10%-kal több diákot segélyeztek tavaly a hárommilliárd forintra rúgó oktatási támogatásból.
A múlt tanévben csak Erdélyben szinte hárommilliárd forintot, azaz 11,8 millió eurót kellett kifizetnie a magyar költségvetésnek a Határon Túli Magyarok Hivatalán (HTMH) és az RMDSZ alapította Iskola Alapítványon (IA) keresztül oktatási-nevelési támogatásokra. Nagyságrendileg ez a romániai magyarokhoz eljutó legnagyobb összegű támogatás, de diákonként konkrétan 22 800 forintot,
azaz 3,3 millió lejt jelent.
Az összeg gyakorlatilag azzal egyenértékű, mintha az iskolások a hazai állami támogatás mellett a magyar államtól is részesülnének a közkeletű nevén „gyerekpénzben”. Ennek összege havi 225 ezer lej volt tavaly. Az oktatási-nevelési támogatás előnye, hogy egy összegben érkezik meg a családokhoz.A magyar kormány tavaly nyár elején bevezetett takarékoskodási intézkedései viszont ezt a támogatást is érintették. Mivel a pénz csak december elején folyt be az IA számlájára, az alapítvány csak 5 hónappal a tanév zárása után, decemberben tudta utalni a 2004/2005-ös évre megítélt támogatásokat az első 69 ezer 500 diáknak és egyetemi hallgatónak.
Az alapítvány lapunk rendelkezésére bocsátott statisztikája szerint összesítésben 10,5%-kal nőtt a támogatásokra beérkezett pályázatok száma. 2003/2004-ben 116 ezer volt az elfogadott pályázatok – azaz a támogatásban részesülő gyermekek – száma, egy évvel később pedig 129 ezer. Ezzel együtt az elutasított pályázatok száma abszolút értékben, illetve arányaiban nézve is csökkent.
A legnagyobb növekedés
Bákó megyében volt: a támogatás Csángóföldön gyakorolja a legnagyobb vonzerőt.
Ott 2003/2004-ben 730, egy évvel később 1175 diákhoz jutott el a 22 800 forint. Százalékban kifejezve itt a leglátványosabb a növekedés: szinte 61%-os.
Mindez azért, mert a támogatást csak az a család kapja meg, amelyiknek gyermeke magyar nyelven tanul. Ez pedig jó érv amellett, hogy a csángó családok magyarórára járassák gyermekeiket (lásd Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségeoktatási felelősének nyilatkozatát.)
Csángóvidéken tehát a státusztörvény – ez a jogszabály vezette be ezt a támogatási formát – valószínűleg eléri egyik ki nem mondott célját, vagyis azt, hogy a diákok lehetőleg a magyar oktatást válasszák a román tannyelvű helyett.
További statisztikák
A pályázók legnagyobb hányada – több mint egy negyede – Hargita megyében jár iskolába. Az összes elfogadott pályázat révén a pénz 37%-át 1-4. osztályosok, 36%-át 5-8. osztályos tanulók kapják. A támogatottak közül 27%-nyi a középiskolás.
Ami településtípus szerinti megoszlást illeti, az támogatottak 48%-a városi, 52%-a vidéki származású. A városban élõ diákok kiemelten nagyobb arányban szerepelnek Hunyad és Szeben megyékben, míg a falun élõk Szilágy és Beszterce-Naszód megyében felülreprezentáltak.
Másutt viszont
nem épp ilyen egyértelmű a helyzet. Egyedül Bihar megyében nőtt meg 18%-kal a pénzigénylések száma, más megyékben általában 8-11% körül váltakozik a növekedés. Ez több mint valószínű, hogy annak köszönhető, hogy egyre többen szereznek tudomást a pályázati lehetőségről.
A szinte 130 ezres támogatott diáklétszámot érdemes összevetni az oktatásszociológiai statisztikákkal. Erdei Itala szociológusszámításai szerinta demográfiai csökkenés miatt egyre kevesebb magyar diák jár iskolába, és a 6-18 éves, iskoláskorú korosztály létszáma 2008-ra nem lesz több 148 ezernél.
Ami az egyes családokat/háztartásokat illeti, ezek kétharmada (68%) egy diák után kap támogatást. 28% azoknak a családoknak az aránya, ahol két, 3% azoké, ahol három gyermek után érkezik az oktatási-nevelési támogatás – derül ki az IA összegzéséből.
Rád is szükségünk van, hogy szállítani tudjuk a legfontosabb erdélyi témákat!
A Transtelex minden nap hiteles, ellenőrzött erdélyi történeteket hoz — sokszor több munkával, több kérdéssel és több utánajárással, mint mások. Ha fontos neked, hogy legyen független forrás, ahol a kényelmetlen kérdéseket is felteszik, kérjük, támogasd a munkánkat!
Támogatom!