Strukturális alapok, régiófejlesztés, avagy a nemzeti fejlesztési terv és az EU csoda szavai.
– Hétfőn mutattuk be Brüsszelben a hat prioritást tartalmazó nemzeti fejlesztési terv (nft) első, még viszonylag elnagyolt változatát – tájékoztat kérdésünkre
Jakab István pénzügyminisztériumi államtitkár
. Az EU szakértőit, döntéshozóit elsősorban az érdekli, hogy a 2007 január elsejétől rendelkezésre álló strukturális alapokat milyen célokra akarjuk felhasználni. Ezeket a irányokat sok mindennel össze kell hangolni, többek között olyan EU-csodaszavakkal, mint amilyen a lisszaboni stratégia például. Románia a belépéssel együtt alanya lesz a kohéziós politikának is. Rendkívül szegény ország vagyunk, ez onnan is látszik, hogy csak a szállítási infrastruktúra és a környezetvédelem felemésztené az összes uniós támogatást, de mégiscsak el kell osztani más területekre is ezeket az összegeket.
Milyen problémákra gondolsz elsősorban?
– A kompetitivitás kéne legyen szerintem a legfontosabb, mert a román gazdaság jelenleg nem képes becsülettel helytállni uniós piacokon. Nagyon fontos EU-célkitűzés a munkanélküliség csökkentése. Ez ránk fokozottan érvényes olyan értelemben, hogy a szakképzés minőségén javítva újra kéne képezni a munkaerőt.
A mezőgazdaság és vidékfejlesztés szintén fontos számunkra, hiszen Románia úgy néz ki, ahogyan; hatalmas a mezőgazdaságból élők aránya. A régiófejlesztés szintén prioritás. A nft -ről mindenképp széleskörű egyeztetés következik, mert az év végére véglegesítenünk kell.
Milyen nagyságrendű összeg, hány milliárd euró a tét?
– Az EU költségvetési tervezete hat évre szól, a következő időszak 2007-2013. Mi ebből a keretből évente több mint kétmilliárd eurót fogunk kapni. Nagyon lényeges, hogy ezt lehetőleg mind föl kell használni – jelenleg elég gyatrán állunk ebből a szempontból, az EU szaknyelvén szólva rossz az ország abszorpciós képessége.
A csatlakozás előtti időszakban keményen kell dolgozni a Phare, az ISPA és a többi előcsatlakozási alapból finanszírozott projekt végrehajtásán. Az intézményrendszer nincs még pontra téve. Ugyan a pénzeket a felek leszerződték, de a kivitelezéssel nem állunk túl jól.
Egyesek azt mondják, ha már tag vagy, akkor sokminden másként, egyesek szerint sokkal lezserebbül működik. De a csatlakozásig mindenképp rengeteg problémát kell rendbe tenni, és utána is számos szabálynak muszáj megfelelni.
Valóban hatalmas pénzekről van szó: ha most nem tudjuk bemutatni, képesek vagyunk az előcsatlakozási alapokat felhasználni, akkor a kohéziós keretet is levágják, mivelhogy a régi tagállamok gazdasági-pénzügyi helyzete sem valami rózsás.
Jakab István
Közgazdász. Marosvásárhelyen született 1973-ban, 1996-ban végzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. 2001-2003 között Soros-ösztöndíjasként mesterképzést végez a Közép-Európai Egyetem (CEU) közgazdaság tanszékén. 2003-2004 között a Dublini Egyetem közgazdasági tanszékén diplomázik. Korábban a Raiffeisen Bank hitelelemzõjeként és az RMDSZ képviselõházi frakciója szakértõjeként dolgozott.
Számos esetben helyi kiskirályok zsebébe jutnak az EU-s támogatások.
– Igen, azt Brüsszelből is pontosan érzékelik, hogyha egyik-másik projekt döcög. Általánosítani nem ajánlott, bár az tény, hogy a helyi érdekek nagyon is beleszólhatnak a kivitelezésbe. Viszont a játékszabályok nagyon világosak, EU-pénzeket az unió sokszor kötetnyire rúgó szabályzatai szerint kell felhasználni. Az eltévedt összegek sorsát feltétlenül ki kell vizsgálni, és utána kell nézni a tanácsi-önkormányzati összefonódásoknak is.
Mázsányi választási ígéretet kellene beváltani az idén, ugyanakkor a régi kormány adósságokat, kötelezettségeket hagyott hátra, emellett a 16%-os adókulcs miatt elvileg csökkennek a bevételek. Hogyan látod a költségvetés helyzetét?
– Épp az adókulcs az egyik megvalósított választási ígéret. Az adott helyzetből valóban az következik, hogy 2005 költségvetési szempontból valóban a megszorítások éve. A mostani döntések lényege, hogy azokat támogatja, akik profitjukat újrabefektetik. A most beindult gazdasági folyamatoknak is megvan a maguk kifutási ideje, vagyis az egységes adókulcs eredménye a következő években látszik majd meg.
Statisztikai szempontból az április-május-júniusi adatok lesznek relevánsak, ezekből lehet majd tisztán lemérni, pontosan mennyivel csökkentek a bevételek, és valójában milyen mértékű megszorításra van szükség. Addig lényegében csak találgatunk.
A Nemzetközi Valutaalap Florin Georgescu pénzügyminiszterrel való találkozóján például lefele kerekítette az áfábevételek összegét. De az év végére már látszani fognak a valós eredmények.
Most a prioritás dönteni a költségvetés lefaragásának mikéntjéről. Ez nem olyan egyszerű, tekintve, hogy egyes minisztériumok még az előző kormány, azaz a PSD által meghatározott keretösszegekből gazdálkodnak.
Ilyenkor a pénzügyminisztérium válik az összes állami intézmény legfőbb ellenségévé. Már kitört a botrány?
– A magyarországi helyzettel összehasonlítva annyi a különbség, hogy nem annyira a sajtó nyilvánossága előtt, hanem a háttérben folyik ez az intézményközi háborúzás. A pénzügyminisztériumi találkozókon meredek viták zajlanak, melyek nagyon is helyénvalók, ha érvek is állnak az állítások mögött.
Előfordul, hogy a parlament nem veszi figyelembe a helyzetet, például láttam olyan módosító tervezetet, mely plusz 50 millió eurót igényel iskolák felújítására, pedig ez a cél amúgy is szerepel a költségvetésben. Ilyen nagyságrendű összegeket nem lehet csak úgy előteremteni.
Ebben a helyzetben minden intézmény azért lobbizik, hogy inkább a másik keretét kurtítsák meg. Szerencsésebb a helyzet, ha elég magas a gazdasági növekedés, tehát a következő év költségvetését lehet már felfele igazítani.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!