A legjobb „biztosítás”, ha egy jól ismert és értékelt szervezet javára tesszük meg a felajánlást – a képviselőház költségvetési, pénz- és bankügyi bizottságának tagja a civileknek leadózható 1%-kal kapcsolatos kérdésekre válaszolt.
emerikusz, szeptember 06, 2004
Tisztelt Winkler úr, Áll-e rendelkezésre bárminemű információ arra nézve, hogy a felajánlásokból befolyt összeget mire költik el? Szerintem rengetegen vissza fognak élni ezzel a lehetőséggel és itt nem feltétlenül csalásra gondolok, pl. karitatív tevékenység helyett luxusautókat vesznek az alapítványnak. Az ember szereti tudni, hogy érdemes volt-e adakozni és hogy jó helyre került-e a pénze.
Winkler Gyula:
– Az adótörvénykönyv ez irányban nem rendelkezik. A kedvezményezett civil szervezet saját alapszabályzatában leszögezett tevékenységek finanszírozására használhatja a felajánlott összegeket. Saját véleményem szerint a felajánlott 1%-ok továbbra is megtartják a közpénz jelleget, tehát ezek felhasználásáról a kedvezményezetteknek el kell számolniuk a sajtóban, vagy a Hivatalos Közlönyben nyilvánosságra hozva éves jelentésüket. Ez magánvélemény, még nem létezik ezirányú törvényes rendelkezés. Úgy gondolom, hogy a legjobb biztosítás a felajánlott összegek rendeltetésszerű elköltéséről az, ha egy Ön által jól ismert – és értékelt – szervezet javára teszi meg a felajánlást. A felajánlás mechanizmusa nem engedi meg a célirányosan (egy bizonyos tevékenységre) történő felajánlást, de a felajánló szabad akaratára bízza a támogatásról szóló döntés meghozatalát (hogy megteszi-e a felajánlást, vagy otthagyja az állam bácsinak az 1%-ot, illetve hogy melyik szervezet javára teszi meg a felajánlást).
b52, szeptember 07, 2004
Két kérdésem van: 1. Milyen feltételeknek kell eleget tegyen az a non-profit szervezet, amely jogosult az 1%-os felajánlásokat gyűjteni?
W. Gy.:
– Az adótörvénykönyv egyetlen kitételt szab meg a non-profit szervezet számára: törvényesen bejegyzett, jogi személyiséggel rendelkező entitás kell legyen, ami nyilván azt is jelenti, hogy a szervezetnek eleget kell tennie minden – a jogi személyiségből származó – törvényes feltételeknek ügyvitel, számvitel, könyvelés, stb. szempontjából. Esetleg érdemes lehet az előbbi kérdés kapcsán megfogalmazott magánvéleményemen is elgondolkozni a felajánlásokat begyűjteni szándékozó szervezeteknek, hiszen természetesnek tartanám, ha valamilyen nyilvános elszámolási kötelezettség a jövőben életbe lépne. 2. Ez a jogszabály vonatkozik-e a cégekre is? felajánlhatnak-e a cégek az adóalapjukból egy bizonyos részt, és ha igen akkor ez, hogy működik?
W. Gy.:
– A jogszabály a személyi jövedelemadó 1 %-ról szól, ezekszerint nem a cégekre, hanem a természetes személyekre vonatkozik. Az új adótörvénykönyv egy másik intézkedése vonatkozik a cégekre, de ez is lényegében a civilszférát erősíti. Emelkedett a cégek által a profitadó összegéből leírható (levonható) szponzorálás felső értéke, az eddigi határ – a bruttó nyereség 5 százaléka – helyett most egy újabb, magasabb határérték lépett érvénybe. Ez a cég éves forgalmának a három ezreléke, de nem több, mint az éves profitadó húsz százaléka. Így a cégek nagyobb mértékben tudnak az általuk befizetendő profitadóból szponzorálást levonni, tehát nagyobb mértékben tudják segíteni a civil szervezeteket.
31. szakasz
Az Adótörvénykönyv vonatkozó szövege a társasági adóról (profitadóról) szóló részben található, a Románia Hivatalos Közlönyének magyar nyelvû fordítása szerint az alábbi:
(4) A szponzorálásról szóló törvény és a könyvtárak törvénye elõírásainak megfelelõen szponzorálási és/vagy mecénási akciókat megvalósító adózók a tartozott nyereségadóból levonják a járulékos összegeket, amennyiben halmozottan teljesítettek az alábbi feltételek: a) nem haladják meg az üzleti forgalom 3 ‰-ét; b) nem haladják meg a tartozott nyereségadó 20 %-át.
(5) Az illetõ határértékekbe beilleszkednek a közjogi könyvtárak szponzorálásával kapcsolatos, a helységek építését, az ellátmányozást, az információtechnológia és a sajátos dokumentáció beszerzését, a könyvtárak folyamatos képzési programjainak finanszírozását, a szakembercserét, a szakosítási ösztöndíjakat, a nemzetközi kongresszusokon való részvételt célzó kiadások is.
azazello, szeptember 11, 2004
Mit kell tennem magánszemélyként ahhoz hogy az 1%-t egy általam kiválasztott szervezet kapja meg?
W. Gy.:
– Egyelőre meg kell várni az alkalmazás körülményeit tisztázó miniszteri rendelet véglegesítését és kihirdetését. Remélem, hogy minél hamarább és az általunk javasolt, bürokráciamentes formában lehet majd megtenni a felajánlásokat, 2005 első felében, a 2004-ben szerzett jövedelemből.
A személyi jövedelemadó 1%-ról van szó, vagy az egész bruttó/nettó jövedelem 1%-ának megfelelő összegről?
W. Gy.:
– A személyi jövedelemadó évi összegének 1 %-át lehet felajánlani.
Kell-e fizessen adót eme jövedelmi forrás után vagy más illetéket az a szervezet amelyiknek a pénzt szánom?
W. Gy.:
– A kedvezményezett civil szervezet sem adót, sem bármilyen illetéket nem fizet a felajánlott összegek után.
Milyen úton/milyen formában jut el az illető szervezethez a pénz?
W. Gy.:
– Két csoportba sorolhatók a felajánló személyek: egy, vagy több munkaviszonyuk, illetve jövedelemforrásuk van, ezek szerint nem tesznek jövedelembevallást, vagy kötelesek a bevallásra. Az első esetben a felajánlások átutalását a munkaadó számviteli részlege végzi el, a második esetben pedig az illetékes adóhivatal.
Létezik-e valamilyen szabályzása annak hogy mire költheti el egy szervezet az ilyen úton bejövő pénzt?
Lásd az emerikusz azonos kérdésére adott választ.
Péter Gábor, Kolozsvár (a Szabadság napilap olvasója)
1. Minden egyes civil szervezet részesülhet az adófizetők adója 1%-ának, vagy valamilyen feltételeknek eleget kell tenniük a kedvezményezett civil szervezeteknek?
Lásd a b52 azonos kérdésére adott választ.
2. Van-e felmérés arról, hogy a romániai civil szervezetek kb. hány százaléka jogosult az 1% adóból való részesülésre? És a romániai magyar civil szervezetek hány százaléka?
W. Gy.:
– Minden törvényesen működő civil szervezet kaphat felajánlást. Tudomásom szerint kb. 2.300 magyar civil szervezet létezik Romániában, nincs információm arról, hogy ezek között léteznek-e jogi személyiség nélkül működő csoportosulások, illetve arról sem, hogy a törvényes ügyvitel és számvitel követelményeinek milyen mértékben tesznek eleget.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!