Strukturális alapok, régiófejlesztés, avagy a nemzeti fejlesztési terv és az EU csoda szavai.
– Hétfőn mutattuk be Brüsszelben a hat prioritást tartalmazó nemzeti fejlesztési terv (nft) első, még viszonylag elnagyolt változatát – tájékoztat kérdésünkre
Jakab István pénzügyminisztériumi államtitkár
. Az EU szakértőit, döntéshozóit elsősorban az érdekli, hogy a 2007 január elsejétől rendelkezésre álló strukturális alapokat milyen célokra akarjuk felhasználni. Ezeket a irányokat sok mindennel össze kell hangolni, többek között olyan EU-csodaszavakkal, mint amilyen a lisszaboni stratégia például. Románia a belépéssel együtt alanya lesz a kohéziós politikának is. Rendkívül szegény ország vagyunk, ez onnan is látszik, hogy csak a szállítási infrastruktúra és a környezetvédelem felemésztené az összes uniós támogatást, de mégiscsak el kell osztani más területekre is ezeket az összegeket.
Milyen problémákra gondolsz elsősorban?
– A kompetitivitás kéne legyen szerintem a legfontosabb, mert a román gazdaság jelenleg nem képes becsülettel helytállni uniós piacokon. Nagyon fontos EU-célkitűzés a munkanélküliség csökkentése. Ez ránk fokozottan érvényes olyan értelemben, hogy a szakképzés minőségén javítva újra kéne képezni a munkaerőt.
A mezőgazdaság és vidékfejlesztés szintén fontos számunkra, hiszen Románia úgy néz ki, ahogyan; hatalmas a mezőgazdaságból élők aránya. A régiófejlesztés szintén prioritás. A nft -ről mindenképp széleskörű egyeztetés következik, mert az év végére véglegesítenünk kell.
Milyen nagyságrendű összeg, hány milliárd euró a tét?
– Az EU költségvetési tervezete hat évre szól, a következő időszak 2007-2013. Mi ebből a keretből évente több mint kétmilliárd eurót fogunk kapni. Nagyon lényeges, hogy ezt lehetőleg mind föl kell használni – jelenleg elég gyatrán állunk ebből a szempontból, az EU szaknyelvén szólva rossz az ország abszorpciós képessége.
A csatlakozás előtti időszakban keményen kell dolgozni a Phare, az ISPA és a többi előcsatlakozási alapból finanszírozott projekt végrehajtásán. Az intézményrendszer nincs még pontra téve. Ugyan a pénzeket a felek leszerződték, de a kivitelezéssel nem állunk túl jól.
Egyesek azt mondják, ha már tag vagy, akkor sokminden másként, egyesek szerint sokkal lezserebbül működik. De a csatlakozásig mindenképp rengeteg problémát kell rendbe tenni, és utána is számos szabálynak muszáj megfelelni.
Valóban hatalmas pénzekről van szó: ha most nem tudjuk bemutatni, képesek vagyunk az előcsatlakozási alapokat felhasználni, akkor a kohéziós keretet is levágják, mivelhogy a régi tagállamok gazdasági-pénzügyi helyzete sem valami rózsás.
Jakab István
Közgazdász. Marosvásárhelyen született 1973-ban, 1996-ban végzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. 2001-2003 között Soros-ösztöndíjasként mesterképzést végez a Közép-Európai Egyetem (CEU) közgazdaság tanszékén. 2003-2004 között a Dublini Egyetem közgazdasági tanszékén diplomázik. Korábban a Raiffeisen Bank hitelelemzõjeként és az RMDSZ képviselõházi frakciója szakértõjeként dolgozott.
Számos esetben helyi kiskirályok zsebébe jutnak az EU-s támogatások.
– Igen, azt Brüsszelből is pontosan érzékelik, hogyha egyik-másik projekt döcög. Általánosítani nem ajánlott, bár az tény, hogy a helyi érdekek nagyon is beleszólhatnak a kivitelezésbe. Viszont a játékszabályok nagyon világosak, EU-pénzeket az unió sokszor kötetnyire rúgó szabályzatai szerint kell felhasználni. Az eltévedt összegek sorsát feltétlenül ki kell vizsgálni, és utána kell nézni a tanácsi-önkormányzati összefonódásoknak is.
Mázsányi választási ígéretet kellene beváltani az idén, ugyanakkor a régi kormány adósságokat, kötelezettségeket hagyott hátra, emellett a 16%-os adókulcs miatt elvileg csökkennek a bevételek. Hogyan látod a költségvetés helyzetét?
– Épp az adókulcs az egyik megvalósított választási ígéret. Az adott helyzetből valóban az következik, hogy 2005 költségvetési szempontból valóban a megszorítások éve. A mostani döntések lényege, hogy azokat támogatja, akik profitjukat újrabefektetik. A most beindult gazdasági folyamatoknak is megvan a maguk kifutási ideje, vagyis az egységes adókulcs eredménye a következő években látszik majd meg.
Statisztikai szempontból az április-május-júniusi adatok lesznek relevánsak, ezekből lehet majd tisztán lemérni, pontosan mennyivel csökkentek a bevételek, és valójában milyen mértékű megszorításra van szükség. Addig lényegében csak találgatunk.
A Nemzetközi Valutaalap Florin Georgescu pénzügyminiszterrel való találkozóján például lefele kerekítette az áfábevételek összegét. De az év végére már látszani fognak a valós eredmények.
Most a prioritás dönteni a költségvetés lefaragásának mikéntjéről. Ez nem olyan egyszerű, tekintve, hogy egyes minisztériumok még az előző kormány, azaz a PSD által meghatározott keretösszegekből gazdálkodnak.
Ilyenkor a pénzügyminisztérium válik az összes állami intézmény legfőbb ellenségévé. Már kitört a botrány?
– A magyarországi helyzettel összehasonlítva annyi a különbség, hogy nem annyira a sajtó nyilvánossága előtt, hanem a háttérben folyik ez az intézményközi háborúzás. A pénzügyminisztériumi találkozókon meredek viták zajlanak, melyek nagyon is helyénvalók, ha érvek is állnak az állítások mögött.
Előfordul, hogy a parlament nem veszi figyelembe a helyzetet, például láttam olyan módosító tervezetet, mely plusz 50 millió eurót igényel iskolák felújítására, pedig ez a cél amúgy is szerepel a költségvetésben. Ilyen nagyságrendű összegeket nem lehet csak úgy előteremteni.
Ebben a helyzetben minden intézmény azért lobbizik, hogy inkább a másik keretét kurtítsák meg. Szerencsésebb a helyzet, ha elég magas a gazdasági növekedés, tehát a következő év költségvetését lehet már felfele igazítani.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!