10%-kal több diákot segélyeztek tavaly a hárommilliárd forintra rúgó oktatási támogatásból.
A múlt tanévben csak Erdélyben szinte hárommilliárd forintot, azaz 11,8 millió eurót kellett kifizetnie a magyar költségvetésnek a Határon Túli Magyarok Hivatalán (HTMH) és az RMDSZ alapította Iskola Alapítványon (IA) keresztül oktatási-nevelési támogatásokra. Nagyságrendileg ez a romániai magyarokhoz eljutó legnagyobb összegű támogatás, de diákonként konkrétan 22 800 forintot,
azaz 3,3 millió lejt jelent.
Az összeg gyakorlatilag azzal egyenértékű, mintha az iskolások a hazai állami támogatás mellett a magyar államtól is részesülnének a közkeletű nevén „gyerekpénzben”. Ennek összege havi 225 ezer lej volt tavaly. Az oktatási-nevelési támogatás előnye, hogy egy összegben érkezik meg a családokhoz.A magyar kormány tavaly nyár elején bevezetett takarékoskodási intézkedései viszont ezt a támogatást is érintették. Mivel a pénz csak december elején folyt be az IA számlájára, az alapítvány csak 5 hónappal a tanév zárása után, decemberben tudta utalni a 2004/2005-ös évre megítélt támogatásokat az első 69 ezer 500 diáknak és egyetemi hallgatónak.
Az alapítvány lapunk rendelkezésére bocsátott statisztikája szerint összesítésben 10,5%-kal nőtt a támogatásokra beérkezett pályázatok száma. 2003/2004-ben 116 ezer volt az elfogadott pályázatok – azaz a támogatásban részesülő gyermekek – száma, egy évvel később pedig 129 ezer. Ezzel együtt az elutasított pályázatok száma abszolút értékben, illetve arányaiban nézve is csökkent.
A legnagyobb növekedés
Bákó megyében volt: a támogatás Csángóföldön gyakorolja a legnagyobb vonzerőt.
Ott 2003/2004-ben 730, egy évvel később 1175 diákhoz jutott el a 22 800 forint. Százalékban kifejezve itt a leglátványosabb a növekedés: szinte 61%-os.
Mindez azért, mert a támogatást csak az a család kapja meg, amelyiknek gyermeke magyar nyelven tanul. Ez pedig jó érv amellett, hogy a csángó családok magyarórára járassák gyermekeiket (lásd Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségeoktatási felelősének nyilatkozatát.)
Csángóvidéken tehát a státusztörvény – ez a jogszabály vezette be ezt a támogatási formát – valószínűleg eléri egyik ki nem mondott célját, vagyis azt, hogy a diákok lehetőleg a magyar oktatást válasszák a román tannyelvű helyett.
További statisztikák
A pályázók legnagyobb hányada – több mint egy negyede – Hargita megyében jár iskolába. Az összes elfogadott pályázat révén a pénz 37%-át 1-4. osztályosok, 36%-át 5-8. osztályos tanulók kapják. A támogatottak közül 27%-nyi a középiskolás.
Ami településtípus szerinti megoszlást illeti, az támogatottak 48%-a városi, 52%-a vidéki származású. A városban élõ diákok kiemelten nagyobb arányban szerepelnek Hunyad és Szeben megyékben, míg a falun élõk Szilágy és Beszterce-Naszód megyében felülreprezentáltak.
Másutt viszont
nem épp ilyen egyértelmű a helyzet. Egyedül Bihar megyében nőtt meg 18%-kal a pénzigénylések száma, más megyékben általában 8-11% körül váltakozik a növekedés. Ez több mint valószínű, hogy annak köszönhető, hogy egyre többen szereznek tudomást a pályázati lehetőségről.
A szinte 130 ezres támogatott diáklétszámot érdemes összevetni az oktatásszociológiai statisztikákkal. Erdei Itala szociológusszámításai szerinta demográfiai csökkenés miatt egyre kevesebb magyar diák jár iskolába, és a 6-18 éves, iskoláskorú korosztály létszáma 2008-ra nem lesz több 148 ezernél.
Ami az egyes családokat/háztartásokat illeti, ezek kétharmada (68%) egy diák után kap támogatást. 28% azoknak a családoknak az aránya, ahol két, 3% azoké, ahol három gyermek után érkezik az oktatási-nevelési támogatás – derül ki az IA összegzéséből.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!