A globális jelentés szerint a bevándorlók felpörgetik a gazdaságot, és megtérítik a szociális segélyeket.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) közétette első átfogó jelentését a globális migrációról. A dokumentum lerombol néhány mítoszt: a számsorokból kiderül, hogy nem igaz az, hogy a bevándorlók elveszik az adott ország polgárainak munkahelyét. Mint ahogy az sem áll, hogy a befogadó ország költségvetése számára megterhelő lenne ottlétük. Épp ellenkezőleg, jótékony hatással lehetnek a gazdaságra. Például Nagy-Britanniában a bevándorlók adók formájában 4 millió dollárral nagyobb pénzösszeggel járultak hozzá az államkasszához, mint amennyit az állam szociális segélyek formájában rájuk költött. A jelentésből még kiderül, hogy a bevándorlók épp
a helyiek által kevésbé
vonzónak talált munkahelyeket foglalják el. Ők leginkább rosszul fizetett és szakképzettséget nem igénylő területeken dolgoznak, vagy épp ellenkezőleg, a magas szintű szakképesítést igénylő munkakörökben, ahol az adott ország hiányt szenved szakemberekben.Becslések szerint a világon 190 millió migráns él – ez első pillantásra nagy számnak tűnik, azonban a Föld lakosságának csupán 3%-át jelenti. A migránsok majdnem fele (48%) nő. Az 1970-1990-es periódusban a nemzetközi migránsok száma megkétszereződött, ugyanakkor az ázsiai és afrikai bevándorlók aránya csökkent.
A legtöbb bevándorló az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodik: számuk 35 millióra tehető. Európában Németország vezeti a toplistát 7 millióval. Kína, India és a Fülöp-szigetek a legnagyobb kibocsátó országok. 2005-ben körülbelül 35 millió kínai dolgozhat külföldön.
Tavaly 100 milliárd dollárra
rúgott az a pénzösszeg, amit a bevándorlók hazaküldtek (az informális csatornák figyelembevételével ennek háromszorosáról beszélnek a szakértők). A bevándorlók keresete így nagyban hozzájárul a kibocsátó országok gazdaságához is: a fülöp-szigetekiek 2002-ben körülbelül 7 milliárd dollárt küldtek haza. Ez majdnem 10%-a ország GDP-jének.
A migrációnak negatív hatásai is vannak: főleg az afrikai országokat nagyban érinti az agyelszívás ( brain drain ). Dél-Afrika például 1 milliárd dollárt fektetett egészségügyi dolgozóiba, akik tanulmányaik elvégzése után rögtön emigráltak.
Ghanában és Zimbabweban az orvosok háromnegyede távozik külföldre néhány évvel az egyetem befejezése után. Azonban ennek az ellenkezője, a brain gain is működik: a fejlett országokban szakmai tapasztalatra szert tevő munkásokat bátorítani lehet a hazatérésre.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!