Karácsonyra olcsulnak az import fogyasztási cikkek?

Kevéssel több, mint egy millió lejt vesztett mára az, aki november 1-én vásárolt 1 000 dollárt. Az 1000 eurót vásárlók kicsivel jobban jártak: nekik csak 993 000 lejjel ér kevesebbet valutájuk. Elemzők szerint amennyiben ez a tendencia folytatódik, karácsonyra az import-fogyasztási cikkek ára is csökkenni fog. Az előrejelzés annyiban tűnik valószerűnek, hogy a lej megerősödése miatt valóban olcsóbbak lesznek a valutáért behozott import-cikkek. A retail-üzletláncok vezetői azonban

nem hisznek igazán

az import-cikkek árának csökkenésében, mondván, hogy a valuta árának csökkenése hosszú távú kell legyen ahhoz, hogy azt a vásárlók is érezzék. Az importőr szerződést köt a külföldi partnerével, melyben kötelezi magát arra, hogy egy bizonyos időpontban kifizeti a termékek árát. Az importőr mindig számít a valuta-árfolyam ingadozására, és ezt a rizikót beépíti a termék árába.Ha közben olcsóbbá válik a valuta, az importőr nagyobb profitra tesz szert, de nem csökkenti az árakat – magyarázza Mihai Ionescu , az Importőrök és Exportőrök Országos Szövetségének (ANEIR) titkára. Míg az importőrök boldogok, hogy olcsó valutával fizethetnek és a vásárlóktól erős lejt inkasszálnak,

az exportőrök pórul járnak:

ők a helyi beszállítóknak drága lejjel fizetnek, míg külföldön termékeikért a lejhez képest kis értékű valutát kapnak.

Ráadásul a Román Nemzeti Bank (BNR) bejelentette: ezentúl csak minimális beavatkozásokat eszközöl a monetáris piacon, és szabadjára engedik a váltási-árfolyamokat. Az exportőrök szerint a hazai termelő-szektornak emiatt minden eddiginél nagyobb konkurenciát jelentenek majd a külföldi termékek – a versenyképességhez a termelők adó-kvótáját csökkenteni kellene.

Az Evenimentul Zilei szerint a bukaresti valutaváltók körül nem okozott nagy mozgást a lej megerősödése: az emberek – érthetően – nem tülekednek valutát eladni, de nem is nagyon vásárolnak. A potenciális vásárlók a valuta árának további csökkenését várják, bár a pletykák szerint karácsonyra újból felugranak majd a valuta-árfolyamok. A BNR nem-beavatkozási politikája

az infláció célzását szolgálja.

A központi bank továbbra is elővigyázatos, és beavatkozik, ha az szükséges, de ezután már nem fogja folyton ellenőrizni a valuta-ügyleteket – mondta Cristian Popa , a BNR-alkormányzója.

Mint Popa elmondta, nem lehet egyszerre meghatározni a valuta-árfolyamot és célozni az inflációt. A lej árfolyamát a piac fogja meghatározni ezentúl, a BNR csak a nagyméretű ingadozásokkor avatkozik be. Így – normális esetben – az árfolyam az infláció mértékével változik, és emiatt csökkenti azt.

Az infláció célzása egy új monetáris politika: Új-Zélandon vezették be először, 1989-ben. Lényege, hogy a központi bank elkötelezi magát, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel azon lesz, hogy betartja az előre meghatározott inflációs kvótát.

A BNR így harmadévenként prognózisokat bocsát ki az infláció várható alakulásáról. Ezt a prognózist összevetik a tervezett inflációval, és amennyiben azok eltérnek, a központi bank úgy fogja módosítani a makroökonómiai politikáját, hogy a valós infláció minél kevésbé térjen el a tervezettől. Ez azért fontos, mert így előre kiszámíthatóvá válik az árak emelkedése, a kiszámíthatóság pedig jót tesz az inflációnak.