Konkrét gazdasági hátrányt nem, kedvezőtlen nemzetközi megítélést viszont okozhat – állítja Nagy Ágnes.
Felbontják a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Románia közötti stand-by egyezményt – jelentette be tegnap Emmanuel van der Mensbrugghe , az IMF romániai főtárgyalója. A preventív stand-by egyezményt 2004 szeptemberében írták alá, és egyrészt megkötéseket tartalmazott, másrészt lehetőséget adott Romániának, hogy szükség esetén hitelt vegyen fel a nemzetközi pénzintézettől.
Nagy Ágnes gazdasági szakértőt, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagját kérdeztük a keretegyezmény felbontásának lehetséges következményeiről.
– Ez a lépés Románia külföldi megítélésében jelenthet hátrányt, elsősorban ami a román gazdaságpolitika hitelességét illeti, másodsorban pedig az országról kialakult képen ronthat. A legfontosabb az, hogy a román kormánynak a továbbiakban is szigorú és óvatos költségvetési terv alapján kell gazdálkodnia.
Fontos hangsúlyozni: az, hogy ez a stand-by keretegyezmény nem fog folytatódni, nem azt jelenti, hogy megszakadnak Románia és a Nemzetközi Valutaalap kapcsolatai. Minden országot, amely a Valutaalaphoz csatlakozott, az IMF tovább monitorizál. Ennek a megfigyelési folyamatnak nincsenek olyan szigorú feltételekhez kötött teljesítési sarokszámai, mint amilyenek a stand-by keretegyezményen belül vannak.
Annak a tíz közép-kelet európai országnak – így Magyarországnak is –, melyek 2004 májusában csatlakoztak az EU-hoz, nincs az IMF-fel közvetlen, külön stand-by szerződése, de az IMF tovább monitorizálja gazdasági helyzetüket. Ugyanebbe a kategóriába kerülünk mi is.
- Konkrét gazdasági hátrány származhat a keretszerződés felbontásából, vagy csak az imázs-romlással kell számolnunk?
– Az országról kialakult kép romlása miatt a nagy országértékelő intézetek leértékelhetik az országgal kapcsolatos gazdasági kilátásokat, ez a hosszú távú befektetéseket érintik negatívan.
Az EU-val kötött előcsatlakozási szerződés fejezetei külön vonatkoznak a költségvetésre, a szolgáltatásokra, az áru illetve a tőke szabad mozgására, a versenyképességre. Ha képesek leszünk a betartására és ezek életbeléptetésére és működtetésére úgy, ahogy a szerződésekben megegyeztünk, akkor nem következhetnek be olyan folyamatok, melyek a makrogazdasági helyzeten meghatározóan rontanának.
- Mennyire megalapozott a Valutaalap aggodalma?
– A deficittel mindig probléma van. Egyrészt az államháztartás strukturális problémái deficitnövelő jellegűek. Másfelől a folyó fizetési mérleg hiánya azt jelzi, hogy reálgazdaság strukturális problémái is gerjesztik ezt a hiányt.
Ha a kétfajta deficit együttesen negatív, akkor azt a részt kell valamilyen módon erősíteni, amelyet kézben tudunk tartani. Nálunk sajátos a helyzet, hogy nem az államháztartás hiányával van a gond, hanem a folyó fizetési mérlegével, de ez a két deficit valamilyen módon egyensúlyban kell legyen.
A legfontosabb az, hogy megnézzük: hogyan fogjuk finanszírozni ezt a deficitet, képesek leszünk-e olyan beruházókat és olyan erőforrásokat vonzani, melyek ezt fenn tudják tartani. Figyelni kell például arra, hogy a két nagy állami hitelintézet privatizálásából befolyó összeget hogyan tudja majd a kormány gazdaságosan felhasználni, és nem költségként a működtetésre elkölteni.
Pénzügyminiszteri reakciók
Daniel Dãianu , a Ciorbea-kormány pénzügyminisztere A felmondás elkerülhetetlen volt, mivel az IMF nulla deficitet akart, de a kormánynak nem volt erre lehetõsége. Ha növelte volna a héát (TVA), akkor emelkedhettek volna a bevételek. Oly módon kell lépnünk, hogy azt mutassuk: tisztában vagyunk a vannak kockázatokkal. A költségvetési hiány 2006-ban nem szabad nagyobb legyen az elõirányzott 0,5%-nál. Ionut Popescu , a Tãriceanu-kormány volt pénzügyminisztere
Nem jó fejlemény, de ez nem világvége, nem tragikus. A gazdaság ugyanúgy fog reagálni, mint eddig. Ha nagyobb deficitet akarsz, nagyobb lesz az infláció is. Azt hiszem, mi idõben eltolva fizetünk. 2004-ben nem léptünk be az EU-ba, azt mondták, még várjunk egy ideig.
A hiány valószínûleg 1%-ra emelkedik jövõre, ez azt jelenti, hogy az infláció is nõni fog, de senki sem hal bele, ha az elõirányzott 5,5% helyett a pénzromlás 6,4%-os lesz. Mihai Tãnãsescu , a Nãstase-kormány pénzügyminisztere
Megvalósul az általam megjósolt forgatókönyv: a kormány szórja a pénzt, ez krízishez vezet. Ugyanakkor valószínû, hogy a lakosságot célzó populista intézkedések megnövelik a jelenlegi kormány iránti bizalmat, és ez tavasszal automatikusan elõrehozott választásokhoz vezet. Több mint bizonyos, hogy a költségvetési hiány nagyobb lesz 1%-nál, ennek következtében az Európai Bizottság tavaszi országjelentése lesújtó lesz.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!