Június 1-től a legnagyobb címletű romániai bankó az Eminescu portrés 500-as lesz: értéke körülbelül 140 euró. Az új és a régi papírpénzek dizájnja hasonló – majd eldől, mennyire lesz ez zavaró.
A Nemzeti Bank
csütörtök délben sajtótájékoztatón ismertette, hogyan fest az ún. „erős lej”. A jegybank a kibocsátás során igyekezett figyelembe venni a hazai és az euró-tagállamok lakosságának vásárlóereje közti különbséget – magyarázta a jegybank elnöke, Mugur Isărescu , aki egy tavalyi előadásában a legoptimistább becslést tekintve 2010-re valószínűsítette, hogy Románia megkezdheti az euró bevezetését.
A új bankjegyekkel a BNR deklarált célja az infláció további leszorítása és a hazai pénznembe vetett bizalom növelése. Mindez a távlati cél, vagyis az euróra való könnyebb áttérés érdekében történik – hangoztatja a nemzeti bank. A BNR szerint a középtávú haszon többszöröse a pénzcsere költségének.
A praktikum érdekében az új bankók mérete az euróéival egyezik meg, így a bankautomatákat nem kell még egyszer átszerelni, ha az ország áttér az euróra. Az új bankjegyeket az eddig megszokott látványelemeket felhasználva gyártották le, maradtak a megszokott portrék; a színskála is változatlan.
Az 500 lejesen
Mihai Eminescu nemzeti ikonná vált, jellegzetes félprofil-arcképe látható, amely leginkább a Ceausescu-diktatúra százlejeséről ismerős. Maradt a műanyagalapú hordozó is – Mugur Isărescu közlése szerint a gyűjtők körében különlegességként kezelt megoldás már bizonyított (ellenáll a gyűrődésnek, viszonylag olcsón legyártható, nehezen hamisítható).
A legnagyobb változás: váltópénzként ismét megjelennek a banis érmék. A vásárlók valószínűleg értékelni fogják, hogy az utóbbi 15 évben produkált, furcsábbnál-furcsább és könnyen összekeverhető érmék helyett a BNR az eurócentesekhez hasonló érméket veretett.
Az ötvözet hasonló, de az érmék átmérője és súlya nem – Isărescu indoklása szerint legfőképpen azért, hogy az eurót használó országokban ne tudják a román fizetőeszközzel becsapni az ottani pénzautomatákat.
Folyamatos inflálódás
A lej a világ vezető valutáihoz képest fokozatosan értéktelenedett el az utóbbi évtizedben, így a dollárárfolyamokat összevetve rangsorban a mozambiki metikál után az utolsó helyen áll. Korábban a török líra volt a leginkább elinflálódott pénznem, de Ankara pénzreformot bevezetve hat nullától szabadította meg a nemzeti valutát.
A dollárhoz viszonyítva jelenleg a madagaszkári ariari, a venezuelai bolivár, a fehérorosz rubel, a Sierra Leone-i leone, a kolumbiai peso, a zambiai kwacha és a Sao Tome-i dobra, a laoszi kip, a ghánai csedi és további tizenegy pénznem „keményebb valutának” számít a régi lejnél.
A Luigino a világ legerõsebb valutája
Nem a Romániában legerõsebbként jegyzett angol font a világ legerõsebb pénzneme. A toplista elsõ helyén egy olasz hercegség, Szeborga Luigino nevû valutája áll, melybõl egy egység 167 ezer lejt ér. A második helyen a kuvaiti dinár (95 550 lej), a harmadikon a máltai font (84 210 lej) áll.
Szeborgát 1079-ben alapították, a hercegséget 1861-ban nem kebelezte be az egységesülõ olasz királyság, s megõrizte függetlenségét az olasz köztársaság 1946-os kikiáltásakor is. A helyi pénznemet 1995-ben hozták ismét forgalomba – a pénz a miniállam mintegy 400 lakosának büszkesége és a gyûjtõk kedvence.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!