Négy hónapig barátkozhatunk az erős lej látványával, ezután fizethetünk is vele. A lakosság valószínűleg alaptalanul fél a felfele való kerekítés miatti drágulástól, az azonban biztos, hogy a könyvelők sokat átkozódnak majd az idén.
A holnapi nappal kezdve mindenkinek kettős – régi és új, nullátlanított – árat kell feltüntetnie: a törvény szerint a termékek, illetve szolgáltatások nehéz lejben kifejezett értékének meg kell jelennie az árcédulákon, illetve a tarifákon. Aki ezt nem tartja be, 10-30 millió régi lejre büntethetik. A kasszagépek július 1-jéig csak régi lejben számláznak. Ezután a kereskedelmi egységek kötelesek új lejben számlázni, akár régi, akár új lejjel fizet a kliens. A közüzemeknek ezzel szemben holnaptól kezdve kettős tarifát kell feltüntetniük a számlákon. Bár hivatalos
médiakampány egyelőre még nincsen,
a vásárlók szeme négy hónapon keresztül barátkozhat a nullák hiányával. Az erős lej első példányai július 1-jétől kerülnek forgalomba. A nullátlanítást elrendelő 348-as törvény 2004. július 23-án jelent meg a Hivatalos Közlöny ben – eszerint a nehéz lej rövidítése RON lesz a ROL helyett, és egy lej 100 banira osztható. Egy erős lej 10.000 lejjel lesz egyenértékű.A fel- illetve lefele való kerekítés üzletekben várhatóan nem lesz gond, hiszen majdnem minden ár eddig is maradéktalanul osztható volt tízezerrel, azonban a tőzsdén jegyzett részvények esetében ez problémát jelent. A fiskális év közepén, 2005. július 1-jén történő nullalevágás bonyolulttá teszi a könyvvitelt, mivel az év végi adóbevallásokat mind a régi, mind az új lejben le kell adni. A lakosság
leginkább amiatt aggódik,
hogy a kereskedők felfele kerekítik majd az árakat. Mugur Isărescu , a Román Nemzeti Bank kormányzója szerint nem fordulhat elő az a dráguláshullám, amit az euróra áttérő uniós tagországok megtapasztalhattak: mindez azért, mert az árakat nem újraszámolják, hanem csupán tízezerszeresen kicsinyítik. Isărescu szerint a kétféle ár egyidejű feltüntetése ugyanakkor valószínűtlenné teszi az áremelkedéseket.
A kliensek által jelenleg használt legkisebb fizetőeszköz az 500 lejes – bár egyes árcédulákon 500-zal maradéktalanul nem osztható összegek is szerepelhetnek (gondoljunk a 900-ban végződő árakra). Ezt azonban a vevők nem fizetik ki pontosan – ezután a legkisebb pénzegység az 1 bani lesz, ami 1000 régi lejnek felel meg. Az erős lejre való átszámoláskor
a következőképp járnak el:
a régi árakat 50 lej felett 100-ra, ez alatt lefele kerekítik, majd ezt az árat 10 000-rel osztják. Más módszer: az árakat 10 000-rel osztják, az eredmény végén levő második tizedest pedig vagy felfele kerekítik, vagy elhagyják.
Miután a nullák eltűnnek, a fizetések az 50-es évekbeli színvonalat idézik majd: a decemberre számolt 6.875.000 lejes átlagos nettó jövedelem 687 lej és 50 bani lesz – 1957-ben egy átlagos fizetés 684 lej volt. Egy lej körülbelül 0,27 eurót ér – 100 lejjel pedig 27 eurót lehet majd vásárolni. 1923-ban Németország volt az első ország, amely nullalevágásba kezdett – azóta 50 ország cselekedett hasonlóképpen.
Nem mindig ment a tervek szerint
az erős pénznem bevezetése: Brazíliában egymás után hatszor vágtak le nullákat (összesen 18 darabot) sikertelenül: a megállíthatatlan infláció miatt egyre csak felbukkantak.
Argentínában már négyszer volt kurtítás (összesen 13 nulla esett áldozatul), Izrael kilenc nullát négy lépcsőben vágott le. Lengyelországban csak a stabil gazdaság és alacsony infláció miatt volt sikeres a projekt. Olaszországban népszavazást tartottak a kérdésről: kiderült, hogy az olaszok jobban szeretnek milliomosok lenni, így a terv el lett felejtve.
A nullalevágás négy lépcsõje:
2005. március 1.-2006 június 30.: az árak mind a régi, mind az erõs lejben fel lesznek tüntetve;
2005. július 1. -tõl forgalomba kerül az új lej, a régi bankókat beváltják;
2005. július 1.-2006 december 31.: a két pénzfajta párhuzamosan van jelen a piacon;
2007. január 1.: kivonják a forgalomból a régi lejt.
Forrás: Evenimentul Zilei
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!