Már felvásárolta Verespatak felét az RMGC: a lakosok többsége is hamarosan elköltözik. Az aranybányát tervező vállalat november elején indítja az engedélyezési eljárást: kérdéses, mit lépnek a bukaresti hatóságok.
Az RMGC végzi a dolgát
Ha az ember úgy érkezik Verespatakra, hogy történetesen semmit sem tud a kanadai-román RMGC (Rosia Montana Gold Corporation) ciános, külszíni aranyfejtő-projektjéről, a szinte mozdíthatatlan szegénységgel és tehetetlenséggel szembesül. A turizmus semmit nem hoz a konyhára a helybelieknek, mezőgazdálkodni alig lehet.
Az RMGC 2008 elejére tervezi
a bányanyitást és a fejtés megkezdését. A szállítószalagokat évi 13 millió érc továbbítására tervezik. A bányaprojekt teljes futamideje alatt évi átlagban 550 ezer uncia aranyat hoznak majd a felszínre. Az eddig leltárba vett tartalékok szerint a verespataki lelõhely körülbelül 17 év alatt merül ki: hogy utána mi lesz a környékkel, errõl a cég nem nyilatkozik.
Akárcsak a többi, egy iparágra szakosodott, de mára lepusztult romániai vidék, Verespatak „megmentésére” sincsenek életképes projektek. Valószínűleg ezt a közállapotot fordítja a maga hasznára az RMGC, mely szívósan szembemenve a Román Akadémia, a különféle hazai és nemzetközi környezetvédők tiltakozásával, illetve az Európai Bizottság környezeti biztosának óvatos figyelmeztetéseivel, tovább terjeszkedik a környéken.
A tervezett fejtés területének 42%-a már teljesen az RMGC birtokában van – akik még maradtak a községben, feltehetőleg nem sokáig teszik, hiszen a cég adatai szerint 95%-uk már felbecsültette ingatlanát, így a vállalat több-kevesebb idő alatt a maradék telkeket, házakat is felvásárolja.
Eladó az egész község
A helybéliek kezdetben 20 ezer dollárt kaptak ingatlanukért, de érthető, hogy sokan az eladás mellett döntenek, hiszen az árak 130 ezer dollárra ugrottak. Az általában idős bányászcsaládok a pénzre szavaztak, és gyermekeik lakhelye közelébe költöztek. A cég magabiztos közlése szerint csupán a tiltakozók kemény magja (a lakosság 5%-a) döntött a helybenmaradás mellett.
Az Érchegység ún. „aranynégyszögében” a korábbi állami statisztikák csupán 40 tonna kitermelhető aranyércet tartottak nyilván. Az RMGC eddig 90 millió dollárt költött a bányaprojektre, az első igazán kézzelfogható eredmény, hogy kiderült, 314 tonna aranyat és 1300 tonna ezüstöt lehetne kinyerni a hegy elhordásával. E mennyiséggel Verespatak a világ tíz legnagyobb, még ki nem termelt nemesfém-lelőhelye közé tartozik.
A befektetés három éven belül megtérül
Az ércmennyiségből mintegy 10 millió uncia aranyat és 54 millió uncia ezüstöt lehet hasznosítani, ez az aktuális világpiaci árakon 4,67 milliárd dollár hasznot hajtana. A projekthez szükséges teljes befektetést 600 millió dollárra becsülik: a legnagyobb tétel a feldolgozó üzem félmilliárdos költsége.
A ciános szennyvizet gyűjtő tó miatt aggódó környezetvédőket az RMGC szóvivője azzal igyekszik csitítani, hogy az üzem felépítéséhez hitelt kel felvenniük, s a pénzintézetek – úgymond – nem fogadnák el a projektet, ha az „nem felelne meg a nemzetközi és az EU-szabályozás minden pontjának”.
Az RMGC magabiztossága annak kapcsán is érezhető, hogy a cég bejelentette, november elején fejtési engedélyezés végett benyújtja a bányaprojekt dokumentációját az illetékes hatóságoknak. Erről 60 napon belül kell dönteni, a legfontosabb szakvélemény természetesen a várható környezeti hatásokat illeti.
Félezer embernek adnának munkát – 17 évig
A kanadai-román vállalat (melynek kisebbségi tulajdonosa az aranybányászat világpiacát vezető amerikai Newmont ) 2007 végére, de legkésőbb 2008 elejére tervezi a kitermelés elkezdését. Terveik szerint akkor is kifizetődő lesz a business, ha az arany világpiaci ára felére csökken, ugyanis egy uncia kinyerése Verespatakon 180 dollárt kóstál.
A befektetés így három éven belül megtérül – tervez az RMGC. A projekt első körben 3000, majd évi átlagban 550 állandó alkalmazottnak biztosítana munkalehetőséget. Mintegy 2100 dolgozó további elhelyezéséről a Világbank irányelvei szerinti átképzési programot tervez a vállalat.
Nagy dumák a kultúráról
Verespatakon bukhat Románia?
Az Unió szigorúan betartatja Romániával a környezetvédelmi elõírásokat, így akár az ország csatlakozása is múlhat azon, ha például a Verespatakra tervezett aranybánya újabb ciánszennyezõdéssel fenyegetné Magyarországot. Röviden ez a lényege annak a válasznak, amelyet Günter Verheugen, az Unió csatlakozásért felelõs biztosa adott az MDF által delegált európai parlamenti képviselõnek arra a kérdésére, mit tesz az Európai Bizottság Magyarország védelmében.
Hogy valójában milyen kockázatokat jelent a Nagybánya melletti tározónál jóval nagyobb ciántó, arról érthető módon nem nyilatkozik a vállalat. Az RMGC emellett „a nyugati vállalkozói mentalitás” fellegváraként igyekszik bemutatni magát, amely „okos stratégiával és észérvekkel” kell meggyőzze a „makacsságukról közismert mócokat” arról, milyen haszonnal jár a hegy elhordása.
Az RMGC szerint minden, Romániában befektetni szándékozó, nemzetközi nagyvállalatnak szüksége van arra a tehetségre, mellyel a „nyugati kultúrát a helyi fölébe lehet helyezni”. Abból a gyorsaságból ítélve viszont, ahogy a kulturális minisztérium az RMGC rendelkezésére bocsátotta azt a környéket is, amelyen a birodalom területén egyedülálló római aranytárnákat találtak, a tehetség a kapcsolatrendszer kiépítéséhez szükséges inkább.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!