Csak beképzeltség ben jobb a magyar a román alkalmazottnál? További meglepetésekért lásd munkaerő-piaci illúziórombolásunkat.
Egyre erősödő munkaerőhiánnyal küszködnek a romániai cégek, ami a szakképzett munkavállalókat illeti. A jelenség humánerőforrás-szakértők szerint az EU-csatlakozás után még hangsúlyosabb lesz, ahogy a hazai üzleti szektor folyamatosan fejlődik. Mindez a Ziarul Financiar napilap e témáról szervezett tanácskozásán hangzott el.
„- Ami a cégeket illeti, Romániában végetért a bojárság korszaka. Ma már elképzelhetetlen, ami 1991-ben megszokott volt.
Akkortájt egyetlen állás betöltésére 250 emberrel csináltunk állásinterjút a műszaki egyetemen. Mindenikük túlképzett volt a meghirdetett funkcióhoz képest, hiába szűrtük át első körben az életrajzokat.
De ha most szoftverest vagy gyógyszerek forgalmazására orvoslátogatót akarsz alkalmazni, az kész dráma” – összegez Adrian Stanciu , a Human Synergistics România & Partener munkatársa.
Élesben megy a fejvadászat
Mostanában a kisebb-nagyobb cégek egymás jól képzett alkalmazottainak „levadászásával” töltik be az egyébként üresen maradó állásokat, mert így a képzés folyamata és költsége megspórolható. Ezt támasztja alá Florin Luca, a BRD Groupe Société Générale (Román Fejlesztési Bank) humárerőforrás-igazgatója:
„- A BRD szinte ipari mennyiségben vesz fel új munkaerőt (tavaly a pénzintézet 1300 új munkatársat alkalmazott – szerk. megj.), ami pedig a profi szakembereket illeti, inkább a konkurencia alkalmazásában álló menedzserekre utazunk” – mondja.
A magyar mítosz
Romániában humánerőforrás (HR) szakértők egyetértenek abban, hogy középvezetőkből krónikus hiány mutatkozik a munkaerőpiacon. Ennek a jelenségnek nincs nemzetiségi vonatkozása: ezzel kellett szembesülnie munkaadóként például az RMDSZ-nek is, amely 2004. decemberi kormányra kerülése óta rendszeresen keres állami állásokra szakembereket – több-kevesebb sikerrel (ennek okairól lásd bővebben Miért nem akarnak a magyarok köztisztségviselni? c. összeállításunkat).
A call-centerek évente kétszer lecserélik a teljes stábot
Egyre több multi telepíti telefonos ügyfélszolgálatát Közép-Kelet-Európába, ezen belül Romániába, de kisebb vállalkozásoknak is megéri az átszervezés. A call-centerek frissen egyetemet végzett, megfelelõ nyelvtudású, lehetõleg akcentus nélkül beszélõ és kiválóan kommunikáló fiatalokat keresnek, akiknek 200-350 eurós fizetést biztosítanak. A speciális – például infotechnológia – szaktudást igénylõ call-centerek 800-1000 eurót is fizetnek.
Az alkalmazottak ennek ellenére néhány hónap vagy akár hét után is felmondanak: egyes felmérések szerint a központokban évente kétszer a teljes stáb lecserélõdik. A fluktuáció fõ oka: ez a munka meglehetõsen stresszes, a munkatársak eleve ideiglenes munkahelynek tekintik a call-centerezést, harmadrészt a cégekben elég nehéz életképes karriert befutni.
Úgy tudjuk, Markó Béla elnök egy nem nyilvános RMDSZ-gyűlésen fejtette ki politikustársainak, hogy a kormányzati alkalmazási tapasztalatok előtt úgy gondolták, a magyarok a román munkaerőhöz képest képzettebbek, nyitottabbak, és jobb a munkabírásuk.
Most, hogy 200 ember dolgozik különféle kormányzati pozíciókban, rájöttünk, az a különbség, hogy csak beképzeltebbek – állapította meg információink szerint a miniszterelnök-helyettes.
>> Hogy lehet kitörni a napi nyolc óra meló taposómalmából?>>Mit árul el tulajdonosáról a céges csésze aljára kövesedett kávé?>>HR-szótár melósoknak: az outplacement és társai
A vendégmunkások
A hiány kialakulásának másik oka az, hogy a hazai alacsony bérek miatt rengetegen lettek vendégmunkások. Csak a törvényes keretek közt külföldön dolgozó román állampolgárok száma meghaladja a kétmilliót – ez az itthon maradt munkavállalók, azaz 4,5 millió alkalmazott szinte fele.
Nem szabad elfeledkezni a feketén dolgozókról sem, akiknek száma máris több egymilliónál. Becslések szerint mintegy 30%-uk építkezéseken, erdőkitermeléseken dolgozik, 40%-uk készruha- és textiliparban. Mivel egészségbiztosításuk nincs, baleset esetén vagy a tulajdonosok visszaélései ellen nem tudnak tenni semmit. Nem hivatalos adatok szerint máris több százra tehető a munkabalesetben elhunytak száma.
Itthon egekbe szöknek a menedzseri bérek
A szakképzett munkaerő hiánya miatt a bankszférában a menedzserek és egy-egy terület szakértőinek bére az elkövetkező öt évben magasabbra ugrik a Nyugaton, hasonló munkakörben megszokott bérszínvonalnál – jósolják a szakértők.
A pénzintézetek alkalmazottai jelenleg is a legjobban kereső munkavállalói réteg. Jövedelmük csak tavaly 20%-kal emelkedett, s ez a ritmus elemzők szerint idén is változatlan marad.
A banki alkalmazottak januárban átlagban 595 eurót kerestek: ez szinte háromszorosa az országos átlagbérnek. „- Ehhez még plusz juttatások is járnak, többek közt azért, mert ahogy egyre-másra nyitják új fiókjaikat, a bankok külön honorálják azokat, akik hajlandók vidéken dolgozni” – magyarázza a BRD személyzetise. Általában véve ugyanígy járnak el az országszerte terjeszkedő cégek, különösen a mobilszolgáltatók.
Az átköltöző alkalmazott egyszeri pótlékként fizetése egy-háromszorosát kapja meg, ezentúl bérét 10-20%-kal emelik, és rendszerint kifizetik lakbérét is.
Moldovai, pakisztáni és ukrajnai vendégmunkások a megoldás?
Az építő- és a textiliparban, valamint a turisztikai szolgáltatások terén cégvezetők beszámolói szerint ijesztően magas, 40%-os a szakképzett munkaerő hiánya. A legalább ezer embert foglalkoztató készruhagyárakban az ingáztatás a megoldás: ehhez folyamodtak a kézdivásárhelyi és székelyudvarhelyi cégek mellett a focşani-i vállalatok is.
Az ingázókat saját költségen 20-40 km-es körzetből utaztatják. Ugyanez a helyzet a temesvári könnyűipari vállalatok, mint például egy kábelgyártó vállalat esetében is.
A fekete-tenger-parti két- és háromcsillagos szállodák évről-évre idénymunkásokkal dolgoztatnak, s ez meg is látszik a szolgáltatások színvonalán. Az állandó munkaerő luxusát csak a négy-ötcsillagos szállodák engedhetik meg maguknak, de nekik külön hűségprogramokra is kell költeniük, hogy a munkavállaló ne érezze vonzóbbnak a külföldi munkát például egy luxus személyszállító hajón.
>> Népességfogyás – Népességpótlás – Erdélyi migránsok: Magyarország már kevésbé célpont
És kikre van a legnagyobb igény?
A múlt heti statisztikák szerint a felsõfokon képzettek közül a mérnököket, szoftveres és hardveres IT-szakértõket, valamint az orvosit végzetteket keresik a cégek. Mérnököket legnagyobb létszámban a RomTelecom keres. Programozói állásokat a múlt héten a Logitech, az Oracle és a Siveco hirdetett meg, a Metro és a Philip Morris rendszergazdákat keres. Orvosisokat a GlaxoSmithKline, a Mediplus, a Roche és a Novartis igényel – de ugyanitt a tárgyalóasztal másik oldalára kerülve humárerõforrás-irodavezetõ is lehet az ember.
Olasz- és Spanyolországban hazai építkezési vállalkozók szerint körülbelül 200 ezer szakképzett munkás dolgozik, 800-1000 eurós fizetésekért. Így az itthoni vállalatoknál az állások körülbelül 35%-a betöltetlen. Az igazi nagyberuházók Indiából, a Moldovai Köztársaságból, Pakisztánból vagy Ukrajnából szervezhetnek vendégmunkásokat, de számukra legalább 2000 új lejnyi (500-600 euró) fizetést kell biztosítani a szállás és ellátás mellett, hogy vonzó legyen az itteni feladat.
A kisebb cégek egy-egy projekthez legfeljebb az ország más vidékéről alkalmaznak munkaerőt. Statisztikák szerint az építőiparnak a következő három-négy évben körülbelül 50 ezer emberre lenne szüksége.
Diákmunka és céges ösztöndíjak
Vissza a bankszektorhoz: a kolozsvári BBTE közgazdasági karának dékánja március 23-án jelentette be: több mint száz, nem is végzős diákjuknak biztosít munkát a BRD. A cégeknek megéri a diákokba invesztálni és saját képzést biztosítani részükre. Márcsak azért is, mert az egyetemi képzéssel finoman szólva hiányosságok vannak: egy neve elhallgatását kérő nyomdaipari menedzser nyilatkozata szerint a hazai pénzügyes diplomák szinte semmit sem érnek a gyakorlatban.
A közgáz honlapján egyébként a Hewlett-Packard keres angolul, emellett spanyolul és/vagy portugálul jól beszélő pénzügyiseket a befizetések ellenőrzésére. Szintén itt közli hirdetését egy francia szállítmányozási vállalat és hirdet ösztöndíjprogramot a Redgrey audit és üzleti tanácsadó iroda.
A Dacia-Renault azt közölte, hogy 2009-ig több mint kétezer, felsőfokon képzett dolgozót alkalmaz: a vállalat összesen 3000 embert szándékszik felvenni.
Több mint egymillióan vannak munka nélkül
Jelenleg Romániában 548 ezer a regisztrált munkanélküliek száma a hivatalos adatok szerint. Januárban a munkanélküliség 6,2%-os volt (nõk esetén 5,3%, férfiaknál 7%). Az a miniszterelnöki bejelentés, miszerint az egységes, 16%-os adókulcs miatt több százezer új munkahely keletkezett, valójában azt jelenti, hogy az adóreform miatt valamennyire „kiszürkült” a gazdaság – vagyis nem új munkahelyekrõl van szó.
A céges ösztöndíj egyre népszerűbb megoldás arra, ha egy vállalat garantáltan jól képzett munkaerőt kíván beszerezni – mert a pénzért cserébe egyes esetekben alá kell írni, hogy adott időig a támogató cég alkalmazottja lesz a diák. A kézdivásárhelyi nadrággyárak többnyire például a iasi-i vagy szebeni egyetemre járó növendék ruhatervezők közül finanszírozzák néhánynak a tanulási költségeit.
A Raiffeisen Bank nem kötelezi arra tíz, szigorú feltételrendszerrel kiválasztott ösztöndíjasát, hogy a pénzintézetnél dolgozzon – nincs is szükség rá, mert a külföldön tanuló diákok többsége úgyis a bankot választja. A pénzintézet részben fedezi a tanulási költségeket. A tíz ösztöndíj összértéke 10-20 ezer euró. A Raiffeisen ezenkívül szakmai gyakorlatok szervezésében is fantáziát lát.
Kilátások a közeljövőre
A munkaerőhiány azért is fog emelkedni a közeljövőben, mert az olcsó munkaerő vonzása miatt egyre több cég telepíti át Romániába gyártókapacitásait. Juhos Andrea , a budapesti Career Consultants munkatársa úgy látja: az ország néhány év alatt eljut a munkaerőpiac alakulásának abba a szakaszába, ami jelenleg Magyarországot jellemzi.
A multik az olcsó Romániába vagy Bulgáriába költöznek, de pénzügyi központjaikat Budapesten tartják. A folyamat végét az jelzi majd, ha az olyan vállalatok, mint az Exxon vagy a General Motors kelet-európai pénzügyeiket is Bukarestből vezérlik majd.
Forrás: Ziarul Financiar, Adevărul
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!