Konkrét gazdasági hátrányt nem, kedvezőtlen nemzetközi megítélést viszont okozhat – állítja Nagy Ágnes.
Felbontják a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Románia közötti stand-by egyezményt – jelentette be tegnap Emmanuel van der Mensbrugghe , az IMF romániai főtárgyalója. A preventív stand-by egyezményt 2004 szeptemberében írták alá, és egyrészt megkötéseket tartalmazott, másrészt lehetőséget adott Romániának, hogy szükség esetén hitelt vegyen fel a nemzetközi pénzintézettől.
Nagy Ágnes gazdasági szakértőt, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagját kérdeztük a keretegyezmény felbontásának lehetséges következményeiről.
– Ez a lépés Románia külföldi megítélésében jelenthet hátrányt, elsősorban ami a román gazdaságpolitika hitelességét illeti, másodsorban pedig az országról kialakult képen ronthat. A legfontosabb az, hogy a román kormánynak a továbbiakban is szigorú és óvatos költségvetési terv alapján kell gazdálkodnia.
Fontos hangsúlyozni: az, hogy ez a stand-by keretegyezmény nem fog folytatódni, nem azt jelenti, hogy megszakadnak Románia és a Nemzetközi Valutaalap kapcsolatai. Minden országot, amely a Valutaalaphoz csatlakozott, az IMF tovább monitorizál. Ennek a megfigyelési folyamatnak nincsenek olyan szigorú feltételekhez kötött teljesítési sarokszámai, mint amilyenek a stand-by keretegyezményen belül vannak.
Annak a tíz közép-kelet európai országnak – így Magyarországnak is –, melyek 2004 májusában csatlakoztak az EU-hoz, nincs az IMF-fel közvetlen, külön stand-by szerződése, de az IMF tovább monitorizálja gazdasági helyzetüket. Ugyanebbe a kategóriába kerülünk mi is.
- Konkrét gazdasági hátrány származhat a keretszerződés felbontásából, vagy csak az imázs-romlással kell számolnunk?
– Az országról kialakult kép romlása miatt a nagy országértékelő intézetek leértékelhetik az országgal kapcsolatos gazdasági kilátásokat, ez a hosszú távú befektetéseket érintik negatívan.
Az EU-val kötött előcsatlakozási szerződés fejezetei külön vonatkoznak a költségvetésre, a szolgáltatásokra, az áru illetve a tőke szabad mozgására, a versenyképességre. Ha képesek leszünk a betartására és ezek életbeléptetésére és működtetésére úgy, ahogy a szerződésekben megegyeztünk, akkor nem következhetnek be olyan folyamatok, melyek a makrogazdasági helyzeten meghatározóan rontanának.
- Mennyire megalapozott a Valutaalap aggodalma?
– A deficittel mindig probléma van. Egyrészt az államháztartás strukturális problémái deficitnövelő jellegűek. Másfelől a folyó fizetési mérleg hiánya azt jelzi, hogy reálgazdaság strukturális problémái is gerjesztik ezt a hiányt.
Ha a kétfajta deficit együttesen negatív, akkor azt a részt kell valamilyen módon erősíteni, amelyet kézben tudunk tartani. Nálunk sajátos a helyzet, hogy nem az államháztartás hiányával van a gond, hanem a folyó fizetési mérlegével, de ez a két deficit valamilyen módon egyensúlyban kell legyen.
A legfontosabb az, hogy megnézzük: hogyan fogjuk finanszírozni ezt a deficitet, képesek leszünk-e olyan beruházókat és olyan erőforrásokat vonzani, melyek ezt fenn tudják tartani. Figyelni kell például arra, hogy a két nagy állami hitelintézet privatizálásából befolyó összeget hogyan tudja majd a kormány gazdaságosan felhasználni, és nem költségként a működtetésre elkölteni.
Pénzügyminiszteri reakciók
Daniel Dãianu , a Ciorbea-kormány pénzügyminisztere A felmondás elkerülhetetlen volt, mivel az IMF nulla deficitet akart, de a kormánynak nem volt erre lehetõsége. Ha növelte volna a héát (TVA), akkor emelkedhettek volna a bevételek. Oly módon kell lépnünk, hogy azt mutassuk: tisztában vagyunk a vannak kockázatokkal. A költségvetési hiány 2006-ban nem szabad nagyobb legyen az elõirányzott 0,5%-nál. Ionut Popescu , a Tãriceanu-kormány volt pénzügyminisztere
Nem jó fejlemény, de ez nem világvége, nem tragikus. A gazdaság ugyanúgy fog reagálni, mint eddig. Ha nagyobb deficitet akarsz, nagyobb lesz az infláció is. Azt hiszem, mi idõben eltolva fizetünk. 2004-ben nem léptünk be az EU-ba, azt mondták, még várjunk egy ideig.
A hiány valószínûleg 1%-ra emelkedik jövõre, ez azt jelenti, hogy az infláció is nõni fog, de senki sem hal bele, ha az elõirányzott 5,5% helyett a pénzromlás 6,4%-os lesz. Mihai Tãnãsescu , a Nãstase-kormány pénzügyminisztere
Megvalósul az általam megjósolt forgatókönyv: a kormány szórja a pénzt, ez krízishez vezet. Ugyanakkor valószínû, hogy a lakosságot célzó populista intézkedések megnövelik a jelenlegi kormány iránti bizalmat, és ez tavasszal automatikusan elõrehozott választásokhoz vezet. Több mint bizonyos, hogy a költségvetési hiány nagyobb lesz 1%-nál, ennek következtében az Európai Bizottság tavaszi országjelentése lesújtó lesz.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!