A '90-es évek szabadrablása után a faüzlet kvázi-törvényessé vált, de a lopások nem szűntek meg.
A Román Oknyomozó Újságíró Központ (CRJI) a Dán Oknyomozó Újságírók Egyesületének támogatásával részletes kutatást végzett a törvénytelen fakitermelésről Romániában. A nyomozás Hargita megyével kapcsolatos eredményeit közöljük:
Isten láncfûrészei
Az RMDSZ-szenátor faügyletei nem csak a romániai magyarok körében közismertek – írja a CRJI. Neve annyira összefonódott a fakitermeléssel, hogy a román körökben is gúnyneveket kapott. Az egyik poén a „Kerestoy” (lefordíthatatlan szójáték a fûrészáru román nevével) , a másik a „Drujba lui Dumnezeu” (Isten láncfûrésze).
A 40 millió eurós vagyonnal
rendelkező Verestóy Attila a NIVO nevű cégen keresztül bonyolítja le fa-üzleteit -a vállalatnak sógora, Ferenczy Károly is részvényese. A cég jogtanácsosa az 1996-2000-es kormányzat egészségügyi minisztere, Hajdú Gábor. A NIVO neve egy, a Környezetvédelmi Minisztériumban készült, erdőirtásról szóló jelentésben is felbukkan. A fakitermelésből szerzett nyereséget Verestóy
különböző üzletágakba forgatta vissza
– ilyen a szeszesital-biznisz, mezőgazdaság, ipar és média. A szenátor Udvarhelyen, Csíkban, Borszéken és Gyergyótölgyesen rendelkezik érdekeltségekkel és befolyással. Verestóy tőkéjét leginkább bútoriparba fektette, gyárai Udvarhelyen és Bákóban termelnek. Jelenleg a szenátor üzleteit közeli rokonaira bízta.
Szép profitot hozott 1995 és 1998 között a székelyföldi szélviharban kidőlt famennyiség hasznosítása: Verestóy cége főleg Borszék környékén szüretelt – derítette ki a CRJI.
Egy 1998-as jelentés szerint a kitermelt fa 63%-át Magyarországra exportálták különböző csíkszeredai cégeken keresztül. A vállalkozások, vagyis a Carhent Impex, a Korax és a Vulturul az Erdészeti Igazagtóság vezetőihez állnak közel. A faexport továbbá udvarhelyi cégeken (Ivo Impex, Alimpex Rt.) és sepsiszentgyörgyi vállalkozásokon (Sumulur Kft., Prod Com Cerbul, Tamaris) keresztül zajlott.
Culita Tărita volt PSD-képviselő a természetvédelmi terület Gyilkostó-Békási szorosban, illetve Gyergyócsomafalván és Gyergyótölgyesen dolgozott két cégével. Ezen a területen termeltek ki a Piatra Neamt-i Romanel és Forestar nevű cégek is.
Volt erdőmérnökök megerősítették,
hogy az egészséges erdőfelületek a vihar miatt kidőlt famennyiség kitermelésének időszaka alatt tünedeztek el: az erdőtisztogatási munkálatok befejezése után a sérült részek körül elkezdték kivágni az épen maradt fenyveseket is arra hivatkozva, hogy még mindig a viharkárt takarítják el.
A lopást erdőtérképekkel és a faanyag mennyiségének felületes felbecslésével fedezték – magyarázza a CRJI.
A Gyilkostó környékén
még Petre Romannak és a Demokrata Pártnak is voltak fakitermeléssel kapcsolatos érdekeltségei – Marosfő volt polgármestere szerint. Az információt Becsek-Garda Dezső RMDSZ-képviselő is megerősítette.
Milliárdos adóelengedés
A valószínûleg profitábilis üzlet ellenére 2001-ben Culita Gyilkostón dolgozó cégei mintegy 1,5 millió dolláros állami tartozást halmoztak fel, emellett egy másik kft.-je, a Compil adóssága 695 millió lejre rúgott. Mindennek ellenére a PSD-s politikus vállalkozásainak több tízmilliárd lejny áfát térített vissza az adóhatóság. A képviselõ legfõbb pártfogója Octav Cozmâncã volt PSD-s közigazgatási miniszter volt.
Hargita megye egyedüli román többségű városában, Maroshévízen román politikusok ellenőrzik a falopásokat. Egyikük Mircea Dusă PSD-s képviselő: rokona a maroshévízi erdőkerület vezetője, Dragos Dusă. Mircea Dusa volt Hargita megyei prefektusa és egyben Maroshévíz polgármestere.
A jelenlegi képviselőnek a helyi sajtósok szerint az utóbbi évek minden fakitermelési ügyletében benne volt a keze – a politikus a képviselőház természetvédelmi bizottságának alelnöke. A viharban kidőlt faanyag elszállítása után a fa-biznisz kvázi legálissá vált.
Az érdekcsoportok a fakitermelésből származó törvénytelen pénzeket más vállalkozásokba fektették. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a falopás korszakának vége – áll a CRJI jelentésben.
Maroshézvíz és környéke ma is fakitermelésből él,
lévén, hogy a városnak nincsen ipara. A legismertebb helyi üzletember a szatmárnémeti származású Vasile Mihoc , aki az 1995-1998-as időszakban érkezett a környékre – az ismeretség adott volt, mert ugyanabban a faluban nőtt fel, ahol Ioan Simon , a maroshévízi rendőrség parancsnok-helyettese. Rovidana nevű cégének felemelkedése részben Mircea Dusának köszönhető. Mihoc
a fakitermelésből szerzett vagyonból
több kőfejtőt vett Gyergyóvasláb környékén. Egy másik vállalkozó, Vasile Stoica a Moldotrans nevű cég tulajdonosa: 2002-ben ütötte meg a főnyereményt, amikor megvette a helyiektől a fakitermelés jogát.
Az IKEA-bedolgozói vonal
Szintén Székelyföldön termel a gyergyóhodosi Industrial Grup, melynek tulajdonosa Ioan Ardeleanu. A vállalat a Hodosana bútorgyárat vásárolta meg, mely az IKEÁ-nak dolgozik, akárcsak a vállalatcsoport másik cége, a dési Sortilemn.
Emiatt később hamvába holt ügyészségi vizsgálat indult ellene. Közeli ismerőse az a Teslovan Samir nevű üzletember, akit a falopásokban való részvétellel is gyanúsítanak.
További, Hévízen ismert üzletember a PSD-közeli Sabin Olar , aki Valer Dorneanu val, a képviselőház volt elnökével, jelenleg Hargita megyei képviselővel van jóban.
Puiu Miron , a maroshévízi termelőszövetkezet elnöke is fabizniszbe fektette pénzét. Miron jelenleg egy hévízi hotel tulajdonosa, a város kereskedelmi helységeinek nagy része az övé, emellett ingatlanüzleteket bonyolít le Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Vatra Dornei-en. A maroshévízi erdőkerület egyik alkalmazottjának fia, Cristian Ilisan szintén a fakitermelés miatt lett sikeres üzletember.
Az erdővisszaadás veszélyes
– ezzel a jelszóval indított sajtókampányt az Országos Erdőtársaság Kht (RNP). a régi-új erdőtulajdonosok birtokba helyezése ellen, azzal vádolva őket, hogy ellenőrizetlenül irtani fogják az erdőt.
Éppen ellenkezőleg, a CRJI információi szerint a magánbirtokosok vádolják azzal a RNP-t, hogy nem védi a magánkézbe visszakerült fenyveseket, melyeket így törvénytelenül vágnak ki. A székelyföldi közbirtokosságok erdeiből az erdészek cinkosságával lopják a fát – ugyanez történik a Kárpátok keleti oldalán, a Focsani-i erdőkerületben.
A CRJI riportját teljes terjedelemben a Jurnalul National és a Ziua napilapok közölték
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!