Ha a félgiccseket nem számítjuk, kortárs művészetre 150-200 ezer eurót költünk.
Az élelmiszerpiacokon árult, szexi, cigánylányos-vízeséses-cicusos, vagy erdei idilleket ábrázoló zsánereken kívül, ámde az UAP (Képzőművészek Szövetsége) galériáiban látható, felemás alkotásokat már beszámítva, a romániai kortárs művészeti piac évi 3 millió euróra rúghat. A képzőművészek száma hatezer körül mozog. Bevétel szempontjából az egyik végletet az akadémián frissen végzett diák testesíti meg, aki évi 100-300 eurót keres, míg a másikat az extrém, a divatos profi, aki akár 20-30 ezer eurót is kaszál. Bukarestben jelenleg
négy olyan galéria működik,
amely kortárs román képzőművészetre szakosodott, de ezek a kiállítóhelyek az utóbbi két-három évben jöttek létre – vázolta a Transindexnek a helyzetet Matei Câltia , az első profi bukaresti kortárs művészeti galéria, a Galeria Posibilă (Lehetséges Galéria) tulajdonosa.Véleménye szerint a galériák munkája nagyon fontos, mert csak ezek által lehet beállítani a piacot. Ha a galériák nem fektetik le az árakat, az ár aukciós háza sem tudnak következetesen működni, mert tulajdonképpen a piac megbízhatósága, vagyis következetessége a tét – emeli ki a képzőművész-vállalkozó. A tudatos, galériák révén történő életműépítés
pont ellentéte a bevett gyakorlatnak:
a képzőművészek rendszerint a műteremből, feketén, ötletszerű árakon árulják alkotásaikat. A képzőművészek kezdik megérteni, hogy középtávon az ő érdeküket szolgálja, hogy jól kitalált áron, a tudatos marketinggel dolgozó galériákon keresztül adják el munkáikat.
Nagyon kivételes alkalmakkor, és csakis visszatérő gyűjtőknek adunk árengedményt, és ez soha nem lehet több 10%-nál. Egy műalkotás ára az, amit a galéria meghatároz, a vevőnek bíznia kell bennünk, hogy az ár nem véletlenül annyi, amennyi. Nagyon fontos, hogy a vevő bízhasson árítéletünkben, abban, hogy a műalkotások listaárai átgondoltak, korrektek, egyeznek a piaci realitásokkal – érvel Câltia.
Egy kezdő művész festményeinek bukaresti, független galériában kapható munkájának ára két-háromezer euró körül szokott alakulni. A befutott festők alkotásai
6-12 ezer euró körül mozognak.
A szakmában jól ismert Galeria Posibilă heti átlag egy műalkotást ad el. A vevők szinte kivétel nélkül valaki ajánlatára keresik fel az intézményt – a bizalom és a következetesség a vásárlókör-építés alapja.
Egy tranzakció szokványos története a következő: a vevő megnéz egy képet, szobrot vagy fotót, aztán pár nap múlva telefonál, érdeklődik. Később találkozót egyeztet, melyen többnyire a művész, valamint a vevő tanácsadója is részt vesz, aki többnyire azonos azzal, aki számára a galériát ajánlotta.
A következő lépésben a galéria a vevő lakására szállítja a műalkotást. A vásárló egy-két hetes gondolkodási idő alatt hozhat végső döntést. Még sohasem fordult elő, hogy ezidő alatt egy gyűjtő meggondolta volna magát – magyarázza a művész-vállalkozó. Arra a kérdésre, hogy
kik vásárolnak
kortárs román képzőművészeti alkotásokat, Matei Câltia elmondja: galériájának célcsoportja a külföldiek, például a Bukarestben dolgozó diplomaták – ők a legaktívabbak, ők vásárolják meg a kortárs művészeti anyag körülbelül felét.
Fontos szerepük van még a nyugaton gyakran megforduló vállalkozóknak, akik az ottani irodákban, éttermekben, kávézókban megfordulva kezdenek hozzászokni a kortárs műalkotásokhoz.
Tulajdonképpen teljesen mindegy, honnan indulsz – ez lehet akár a félgiccs világa is. Kellő időbefektetéssel el fogsz jutni a színvonalas kortárs művészethez – magyarázza a dolog pszichológiáját a vállalkozó.
Már nem érvényes a 80-as évek közhelye, miszerint az ügyvédek és az orvosok lennének a kortárs művészet elkötelezett gyűjtői. Ők
annak idején túl sok pénzt kerestek
ahhoz, hogy ne vásároljanak – akkori körülmények között igen olcsón – művészeti alkotásokat, nem beszélve arról, hogy gyakran kaptak ajándékba festményeket.
Ez a réteg már nem tényező a kortárs művészeti piacon, ma sok mindenre költheted a pénzed. Az ügyvéd-orvos réteg már nem is nagyon ismeri-érti, mi történik manapság. Az üzleti világ viszont most tanulja a műgyűjtést.
A legfontosabb, hogy szeresd, amit vásárolsz, kövesd a képzőművészek tevékenységét, figyeld a piacot. Így válhat a műértőből befektetőként is sikeres műgyűjtő – magyarázza Matei Câltia.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!