Erős lejre tér át jövő júliustól Románia: egy dollár csak 3 lejt ér majd, a kenyér ára 70 bani lesz majd – ha a kereskedők nem kerekítenék fel az árakat. Milyen következményei lesznek (az oroszlánt jelentő) leu reformjának?
A Román Nemzeti Bank (BNR) tervei szerint jövőre az ország visszatér a 100 lejesek korszakához: a millió végéről eltűnik a négy nulla. Románia az egyetlen kelet-európai ország, amelyik már több éve sikertelenül próbálja rávenni magát a döntő lépésre.
A legutóbbi pénzreform 50 éve zajlott, akkor a stabilizációt a pénznem teljes cseréje okozta – és részben a lakosság kifosztását okozta a kommunista hatalomátvétellel együtt. A jövő júliusi változás ennél szerényebb, de a hozzá fűzött remények nagyok: a lakosság jobban bízik majd a lejben, csökken az infláció, fellendül az üzleti élet.
A bankok szakmai egyesületük révén már 2002 óta igénylik az intézkedést, azonban ehhez politikai döntésre volt szükség, mivel a kormány a választások előtti években tartott a negatív következményektől, illetve az inflációt is erősen szabályoznia kellett. 2005 ilyen szempontból is alkalmasak tűnik, mert az infláció elfogadható szinten mozog.
Ki nyert és ki veszített?
A térségben hasonló folyamaton több ország is átesett már, köztük Horvátország (1994 május/ három nulla mínusz), Lengyelország (1995 január/4 nulla), Ukrajna (1996 szeptember/5 nulla), Oroszország (1998 január/3 nulla), Bulgária (1999 július/3 nulla), Fehéroroszország (2000 január/ 3 nulla).
Az ütemterv
szerint az új papír- és fémpénzeket 2005 júliusában bocsátana ki a BNR. Ezt követõen a régi és az új lej 2006 végéig párhuzamosan forgalomban lenne, a régi pénznem beváltása 2009 decemberének utolsó napjáig lehetséges. 2005 márciusától 2006 júniusáig a kereskedõk kötelesek lesznek a termékeken mindkét árat feltüntetni. Az alaptõkék, illetve a részvények átértékelését az Országos Kereskedelmi Kamara végzi majd.
A lakosság vélhetõen jobban fog bízni az új lejben, ismét forgalomba kerül a bani, de az árak felkerekítését a hatóságoknak kellene megakadályozni. A könyvelés leegyszerûsödne a négy nulla híján, viszont a cégeknek többletkiadást okoz a szoftverek megfelelõ módosítása és a pénzkezelõ gépek cseréje. A BNR az új lej legyártására, illetve a népszerûsítõ reklámkampányra költene jelentõs összegeket.
Az infláció hosszú távú csökkenése lenne a BNR egyik fő célja, ha Lengyelország példáját nézzük – ahol a pénzcserét követő évben az infláció 28,1%-ról 19,9%-ra csökkent – , akkor nem tűnik túlzott optimizmusnak jövőre Romániában 7%-kal számolni. Ha viszont a Bulgáriát figyeljük, ott pont fordított a végeredmény: a pénzromlás 2,5%-ról 10,3%-ra ugrott. Törökország Romániához hasonlóan jövőre készül a török líra megerősítésére, méghozzá hat nullától mentesítené a nemzeti pénznemet.
Pszichológiai faktor
Az átértékelés pusztán technikai folyamat: eltűnnek a régi bankjegyek, megjelennek az újak, de a vásárlőerő ennek következtében nem is nő, de nem is csökken. Más pénzreformokkal ellentétben a lakosságnak ez esetben nem kell erőfeszítéseket tennie azért, hogy a pénzt becserélje, mert ezt fokozatosan, a napi használat során történik majd meg.
A pszichológiai tényező döntő lehet: a milliós fizetések helyett százasokban lesznek mérhetők a bérek. Adrian Vasilescu, a BNR szóvivőjének elmondása szerint pont erre a sokkra építenek: hogy az emberek felelősségteljesebben bánnak majd az új pénzzel, és leszoknak arról, hogy vásárláskor ne törődjenek az aprókkal. Ezáltal pedig jobban értékelik majd a lejt.
A Business Magazin szerzője szkeptikusabb, véleménye szerint az ellentétes, negatív folyamat is bekövetkezhet: a hirtelen elszegényedés érzése uralkodhat el a lakosságon. Az emberek nem szívesen változtatnak szokásaikon, főleg ha a saját pénzükről van szó, a romániaiak többsége például továbbra is kézpénzhez ragaszkodik.
Bár évek óta bevett gyakorlat, hogy a fizetés bankszámlára érkezik, a többség azonnal felkeresi az első pénzautomatát, és egyszerre felveszi a teljes összeget.
Mindenki valutát vesz majd?
A félelmek egyike, hogy a lakosság nem érti meg pontosan, miről is van szó, instabilnak érzi majd a helyzetet, és ezért tartalékképzésként eurót-dollárt vásárol fel majd. A Bussines Magazin által megszólaltatott valamennyi pénzügyi szakember egyhangú véleménye azonban az, hogy nem kell tartani attól, hogy a megnövekedett kereslet miatt a lej a valutához képest leértékelődne.
A bankok egyébként a fő támogatói az erős lej bevezetésének, mert a nullák eltűnése jelentősen megkönnyítené a munkájukat. Liviu Olaru, az ABN Ambro Románia-szakértőjének előrejelzése szerint 2005 júliúsában, az erős lej bevezetésekor egy euró 43 050 lej lesz, azaz csak 1%-kal több, mint júniusban, és csak 5%-kal magasabb a jelenlegi árfolyamnál. Olaru ráadásul 2005 augusztusára enyhe árfolyamcsökkenést jósol.
70 bani helyett 1 lejt fizetünk?
A másik feltételezett következmény, hogy tartva attól, hogy a pénz értékét veszti, az embereken vásárlási láz törhet ki. Ez a BNR rémálmát váltaná valóra: az import növekedése miatt megbillenne a kereskedelmi egyensúly, nyomás nehezedne az árfolyamra, és ez az infláció növekedéséhez vezetne – a szóvivő nem tartja valószínűnek ezt a változatot.
Sokkal realistább elképzelés, hogy az infláció azért ugrik meg, mert kapva az alkalmon, a kereskedők az árakat felfele kerekítenék: hasonló folyamat játszódott le az eurót bevezető uniós országokban, vagy Bulgáriában, Lengyelországban és Oroszországban.
Például egy kenyér 70 bani helyett 1 lejbe kerülhet majd. A hatóságok azzal próbálják elejét venni a folyamatnak, hogy kötelezik az üzleteket a régi és az új ár feltüntetésére, hogy a vevő eldönthesse, történt-e visszaélés. A pénzügyőrség és a fogyasztóvédők büntetné a kihágásokat. Ezzel viszont nem lehet gátat vetni annak, hogy az árak régi és az új pénzben is egyaránt emelkedkjenek.
Kettős könyvelés
Az átállást követően hat hónapig a vállalatok a könyvelést a régi és az új lejben párhuzamosan számolva kell elkészíteniük. A 2005-ös pénzügyi jelentéseket azonban már erős lejben kell összeállítani, ami a használt számítógépes programok aktualizálását feltételezi.
A kereskedőknek az jelenthet gondot, hogy másfél évig mindkét pénznem forgalomban lesz, így a kasszagépeket át kell alakítani, és a számlázási folyamatot is elbonyolíthatja, ha a kliens egyszerre fizet majd régi és új lejjel.
A papírpénz könnyebben számolható és kezelhető, ám az ismét forgalomba kerülő banikhoz nincsenek még pénzszámoló gépek. A bankoknak a pénzautomaták, a pénzszámolók, illetve a hamisítványokat kiszűrő készülékek átalakítása okoz komolyabb kiadást, viszont az ingatlanpiac biztosan nem érzi majd meg a változást, mivel jelenleg is dollárban és euróban számol.
Csak imázsjavító intézkedés?
Hogy miért nem vár még pár évet Románia, és tér át közvetlenül az euróra? Az euró romániai bevezetése egyelőre még nem biztos tény, és bár a valószínűsége nagy, ennek bekövetkezésének idejét nehéz lenne megjósolni. Jelenleg a legnagyobb román bankjegy értéke megközelítőleg 25 eurót ér.
Optimális címletkibocsátások esetén ez el kellene érje a 100 eurót. A különbséget egyre nagyobb és nagyobb címletek bocsátásával lehetne kiküszöbölni, és ennek költségei összeségében nagyobbak lennének, mint az erős lej bevezetése.
A legfontosabb előny Románia külföldi megítélése: a hazai pénznem is sokkal decensebb árfolyamon lesz váltható a jelentősebb valutákhoz képest. Az ideális az lenne, ha az áttérést követően az euró/lej arány 1/3 vagy 1/5 lenne – állítják a szakemberek. De az erős lej önmagában nem csökkenti látványosan az inflációt, nem hoz majd több befektetést, és nem teszi versenyképesebbé sem az országot.
Forrás: Business Magazin
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!