Bár a magyar költségvetés 11%-kal nőtt, jövőre alighanem mindenki visszasírja a Draskovics-csomagot.
[Cikkünket kiegészítettük az időközben szerkesztőségünkbe érkezett információkkal. 5.10.2005, 17:26] Jövőre 9,6 milliárd forinttal támogatja a magyar kormány a határon túli magyarokat – derül ki a Pénzügyminisztérium költségvetési tervezetéből. Ez az összeg a tavalyi 12,8 milliárdnál mintegy 25%-kal kevesebb. A határon túliak körében is nagy felzúdulást kiváltó Draskovics-csomag 2004-ben ehhez képest mindössze 15%-kal (884 millió forint) kurtította meg az előirányzott támogatásokat, és így jött össze abban az évben 7,9 milliárd. A támogatás egyébként 2006-ban
1,7 milliárddal nő a 2004-es évhez képest.
2005-höz képest viszont látványosan csökken, de ha pozitívan viszonyulunk a dologhoz, akkor akár azt mondhatjuk: az idei 12,8 milliárd úgyis csak egy számítási hiba miatt jött össze. Ugyanis a határon túliak oktatási-nevelési támogatására a betervezett 1,7 milliárd forint helyett több mint 5 milliárdra érkezett igénylés, és így ugrott 7,9-ről 12,8 milliárdra a támogatási végösszeg.Jövő évben a kedvezménytörvény alapján járó oktatási-nevelési támogatások kifizetésére előirányzott keret ehhez képest 3,4 milliárd; ez továbbra is nyitott kasszaként működik, vagyis amennyiben ez a keret a pályázatok nagy száma miatt kevésnek bizonyul, akkor azt a központi költségvetési tartalékból pótolják.
A mellékelt listáról első pillantásra kiderül, hogy költségvetési terv kidolgozói gyakorlatilag mindenhonnan lecsíptek egy kisebb-nagyobb summát, emellett
teljes költségvetési tételek szűntek meg.
Az avatatlan szemnek semmitmondó Határon túli és nemzetközi kapcsolatokból adódó feladatok című tétel (188 millió) ilyen.
Leglátványosabban a Határon túli magyarok oktatási és kulturális programjainak támogatása elnevezésű, a HTMH hatáskörébe tartozó keretet vágták meg, közel 70%-kal (ez majdnem 5 milliárd forintot jelent). Innen a korábbi 7,2 milliárd helyett 2,3 milliárdra számíthatnak a határon túliak.
Tudni kell azonban, hogy az idei keretben az oktatási-nevelési támogatás is benne volt – ez jövőre külön tételt képez. Így a tényleges csökkenés ennél jóval kevesebb. Erről a keretről egyébként annyit tudni, hogy idén az oktatási-nevelési támogatások mellett a Sapientia-EMTE , a Pro Hungaris Értékközvetítő Alapítvány , valamint az Illyés Közalapítvány is ebből az alapból kapott pénzt.
Információink szerint elképzelhető, hogy jövőre a csángómagyarok támogatása fog innen történni, miután az főköltségvetési tételként megszűnt.
A Határon túli magyarok szülőföld programjai nevű tétel 300 millió forinttal csökken jövőre. Mivel a költségvetésben feltüntetett pénzösszegek továbbosztása a
minisztériumok hatáskörébe tartozik,
nem tudhatni, hogy mit támogatnak ebből a keretből jövőre. Az viszont tudható, hogy idén innen került ki a Délvidéki- illetve Kárpátaljai Alap , ezen kívül EU-integrációs felkészülési támogatásokat, valamint a státusztörvény végrehajtásával kapcsolatos kiadásokat fedeztek ebből.
Ide tartozott továbbá az IHM informatikai programja, a Kisebbségi Koordinációs Keret , az Új Kézfogás Közalapítvány valamint a Segítő Jobb Közalapítvány.
A Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) 647 helyett 566 millió forintból kell kijönnie 2006-ban. A Magyar Tudományos Akadémia mellett működő, tudományos ösztöndíjakat megítélő Arany János Közalapítvány - mint az várható volt -
már nem költségvetési tétel.
Az alapítvány az idei költségvetésben sem kapott támogatást, így valószínűleg a kifutó pályázatok adminisztrálása, elszámolása után megszűnik. Határon túli magyar tudósok támogatására az eddigi 116 helyett csupán 28,5 milliót költhet az MTA.
Jó hír viszont, hogy továbbra is kifizeti a magyar állam a külmagyar sajtó számára az évi 50 millió forintra rúgó MTI-hírcsomagokat (ennek a gyakorlatnak a megszűnéséről is röppentek már fel hírek). A Duna TV -nek évente folyósított összeg is változatlanul megvan (1,3 milliárd) – igaz, nem nőtt, ahogy azt a két új csatorna beindítása indokolná.
A budapesti, legfőképp a határon túli doktoranduszok számára fenntartott Márton Áron Szakkolégium , valamint a magyarországi doktori ösztöndíjakat osztó Agora Alapítvány számára változatlanul előirányoztak 35 millió forintot.
Antimodern a „magyarországi könnyû pénz”
Egy kisebbségpolitikában és az EU-s fejlesztési forrásai terén egyaránt járatos magyarországi szakértõ szerint a legfontosabb a támogatáspolitikát fejlesztéspolitikává alakítani. – A beteg intézményrendszerhez brutálisan hozzá kell nyúlni, mert támogatása személyes-politikai kapcsolatokra épül, nincs mögötte objektív szempontrendszer.
A „magyarországi könnyû pénz” nem ösztönöz fejlesztési logikára, ráadásul a civil szférában antimodern, archaikus szerkezeteket konzervál – magyarázta Ríz Ádám egy június végi támogatáspolitikai tanácskozáson Kolozsváron, melyrõl további részletek itt olvashatók.
A mostani támogatáspolitika minden résbe „befolyatja” a kis összegû pénzeket. – Ez nem hatékony, egyes területeket kéne kiemelten támogatni magyar forrásokból, a többire egyéb megoldást keresni – mondja a szakértõ. Az EU-s pályázati rendszerek mintájára a célokat számszerûsíteni kell, hogy az ellenõrzés során össze lehessen vetni a végeredményt az eredeti elképzeléssel. A cél: a határon túli magyarok támogatására szánt költségvetési forrásokat a régiós szempontrendszert figyelembe véve fejlesztési logikára átalakítani.
Ha tovább játszunk a számokkal,
kiderül: a magyar kormány 2005-ben a 6 582 milliárd forintra rúgó költségvetés 0,195% -át költötte a határon túliakra. Ez plasztikusan annyit tesz, hogy egy adófizető minden 1 000 forintja után 2 forint ment a határon túlra.
2006-ban a magyar államigazgatás 7 309 milliárd forintból gazdálkodhat: ez 11%-kal több a 2005-ös költségvetésnél, ehhez képest a támogatások a rendelkezésre álló büdzsé mintegy 0,132% -át teszik ki. Ez azt jelenti, hogy 1 000 forintonként csupán 1,3 forintot áldoznak határon túli támogatásokra. Hogyha a teljes magyar költségvetéshez viszonyítjuk, 2006-ban a határon túli támogatások 37%-kal csökkennek.
A minden bajok megoldásaként tálaltüber-projekt, a Szülőföld Alap egyelőre nem váltja be a hozzá fűzött reményeket: jövőre a beígért minimum egymilliárd helyett 608 millió forint szerepel ennél a tételnél a költségvetésben. Ez körülbelül fél Duna TV-t jelent – vagy egy egész HTMH-t, a tetején kis habbal.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!