Telítetlen a hazai „spampiac”, de év végéig 75%-os növekedéssel riogatnak. Mit tegyünk, ha ki akarunk maradni?
Évente átlag négy-öt reklámborítékot talál postaládájában egy romániai család, azaz 10-25-ször kevesebbet, mint az európai országok lakói. Tegyük hozzá, a különböző kéretlen szórólapokat, prospektusokat valószínűleg már senki sem számolgatja.
Kaparj, ragassz, postázz, nyerj!
A jelenlegi országos levél-marketing hadjáratot a Reader's Digest magazin szervezte. Az amerikai cég bukaresti leányvállalatától érkező vaskos boríték tartalma komoly próbára teszi a címzettek szellemi és koncentrációs képességeit. Bár korábbi levelük olvasatlanul dobtuk a kukába, a másodikon – mely egy kulcsocskát is tartalmaz – már megakadt a szemünk. Halottunk már olyan esetről, hogy valaki visszaküldte a válaszborítékot, és végül egy méregdrága lámpa megvásárlásával végezte. Ez valószínűleg csak amolyan urban legends lehet, a világítótest-forgalmazás nem tartozik a magazin-, könyv-, zene- és videó-kiadó profiljába. Az 1922-ben létrejött multinaci ma már 35 országban van jelen, a romániai piacra 2004 elején lépett be. A brand-erősítésen túl a nagyszabású akció vélhetőn azért éri meg amerikai cégnek, mert a 2005 decemberében tartandó sorsolásig, a nyeremény reményében, épp elegen vásárolják meg terméküket.
A boríték zavaros és redundáns
tartalmát rendezgetve (névre szóló nyereményszelvények, kaparós sorsjegyek, prospektusok, tájékoztatók, „kocsikulcs”, lehúzós) sikerült összeraknunk az üzenetet: itt csak nyerhetünk!
A promóció lényege egyébként az, hogy meg kell vásárolni a kiadó Egészség természetes módszerekkel c. könyvét (69,9 új lej + postaköltség 4,5 lej), és ha rendelésünk visszaküldjük az IGEN feliratú borítékban, akkor máris részt veszünk egy sorsoláson. Sőt, ha a kódot tartalmazó kocsikulccsal kapargatunk is, és már hét napon belül lépünk, akkor egy gépkocsit is nyerhetünk.
A NEM válaszborítékot (mert hogy ilyen is van – nem ússzuk meg könnyen!) akkor kell használnunk, ha könyvet nem akarunk venni, de a 120 ezer új lejes fődíjért szívesen beszállunk egy sorsolásba.
El kell ismernünk, a csomag mindeg gagyisága ellenére elég meggyőző ahhoz, hogy a cinikusabbakat is elgondolkoztassa egy kicsit. A trükk például a szerencsénket tesztelő kis csillagocskákkal – természetesen mindenkinek a maximális három jön be –, vagy a kocsikulccsal, amit egyből a zsebünkben érzünk, egész jók: máris kaptunk egy kis sikerélményt. A könyv témája sem rossz húzás: a természetes gyógymódok a '90-es évek egyik nagy története.
Hogyan találtak meg?
A tájékoztatóban többször is szó esik adatvédelemről: a kiadó hangsúlyozza, a 2001/677-es, a személyi adatok védelméről szóló törvénynek megfelelően jártak el. Eszerint például kötelező a célszemélyt informálni adatainak begyűjtésének szükségességéről. A törvény lehetőséget ad arra is, hogy kérésre hozzáférjünk a feldolgozott adatokhoz, illetve kérhetjük törlésüket.
A Reader's Digest elmulasztotta megadni ügyfélszolgálati számát, csak egy postafiókszám áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy tiltakozzunk a reklám ellen és kérjük a törlést.
Azt viszont egy lábjegyzetben jelzik, hogy személyes adatainkat (nevünk és címünk) a Mailres Serv SRL szolgáltatta ki a számukra. A bukaresti cégről megtudtuk, az ombundsmannál adatkezelőként bejegyzett működési száma 148/2002, részt vett többek között a Unilever -termékek (Dove, Sunsilk) romániai promóciójában.
A cég telefonszámán (021-3054100) Alina Lare operátorral beszéltünk, aki határozott kérésünkre megígérte, hogy azonnal töröltet minket az adatbázisukból. Ám arra a kérdésünkre, hogy honnan jutottak a címünk birtokába, nem tudott választ adni, de ígéretet tett rá, hogy visszahívnak ez ügyben.
Később a cég illetékese valóban megkeresett, rendkívül udvarias és előzékeny hangnemben közölte, egy másik adatkezelő cégtől vásárolták meg a nevemet is tartalmazó adatbázist. Azt is elmondta, amennyiben írásban igénylem, a törvény kötelezi őt arra, hogy az illető cég nevét is megadja. Elmodta a Reader`s Digest ügyfészámát is (021-3054197), szám, ami történetesen szintén az ő operátoraikhoz fut be.
A jelek szerint sok türelemmel, néhány telefonnal és levéllel elérhetjük, hogy nevünk kikerüljön hasonló cégek adatbázisából. Kérdés, ki bírja tovább?
A 2005-ös év a mienk
Idén 11 milliós lesz a piac?
Szakértõk szerint a hazai direkt marketing piacon még az idén jelentõs növekedésre lehet számítani: miután az elsõ félévben átlagosan 40%-os forgalomnövekedést regisztráltak a lehetõséget kiaknázó cégek, év végéig még további 35%-kal emelkedhet a piac forgalma, és elérheti a 11 millió eurós szintet.
A romániai cégek jelenleg reklámköltségeiknek mindössze 3%-át fordítják direkt marketingre, és ezzel az utolsók között vannak Európában. Magyarországon ez az arány eléri a 20%-ot, az Egyesült Államokban a marketing-kiadások több mint a felét jelenti (55%), de Nyugat-Európában eléri a 45-50%-ot.
– jelentette ki magabiztosan Marian Seitan , a Román Direkt Marketing Szövetség (ARMAD) elnöke a Curentul napilapnak. Véleménye szerint az idei látványos fejlődés a piac telítetlenségének köszönhető. Persze a hazai siker azért is lehet kiemelkedő, mert a még tapasztalan lakosság könnyebben rávehető a részvételre.
Az ARMAD adatai szerint egyébként tavaly a direkt marketinggel foglalkozó cégek forgalma meghaladta a 6 millió eurót. 1997 óta, amikor az első ilyen profilú cég beindult Romániában, a piac tizenkétszeresére nőtt.
Seitan azt állítja, a direkt marketing azért kevésbé népszerű Romániában, mert a televíziós hirdetés még mindig nagyon olcsó, és az ügynökök sem kaptak ilyen irányú képzéssel. A módszert egyébként 80%-ban multinacik használják. Kétségtelen előnye, hogy a kapott válaszok, rendelések alapján hatása azonnal mérhető, és aki ügyesen vásárol címadatbázist, az a célközönséget is jobban eltalálhatja.
A bukarestiek már immunisak?
A lakosság toleranciája és válaszreakciója a direkt marketing vitatható módszereire régióként változik. Így például az erdélyiek fogékonyabbnak bizonyulnak a direct mailing-re.
Ezzel szemben Moldvában és az ország déli részén inkább telefonon keresztül győzhetők meg könnyebben. A bukarestiek a legszkeptikusabbak, általában nagyon elutasítóak mindenféle hasonló próbálkozással szemben: az egyetlen kivétel, ha drága luxuscikkeket kínálnak viszonylag olcsóbban.
Drágított a posta: marad az SMS és az e-mail
Az ARMAD tavalyi adatai azt mutatják, a közvetlen marketinggel nyomuló cégek a legtöbb bevételt (16%-os részarányban) közvetlen postai levélküldéssel teljesítették. Idén azonban az SMS átveheti a vezető szerepet, mivel a posta áprilisban megduplázta tarifáit, és 25%-ról 8-ra csökkentette a nagytételű levélküldések esetén adott kedvezményt.
Így a becslések szerint az SMS-spamolás terén akár 50%-os emelkedésre számíthatunk, és ugyancsak 50%-os növekedést jósolnak a kéretlen e-mailek forgalmában is. Bár ez utóbbi világszinten régóta komoly problémát jelent, a romániai cégek még kevésbé fedezték fel maguknak a trükköt.
Szintén növekedésre számítanak az adatbázis-kezelő cégek: tavaly az ilyen típusú tevékenység termelte a szektor profitjának 14%-át (860 ezer euró). 2004-ben egyébként a legnagyobb bevételek (21%-a a teljes forgalomnak) a különböző promóciók során nyújtott szolgáltatások árából származtak.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!