A BNR bejelentette: nem szól többé bele a valuta-árfolyam alakulásába. Ez az infláció stabilizálódásának kulcsa – ezzel párhuzamosan a lej látványosan megerősödött. Mindenki kivár: a valutaváltóknál nincsen különösebb vásárlási láz.
Kevéssel több, mint egy millió lejt vesztett mára az, aki november 1-én vásárolt 1 000 dollárt. Az 1000 eurót vásárlók kicsivel jobban jártak: nekik csak 993 000 lejjel ér kevesebbet valutájuk. Elemzők szerint amennyiben ez a tendencia folytatódik, karácsonyra az import-fogyasztási cikkek ára is csökkenni fog. Az előrejelzés annyiban tűnik valószerűnek, hogy a lej megerősödése miatt valóban olcsóbbak lesznek a valutáért behozott import-cikkek. A retail-üzletláncok vezetői azonban
nem hisznek igazán
az import-cikkek árának csökkenésében, mondván, hogy a valuta árának csökkenése hosszú távú kell legyen ahhoz, hogy azt a vásárlók is érezzék. Az importőr szerződést köt a külföldi partnerével, melyben kötelezi magát arra, hogy egy bizonyos időpontban kifizeti a termékek árát. Az importőr mindig számít a valuta-árfolyam ingadozására, és ezt a rizikót beépíti a termék árába.Ha közben olcsóbbá válik a valuta, az importőr nagyobb profitra tesz szert, de nem csökkenti az árakat – magyarázza Mihai Ionescu , az Importőrök és Exportőrök Országos Szövetségének (ANEIR) titkára. Míg az importőrök boldogok, hogy olcsó valutával fizethetnek és a vásárlóktól erős lejt inkasszálnak,
az exportőrök pórul járnak:
ők a helyi beszállítóknak drága lejjel fizetnek, míg külföldön termékeikért a lejhez képest kis értékű valutát kapnak.
Ráadásul a Román Nemzeti Bank (BNR) bejelentette: ezentúl csak minimális beavatkozásokat eszközöl a monetáris piacon, és szabadjára engedik a váltási-árfolyamokat. Az exportőrök szerint a hazai termelő-szektornak emiatt minden eddiginél nagyobb konkurenciát jelentenek majd a külföldi termékek – a versenyképességhez a termelők adó-kvótáját csökkenteni kellene.
Az Evenimentul Zilei szerint a bukaresti valutaváltók körül nem okozott nagy mozgást a lej megerősödése: az emberek – érthetően – nem tülekednek valutát eladni, de nem is nagyon vásárolnak. A potenciális vásárlók a valuta árának további csökkenését várják, bár a pletykák szerint karácsonyra újból felugranak majd a valuta-árfolyamok. A BNR nem-beavatkozási politikája
az infláció célzását szolgálja.
A központi bank továbbra is elővigyázatos, és beavatkozik, ha az szükséges, de ezután már nem fogja folyton ellenőrizni a valuta-ügyleteket – mondta Cristian Popa , a BNR-alkormányzója.
Mint Popa elmondta, nem lehet egyszerre meghatározni a valuta-árfolyamot és célozni az inflációt. A lej árfolyamát a piac fogja meghatározni ezentúl, a BNR csak a nagyméretű ingadozásokkor avatkozik be. Így – normális esetben – az árfolyam az infláció mértékével változik, és emiatt csökkenti azt.
Az infláció célzása egy új monetáris politika: Új-Zélandon vezették be először, 1989-ben. Lényege, hogy a központi bank elkötelezi magát, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel azon lesz, hogy betartja az előre meghatározott inflációs kvótát.
A BNR így harmadévenként prognózisokat bocsát ki az infláció várható alakulásáról. Ezt a prognózist összevetik a tervezett inflációval, és amennyiben azok eltérnek, a központi bank úgy fogja módosítani a makroökonómiai politikáját, hogy a valós infláció minél kevésbé térjen el a tervezettől. Ez azért fontos, mert így előre kiszámíthatóvá válik az árak emelkedése, a kiszámíthatóság pedig jót tesz az inflációnak.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!