Szabálytalan évek – Veres: kifizetés pályázat nélkül nem volt az Illyésnél

A Népszabadság úgy tudja:

az Állami Számvevőszék jelentése szerint az IKA 2000-ben és 2001-ben 1,3 milliárd forintot fizettett szabálytalanul kiírt pályázatok nyomán, míg 2002-ben és 2003-ban – ráadásul a kötelező pályáztatások mellőzésével – további 1,5 milliárdot. A Népszabadság öt problémás esetet említ. Az egyik, a határon túli politikusok magyarországi tartózkodását elszámoló fekete kassza ügye. E feladat megoldása a Határon Túli Magyarok Hivatalára hárult volna, amit ez „ráterhelt” az Illyés-alapítványra és az esetek túlnyomó többségében nem számlák alapján történtek az kifizetések. – írja a napilap.

A Szász Jenő-ingatlanügy ismét előkerül

Tulajdonképpen arról van szó, hogy a HTMH az Illyésnél pályázott évi körülbelül 8 millió forintot annak érdekében, hogy például a MÁÉRT-re utazó határon túli politikusok utazási költségeit fedezze. A probléma – és ezzel kapcsolatban a számvevőszék tovább vizsgálódik – hogy ez a pénz hogyan jelenik meg a HTMH könyvelésében.

A második probléma aSzékelyföldi Médiacentrumügye. Az előző kormány idején csaknem 40 millió jutott a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester nevéhez köthető projektre. A fő kifogás az volt, hogy a központ céljára vásárolt ingatlan lényegesen kevesebbet ért, mint a vételárként feltüntetett összeg. – írja a Népszabadság.

A harmadik azEasy Alapítvány-gate, amelyben a Krónika napilap 80 millió forintot kapott terjesztői hálózatának fejlesztésére. A negyedik: Halzl József összeférhetetlensége a felvidéki beiratkozási programban. Az ötödik hogy két Duna tv-s kurátor is jelen volt abban a döntésben, amely 300 millió forintot ítélt oda a Duna tv-nek.

Veress László,

az Illyés Közalapítvány ex-irodavezetője ugyan nem látta a számvevőszéki jelentést, de több pontban is kifogásolja a Népszabadság ban megjelenteket. Lapunknak elmondta – hogy ellentétben a napilapban írottakkal – pályázás nélkül egyetlen forintot sem fizetett ki az Illyés.

A cikkben szereplő pályázatok egytől-egyig elszámolt pénzek, a pályázatok értelmezési módja az, ami különböző. Veres reagált a konkrét felvetésekre is. A HTMH-s politikusi költségtérítés-üggyel kapcsolatban szerinte fontolóra kell venni, hogy a kérdés 15 éve nincs megoldva, ami a magyar államigazgatás szégyene.

Elmondta, hogy 1993 óta gyakorlat az utaztatási és költségeket az Illyés forrásaiból téríteni.

Az udvarhelyi médiacentrum mal kapcsolatban Veress szerint éppen elég, ha a bírálók felkeresik az ingatlant. A Easy-Krónika üggyel kapcsolatban Veres arról beszélt, hogy a kiépített terjesztői hálózat profizmusára vall, hogy 2003-ban ezen a hálózaton keresztül kötötték meg a legtöbb előfizetést a Capital gazdasági hetilapra, illetve magyar kiadványokat juttatott el olyan helyekre, ahova korábban nem lett volna rá lehetőség.

Halzl József összeférhetetlenségi ügyével kapcsolatban az akkori irodavezető elmondta: Formailag ez sem igaz, mert az egyébként komoly sikerként elkönyvelhető beiratkozási programot egy magyarországi alapítvány bonyolította.

De kétségtelen tény, hogy Halzl volt a program gazdája, megálmodója és kivitelezője, és a program kivitelezésével kapcsolatban tudomásom az ÁSZ sem jelzett semmilyen szabálytalanságot. A Duna tv-nek odaítélt 300 millió forinttal kapcsolatban Veres László a közölte, az érintettek nem kuratóriumi tagok, hanem szakmai tanácsadók voltak.

Az ÁSZ-jelentés nehezményezte azt is, hogy a projektben a rendelkezésre álló 900 millióból 300-at a Duna kapott. Veres szerint erre azért volt szükség, hogy a televízió megrendelésekkel tartsa életben a hálózatot.

Hadnagy Miklós,

az IKA irodavezetője a pályázattal kapcsolatos ÁSZ-jelentést nem akarta kommentálni, mert ez a kuratóriumra tartozik. A belső működést illetően Hadnagy a Transindex nek azt nyilatkozta, hogy azért örül az ÁSZ jelentés következtetéseinek, mert a belső működésben a kuratórium által foganatosított változtatások és az ÁSZ jelentés javaslatai összecsengnek.