A '90-es évek szabadrablása után a faüzlet kvázi-törvényessé vált, de a lopások nem szűntek meg.
A Román Oknyomozó Újságíró Központ (CRJI) a Dán Oknyomozó Újságírók Egyesületének támogatásával részletes kutatást végzett a törvénytelen fakitermelésről Romániában. A nyomozás Hargita megyével kapcsolatos eredményeit közöljük:
Isten láncfûrészei
Az RMDSZ-szenátor faügyletei nem csak a romániai magyarok körében közismertek – írja a CRJI. Neve annyira összefonódott a fakitermeléssel, hogy a román körökben is gúnyneveket kapott. Az egyik poén a „Kerestoy” (lefordíthatatlan szójáték a fûrészáru román nevével) , a másik a „Drujba lui Dumnezeu” (Isten láncfûrésze).
A 40 millió eurós vagyonnal
rendelkező Verestóy Attila a NIVO nevű cégen keresztül bonyolítja le fa-üzleteit -a vállalatnak sógora, Ferenczy Károly is részvényese. A cég jogtanácsosa az 1996-2000-es kormányzat egészségügyi minisztere, Hajdú Gábor. A NIVO neve egy, a Környezetvédelmi Minisztériumban készült, erdőirtásról szóló jelentésben is felbukkan. A fakitermelésből szerzett nyereséget Verestóy
különböző üzletágakba forgatta vissza
– ilyen a szeszesital-biznisz, mezőgazdaság, ipar és média. A szenátor Udvarhelyen, Csíkban, Borszéken és Gyergyótölgyesen rendelkezik érdekeltségekkel és befolyással. Verestóy tőkéjét leginkább bútoriparba fektette, gyárai Udvarhelyen és Bákóban termelnek. Jelenleg a szenátor üzleteit közeli rokonaira bízta.
Szép profitot hozott 1995 és 1998 között a székelyföldi szélviharban kidőlt famennyiség hasznosítása: Verestóy cége főleg Borszék környékén szüretelt – derítette ki a CRJI.
Egy 1998-as jelentés szerint a kitermelt fa 63%-át Magyarországra exportálták különböző csíkszeredai cégeken keresztül. A vállalkozások, vagyis a Carhent Impex, a Korax és a Vulturul az Erdészeti Igazagtóság vezetőihez állnak közel. A faexport továbbá udvarhelyi cégeken (Ivo Impex, Alimpex Rt.) és sepsiszentgyörgyi vállalkozásokon (Sumulur Kft., Prod Com Cerbul, Tamaris) keresztül zajlott.
Culita Tărita volt PSD-képviselő a természetvédelmi terület Gyilkostó-Békási szorosban, illetve Gyergyócsomafalván és Gyergyótölgyesen dolgozott két cégével. Ezen a területen termeltek ki a Piatra Neamt-i Romanel és Forestar nevű cégek is.
Volt erdőmérnökök megerősítették,
hogy az egészséges erdőfelületek a vihar miatt kidőlt famennyiség kitermelésének időszaka alatt tünedeztek el: az erdőtisztogatási munkálatok befejezése után a sérült részek körül elkezdték kivágni az épen maradt fenyveseket is arra hivatkozva, hogy még mindig a viharkárt takarítják el.
A lopást erdőtérképekkel és a faanyag mennyiségének felületes felbecslésével fedezték – magyarázza a CRJI.
A Gyilkostó környékén
még Petre Romannak és a Demokrata Pártnak is voltak fakitermeléssel kapcsolatos érdekeltségei – Marosfő volt polgármestere szerint. Az információt Becsek-Garda Dezső RMDSZ-képviselő is megerősítette.
Milliárdos adóelengedés
A valószínûleg profitábilis üzlet ellenére 2001-ben Culita Gyilkostón dolgozó cégei mintegy 1,5 millió dolláros állami tartozást halmoztak fel, emellett egy másik kft.-je, a Compil adóssága 695 millió lejre rúgott. Mindennek ellenére a PSD-s politikus vállalkozásainak több tízmilliárd lejny áfát térített vissza az adóhatóság. A képviselõ legfõbb pártfogója Octav Cozmâncã volt PSD-s közigazgatási miniszter volt.
Hargita megye egyedüli román többségű városában, Maroshévízen román politikusok ellenőrzik a falopásokat. Egyikük Mircea Dusă PSD-s képviselő: rokona a maroshévízi erdőkerület vezetője, Dragos Dusă. Mircea Dusa volt Hargita megyei prefektusa és egyben Maroshévíz polgármestere.
A jelenlegi képviselőnek a helyi sajtósok szerint az utóbbi évek minden fakitermelési ügyletében benne volt a keze – a politikus a képviselőház természetvédelmi bizottságának alelnöke. A viharban kidőlt faanyag elszállítása után a fa-biznisz kvázi legálissá vált.
Az érdekcsoportok a fakitermelésből származó törvénytelen pénzeket más vállalkozásokba fektették. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a falopás korszakának vége – áll a CRJI jelentésben.
Maroshézvíz és környéke ma is fakitermelésből él,
lévén, hogy a városnak nincsen ipara. A legismertebb helyi üzletember a szatmárnémeti származású Vasile Mihoc , aki az 1995-1998-as időszakban érkezett a környékre – az ismeretség adott volt, mert ugyanabban a faluban nőtt fel, ahol Ioan Simon , a maroshévízi rendőrség parancsnok-helyettese. Rovidana nevű cégének felemelkedése részben Mircea Dusának köszönhető. Mihoc
a fakitermelésből szerzett vagyonból
több kőfejtőt vett Gyergyóvasláb környékén. Egy másik vállalkozó, Vasile Stoica a Moldotrans nevű cég tulajdonosa: 2002-ben ütötte meg a főnyereményt, amikor megvette a helyiektől a fakitermelés jogát.
Az IKEA-bedolgozói vonal
Szintén Székelyföldön termel a gyergyóhodosi Industrial Grup, melynek tulajdonosa Ioan Ardeleanu. A vállalat a Hodosana bútorgyárat vásárolta meg, mely az IKEÁ-nak dolgozik, akárcsak a vállalatcsoport másik cége, a dési Sortilemn.
Emiatt később hamvába holt ügyészségi vizsgálat indult ellene. Közeli ismerőse az a Teslovan Samir nevű üzletember, akit a falopásokban való részvétellel is gyanúsítanak.
További, Hévízen ismert üzletember a PSD-közeli Sabin Olar , aki Valer Dorneanu val, a képviselőház volt elnökével, jelenleg Hargita megyei képviselővel van jóban.
Puiu Miron , a maroshévízi termelőszövetkezet elnöke is fabizniszbe fektette pénzét. Miron jelenleg egy hévízi hotel tulajdonosa, a város kereskedelmi helységeinek nagy része az övé, emellett ingatlanüzleteket bonyolít le Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Vatra Dornei-en. A maroshévízi erdőkerület egyik alkalmazottjának fia, Cristian Ilisan szintén a fakitermelés miatt lett sikeres üzletember.
Az erdővisszaadás veszélyes
– ezzel a jelszóval indított sajtókampányt az Országos Erdőtársaság Kht (RNP). a régi-új erdőtulajdonosok birtokba helyezése ellen, azzal vádolva őket, hogy ellenőrizetlenül irtani fogják az erdőt.
Éppen ellenkezőleg, a CRJI információi szerint a magánbirtokosok vádolják azzal a RNP-t, hogy nem védi a magánkézbe visszakerült fenyveseket, melyeket így törvénytelenül vágnak ki. A székelyföldi közbirtokosságok erdeiből az erdészek cinkosságával lopják a fát – ugyanez történik a Kárpátok keleti oldalán, a Focsani-i erdőkerületben.
A CRJI riportját teljes terjedelemben a Jurnalul National és a Ziua napilapok közölték
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!