Június 1-től a legnagyobb címletű romániai bankó az Eminescu portrés 500-as lesz: értéke körülbelül 140 euró. Az új és a régi papírpénzek dizájnja hasonló – majd eldől, mennyire lesz ez zavaró.
A Nemzeti Bank
csütörtök délben sajtótájékoztatón ismertette, hogyan fest az ún. „erős lej”. A jegybank a kibocsátás során igyekezett figyelembe venni a hazai és az euró-tagállamok lakosságának vásárlóereje közti különbséget – magyarázta a jegybank elnöke, Mugur Isărescu , aki egy tavalyi előadásában a legoptimistább becslést tekintve 2010-re valószínűsítette, hogy Románia megkezdheti az euró bevezetését.
A új bankjegyekkel a BNR deklarált célja az infláció további leszorítása és a hazai pénznembe vetett bizalom növelése. Mindez a távlati cél, vagyis az euróra való könnyebb áttérés érdekében történik – hangoztatja a nemzeti bank. A BNR szerint a középtávú haszon többszöröse a pénzcsere költségének.
A praktikum érdekében az új bankók mérete az euróéival egyezik meg, így a bankautomatákat nem kell még egyszer átszerelni, ha az ország áttér az euróra. Az új bankjegyeket az eddig megszokott látványelemeket felhasználva gyártották le, maradtak a megszokott portrék; a színskála is változatlan.
Az 500 lejesen
Mihai Eminescu nemzeti ikonná vált, jellegzetes félprofil-arcképe látható, amely leginkább a Ceausescu-diktatúra százlejeséről ismerős. Maradt a műanyagalapú hordozó is – Mugur Isărescu közlése szerint a gyűjtők körében különlegességként kezelt megoldás már bizonyított (ellenáll a gyűrődésnek, viszonylag olcsón legyártható, nehezen hamisítható).
A legnagyobb változás: váltópénzként ismét megjelennek a banis érmék. A vásárlók valószínűleg értékelni fogják, hogy az utóbbi 15 évben produkált, furcsábbnál-furcsább és könnyen összekeverhető érmék helyett a BNR az eurócentesekhez hasonló érméket veretett.
Az ötvözet hasonló, de az érmék átmérője és súlya nem – Isărescu indoklása szerint legfőképpen azért, hogy az eurót használó országokban ne tudják a román fizetőeszközzel becsapni az ottani pénzautomatákat.
Folyamatos inflálódás
A lej a világ vezető valutáihoz képest fokozatosan értéktelenedett el az utóbbi évtizedben, így a dollárárfolyamokat összevetve rangsorban a mozambiki metikál után az utolsó helyen áll. Korábban a török líra volt a leginkább elinflálódott pénznem, de Ankara pénzreformot bevezetve hat nullától szabadította meg a nemzeti valutát.
A dollárhoz viszonyítva jelenleg a madagaszkári ariari, a venezuelai bolivár, a fehérorosz rubel, a Sierra Leone-i leone, a kolumbiai peso, a zambiai kwacha és a Sao Tome-i dobra, a laoszi kip, a ghánai csedi és további tizenegy pénznem „keményebb valutának” számít a régi lejnél.
A Luigino a világ legerõsebb valutája
Nem a Romániában legerõsebbként jegyzett angol font a világ legerõsebb pénzneme. A toplista elsõ helyén egy olasz hercegség, Szeborga Luigino nevû valutája áll, melybõl egy egység 167 ezer lejt ér. A második helyen a kuvaiti dinár (95 550 lej), a harmadikon a máltai font (84 210 lej) áll.
Szeborgát 1079-ben alapították, a hercegséget 1861-ban nem kebelezte be az egységesülõ olasz királyság, s megõrizte függetlenségét az olasz köztársaság 1946-os kikiáltásakor is. A helyi pénznemet 1995-ben hozták ismét forgalomba – a pénz a miniállam mintegy 400 lakosának büszkesége és a gyûjtõk kedvence.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!