A páciensek hálája 160 ezertől majd' 2 millióig terjed; a szegények többet fizetnek.
A romániai lakosság 64%-a adott már hálapénzt orvosoknak – legtöbbször saját kezdeményezésre. Ugyanakkor a megkérdezettek 53%-a nem ért egyet a gyakorlattal, 60%-uk pedig a korrupció egyik formájának tartja ezt. A Világbank megbízásából készült felmérésből az is kiderült, hogy a tavalyi év folyamán az egészségügyi alkalmazottaknak kifizetett hálapénz összértéke elérte a 360 millió dollárt – ez napi 1 millió dollár csúszópénzt jelent. Az éves összeg egyébként az egészségügyi költségvetés 10%-ának felel meg. Egy érdekes megállapítása a felmérésnek, hogy
a szegényebb családok nagyobb summákat
(összesítve akár a havi jövedelmük 78%-át) fizetnek ki, mint a tehetősebbek. A magyarázat az lehet, hogy a jobb anyagi körülmények között élők inkább a magán egészségügyi intézmények szolgáltatásait veszik igénybe, és így hivatalosan fizetik ki a szolgáltatás árát.Kiderült, hogy a háziorvosnak átlag 160 000 lejt csúsztatnak. Ez az összeg a 400 000 lejt is eléri egy klinikán alkalmazott orvos esetében, azonban a kórházi orvosoknak a leghálásabbak a páciensek: akár 1 800 000 lejt is betesznek a borítékba.
A felmérés tanúsága szerint az érintettek 64%-a azért ad hálapénzt, hogy több figyelmet kapjon és jobb elbánásban részesüljön. 7% azért fizet, hogy elkerülje a hosszas várakozást. Amikor a jelenség okairól kérdezték, a többség azt mondta: ez a szokás, és mindössze 5% állította azt, hogy az orvos ettől tette függővé az ellátást. A megkérdezettek 46%-a mutatott hajlandóságot
helyben, számla ellenében fizetni
azokért a szolgáltatásokért, melyeket betegbiztosításuk nem fedez, míg 27% vélekedett úgy, hogy jobb lenne egy havi 20 lej körüli fix összeg befizetésével törleszteni ezeket a pluszkiadásokat.
A Logicon nevű cég által végzett kutatás célja, hogy felmérje: hogyan működik, és mennyire elterjedt az orvosoknak fizetett hálapénz jelensége. További feladat az volt, hogy egy olyan tervet dolgozzanak ki, mely megfékezné a jelenséget.
A szakértők fő hálapénz-ellenes lépésként az ingyenes orvosi szolgáltatások leszűkítését javasolják. Így elvileg az egészségügyi biztosító fizetné ki azt az összeget, amit ma a páciens az orvos zsebébe csúsztat – hátránya a megoldásnak az, hogy a szegény lakosság nehezebben férne majd hozzá az egészségügyi szolgáltatásokhoz.
Szintén javítana a helyzeten, hogyha a mindenki számára kötelező alapbiztosításon kívül további,
fakultatív egészségügyi biztosítás-csomagokat
is bevezetnének azoknak a szolgáltatásoknak a fedezésére, melyeket alap-csomag nem fedez. Az így befolyó pénzeket szintén az Országos Betegbiztosító (CNAS) kezelné.
Továbbá szükséges lenne az egészségügyi dolgozók fizetésének megemelése, ezzel párhuzamosan pedig szigorú büntetéseket kellene bevezetni a borítékokat elfogadók számára.
Az intézkedés-csomag a hálapénz-adás jelenségét a felére csökkentené, ugyanakkor a közegészségügyi szolgáltatások büdzséje évi 200 millió dollárral bővülhetne. Egyszersmind az orvosi ellátás minősége is javulna, visszaszorulnának a visszaélések is a beutalásokkal és ingyenes receptekkel.
Mint az várható volt, a jelentés publikálása nem maradt hatás nélkül: Vlad Anton Ionescu egészségügyi államtitkár szerint
hülyeség az, hogy
napi 1 millió dollárnyi hálapénzt kapnánk a romániai orvosok. Ez évi 10 000 euró jövedelmet jelentene minden orvosnak – mondta.
Az Egészségügyi Minisztérium audit-osztályának a vezetője, Valentin Radu így nyilatkozott a Cotidianul napilapnak: ezt a tanulmányt szakemberek végezték, mi nem mondhatunk ellent az eredményeiknek.
A román közegészségügyi rendszer a szolgáltatók, nem pedig a közember javát szolgálja – vonta le a következtetést Mihai Vintoiu , a Világbank által finanszírozott projekt igazgatója.
Így a biztosítottak által fizetett hálapénzhez hozzáadódnak a nagy gyógyszerforgalmazók által azért fizetett összegek, hogy a közbeszerzési pályázatokon előnyben részesülhessenek.
Vintoiu azt sugallta: a romániai egészségügy sötét helyzete a túlzottan nagy befolyással rendelkező gyógyszergyártóknak köszönhető. A gyógyszergyárak nem csak minisztereket, de kormányokat válthatnak le – mondta.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!