Nagy nevek – a Gas De France, a Ruhrgas és az orosz óriás, a Gazprom versengett két romániai regionális gázszolgáltatóért. Az oroszok kiestek, de kérdés, miből lehet fedezni a meredeken növekvő földgáz-igényt.
A földgáz-fogyasztás világszinten leginkább Közép-Kelet-Európa és a volt Szovjetunió térségében fog megemelkedni 2025-ig: húsz év múlva a térség annyit fog ebből az energiahordozóból elégetni, mint Észak-Amerika, a gáz addigra átveszi a szén jelenleg betöltött szerepét az energiagazdálkodásban.
Bővül piac, éles volt a verseny
Ezt az amerikai Energy Information Agency állapította meg – a becsléseket a hazai szakhatóság is alátámasztja. Az adatok szerint Románia gázfogyasztása tíz év alatt 40%-kal ugrik meg. Mindezért a most eladott két, regionális gázszolgáltató iránt jóval hevesebben érdeklődtek a multik, mint a Petrom vagy a két áramszolgáltató iránt. A Distrigaz Sudra (DS) a Gas De France, az olasz Gas De France, a német E.On Ruhrgas és az orosz Gazprom adott be vételi ajánlatot, az Erdélyt ellátó Distrigaz Nordra (DN) szintén ugyanezen cégek pályáztak – az oroszokat leszámítva. A Havasalföldet ellátó Sud végül a francia nagyvállalat tulajdonába került. Az erdélyi gázforgalmazót ősztől a német cégcsoport felügyeli. Az E.On igazgatótanácsi elnöke és a Gas de France vezérigazgatója egyaránt az állítja, a magánosítás körüli verseny nehéz volt, továbbá a romániai gázhálózatnak nagyméretű befektetésre van szüksége.
A Gas de France és a Distrigaz Sud
A vállalat 30%-os részvénypakettjéért 128 milliót fizetett a 15 millió ügyféllel rendelkezõ francia cég. További 183 millió eurós tõkeemeléssel a Gas de France 51%-os tulajdonossá válik, így 20 megye 10,9 millió lakosát fogja kiszolgálni. A DS-nek 900 ezer ügyfele van, tavalyi profitja 21 millió euró volt. Piaci részesedés: 30%.
Az oroszok keményen lobbiztak
Ha ekkora a tét, természetesen a nyomásgyakorlás is beindul: az orosz fél például aránylag kis összegért szerette volna megszerezni a DS-t, cserébe hosszú távú gázbehozatali szerződés lehetőségét lebegtette meg a döntéshozók előtt.
Ugyanakkor német és francia lobbicsoportok győzködték a kormányt – ők nyerték a versenyt, de sokat nyomott a latban, hogy mindkét vállalat jó kapcsolatokat ápol a Gazprommal is. A DS eladását Jean Pierre Raffarin francia miniszterelnök bukaresti látogatásán ütötték nyélbe.
Az orosz gáztól való függés egyértelműen zavarja több európai ország kormányát: a francia és német vállalat belépésével a piacra Bukarest abban reménykedik, hogy meg lehetne valósítani a „magyar kapcsolatot”, vagyis az Arad-Szeged gázvezeték régóta tervezett megépítését. A másik megoldás a Nabucco-projekt, vagyis vezetéket építeni a Kaszpi-tengeri lelőhelyektől Közép-Európáig, ebben a tervben Párizs is érdekelt.
Elavult a hazai gázhálózat
A gáz belföldi terjesztésével is gondok vannak: kormányzati becslés szerint legalább 910 millió dollár kéne ehhez 2005 végéig első körben elkölteni, 2010-ig további 1,2 milliárdot. Az adatokat viszont sem a német, sem a francia cég nem volt hajlandó kommentálni a privatizációs szerződések aláírásakor.
Az E.On Ruhrgas és a Distrigaz Nord
A német vállalat 125 millió eurót adott a 30%-os részvénypakettért, további 179 millióval fog alaptõkét emelni, a cél szintén az 51%-os tulajdonrész. Az E.On húsz közép-kelet-európai energiaszolgáltatóba fektetett be, övé a Gazprom 6,43%-a. A DN húsz erdélyi megye 10 millió lakosát látja el, az ügyfelek száma 997 ezer, tavaly 11 millió euró volt a profit. Piaci részesedés: 23%.
További kérdés a gáz fogyasztói ára és az ügyfélpolitika. A földgáz hatósági áras termék marad, a részleteket még a magánosítási szerződés megkötése előtt letárgyalták a felek. Dan Ioan Popescu ipari miniszter szerint a fogyasztói ár mintegy 2%-kal emelkedik a privatizáció után. 2007-ben körülbelül 180 dollár lesz 1000 köbméter – mert az árszínvonalat az EU-ban szokásosra kell emelni.
Mindenki tartozik fűnek-fának
A hazai piac másik jellegzetességével, az ezermilliárdos nagyságrendű körbetartozással nem a lakossági fogyasztóknak, hanem a befektetőknek kell megküzdeniük. Az összes nagy energiaszolgáltató hosszú évek óta rekordösszegekkel tartozik egymásnak. A két gázmű kifizetetlen számláit most egyszerűen törölte az állam, és felmentést kaptak a cégek a késedelmi kamatok kifizetése alól is.
A kilátások
A prognózisok szerint Románia gazdasága egyre inkább az import gáztól függ: a jelenleg évi 16 milliárd köbméterrõl 23-ra emelkedõ fogyasztást egyre kevésbé fogják hazai gázlelõhelyekbõl fedezni. A kifogyóban levõ készletek miatt tavaly még 12 milliárd köbmétert termeltek ki Romániában, ez 2015-re 5,5 milliárdra csökken, tehát az igények 75%-át importból kell fedezni.
A Distrigaz Sud 2915 milliárd lejes kintlevőségét például egy kormányügynökség próbálja behajtani. Nem kizárt viszont, hogy az eset megismétlődik, hiszen a hazai nagyvállalatok nehezen hagynak fel azzal a gyakorlattal, hogy a közüzemi számlák kifizetése a legkevésbé fontos.
Ennek kapcsán a slatinai ALRO alumínium-feldolgozó és a Danubinana abroncsgyártó (Tofan csoport) igazgatói egyaránt arra hivatkoznak, hogy a hazai piac még nem teljesen működőképes, ezért a befektetőknek többé-kevésbé megértést kéne tanúsítaniuk a késedelmes fizetők iránt.
A fentebb felsoroltak fényében a két gázszolgáltató a tipikus romániai nehézségekkel küszködő nagyvállalatoknak tűnik, amelyekbe befektetni kockázatos vállalkozás. A Ruhrgas és az E.On viszont úgy tűnik, a fogyasztás biztos felfutására alapoz – és ha sikerül oldania az orosz függőségen, továbbá nagyobb fegyelemre szoktatni a fogyasztókat, iparági elemzők szerint akár hosszú évtizedekig profitálhatnak a mostani felsárlás nyomán.
Hírforrás: BBC, ZF, Business Magazin
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!