtak a kézdivásárhelyi és székelyudvarhelyi cégek mellett a focşani-i vállalatok is.
Az ingázókat saját költségen 20-40 km-es körzetből utaztatják. Ugyanez a helyzet a temesvári könnyűipari vállalatok, mint például egy kábelgyártó vállalat esetében is.
A fekete-tenger-parti két- és háromcsillagos szállodák évről-évre idénymunkásokkal dolgoztatnak, s ez meg is látszik a szolgáltatások színvonalán. Az állandó munkaerő luxusát csak a négy-ötcsillagos szállodák engedhetik meg maguknak, de nekik külön hűségprogramokra is kell költeniük, hogy a munkavállaló ne érezze vonzóbbnak a külföldi munkát például egy luxus személyszállító hajón.
>> Népességfogyás – Népességpótlás – Erdélyi migránsok: Magyarország már kevésbé célpont
És kikre van a legnagyobb igény?
A múlt heti statisztikák szerint a felsõfokon képzettek közül a mérnököket, szoftveres és hardveres IT-szakértõket, valamint az orvosit végzetteket keresik a cégek. Mérnököket legnagyobb létszámban a RomTelecom keres. Programozói állásokat a múlt héten a Logitech, az Oracle és a Siveco hirdetett meg, a Metro és a Philip Morris rendszergazdákat keres. Orvosisokat a GlaxoSmithKline, a Mediplus, a Roche és a Novartis igényel – de ugyanitt a tárgyalóasztal másik oldalára kerülve humárerõforrás-irodavezetõ is lehet az ember.
Olasz- és Spanyolországban hazai építkezési vállalkozók szerint körülbelül 200 ezer szakképzett munkás dolgozik, 800-1000 eurós fizetésekért. Így az itthoni vállalatoknál az állások körülbelül 35%-a betöltetlen. Az igazi nagyberuházók Indiából, a Moldovai Köztársaságból, Pakisztánból vagy Ukrajnából szervezhetnek vendégmunkásokat, de számukra legalább 2000 új lejnyi (500-600 euró) fizetést kell biztosítani a szállás és ellátás mellett, hogy vonzó legyen az itteni feladat.
A kisebb cégek egy-egy projekthez legfeljebb az ország más vidékéről alkalmaznak munkaerőt. Statisztikák szerint az építőiparnak a következő három-négy évben körülbelül 50 ezer emberre lenne szüksége.
Diákmunka és céges ösztöndíjak
Vissza a bankszektorhoz: a kolozsvári BBTE közgazdasági karának dékánja március 23-án jelentette be: több mint száz, nem is végzős diákjuknak biztosít munkát a BRD. A cégeknek megéri a diákokba invesztálni és saját képzést biztosítani részükre. Márcsak azért is, mert az egyetemi képzéssel finoman szólva hiányosságok vannak: egy neve elhallgatását kérő nyomdaipari menedzser nyilatkozata szerint a hazai pénzügyes diplomák szinte semmit sem érnek a gyakorlatban.
A közgáz honlapján egyébként a Hewlett-Packard keres angolul, emellett spanyolul és/vagy portugálul jól beszélő pénzügyiseket a befizetések ellenőrzésére. Szintén itt közli hirdetését egy francia szállítmányozási vállalat és hirdet ösztöndíjprogramot a Redgrey audit és üzleti tanácsadó iroda.
A Dacia-Renault azt közölte, hogy 2009-ig több mint kétezer, felsőfokon képzett dolgozót alkalmaz: a vállalat összesen 3000 embert szándékszik felvenni.
Több mint egymillióan vannak munka nélkül
Jelenleg Romániában 548 ezer a regisztrált munkanélküliek száma a hivatalos adatok szerint. Januárban a munkanélküliség 6,2%-os volt (nõk esetén 5,3%, férfiaknál 7%). Az a miniszterelnöki bejelentés, miszerint az egységes, 16%-os adókulcs miatt több százezer új munkahely keletkezett, valójában azt jelenti, hogy az adóreform miatt valamennyire „kiszürkült” a gazdaság – vagyis nem új munkahelyekrõl van szó.
A céges ösztöndíj egyre népszerűbb megoldás arra, ha egy vállalat garantáltan jól képzett munkaerőt kíván beszerezni – mert a pénzért cserébe egyes esetekben alá kell írni, hogy adott időig a támogató cég alkalmazottja lesz a diák. A kézdivásárhelyi nadrággyárak többnyire például a iasi-i vagy szebeni egyetemre járó növendék ruhatervezők közül finanszírozzák néhánynak a tanulási költségeit.
A Raiffeisen Bank nem kötelezi arra tíz, szigorú feltételrendszerrel kiválasztott ösztöndíjasát, hogy a pénzintézetnél dolgozzon – nincs is szükség rá, mert a külföldön tanuló diákok többsége úgyis a bankot választja. A pénzintézet részben fedezi a tanulási költségeket. A tíz ösztöndíj összértéke 10-20 ezer euró. A Raiffeisen ezenkívül szakmai gyakorlatok szervezésében is fantáziát lát.
Kilátások a közeljövőre
A munkaerőhiány azért is fog emelkedni a közeljövőben, mert az olcsó munkaerő vonzása miatt egyre több cég telepíti át Romániába gyártókapacitásait. Juhos Andrea , a budapesti Career Consultants munkatársa úgy látja: az ország néhány év alatt eljut a munkaerőpiac alakulásának abba a szakaszába, ami jelenleg Magyarországot jellemzi.
A multik az olcsó Romániába vagy Bulgáriába költöznek, de pénzügyi központjaikat Budapesten tartják. A folyamat végét az jelzi majd, ha az olyan vállalatok, mint az Exxon vagy a General Motors kelet-európai pénzügyeiket is Bukarestből vezérlik majd.
Forrás: Ziarul Financiar, Adevărul
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!