Elszámította magát a magyar kormány: 1,7 helyett ötmilliárdnyi nevelési támogatásra pályáztak a határon túli családok. Ám ezt leszámítva kevesebb jut jövőre a magyar kisebbségeknek – és az IKA „eltűnt” a költségvetésből.
Idén valószínűleg kicsivel több mint 5 milliárd forintot kell kifizetnie a magyar költségvetésnek a határon túliak oktatási-nevelési támogatására a betervezett 1,7 milliárd forint helyett, ugyanis ennyivel több pályázat futott be az Illyés Közalapítványhoz (IKA), a romániai Iskola Alapítványhoz, illetve a szlovákiai Pázmány Alapítványhoz.
Az ötmilliárddal zsonglőrködni nem lehet
Több mint valószínű, hogy ez az oka annak, hogy a 2005-ös költségvetés tervében a tavalyi 7,9 milliárd forint helyett összesen 12,59 milliárd forintot tervez a Gyurcsány-kormány „határon túli” célokra. Az idézőjeles fogalmazást az indokolja, hogy az összeg egy részét Magyarországon költi el például a Duna Televízió, vagy a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH). Lapunk úgy tudja, hogy jövőre az oktatási-nevelési keret valószínűleg nem fog – pénzügyes szakkifejezéssel – felülről nyitott kasszaként működni, azaz a magyar kabinet valószínűleg ötmilliárd forintnál meghúzza a határt, tehát a pályázóknak ebbe az összegbe kell 2005-ben beférniük.
Az összes intézményre kevesebb jut
Ha az idén „összepályázott” ötmilliárdos pluszt leszámítjuk, az összes többi célra 353 millióval csökkennek az ún. szomszédos államokban élő magyarokra fordított pénzek. A Medgyessy-kormány a 2004-es költségvetésben 8,83 milliárdot tervezett ilyen célra, a megugrott államháztartási hiány miatti általános takarékoskodásban Draskovics Tibor ebből 884 milliót lefaragtatott, maradt 7,95 milliárd.
Az idei keret 7,59 plusz ötmilliárd forint – az intézményeknek tehát kevesebből kell gazdálkodniuk.
Furcsa sorok a költségvetésben
Az idei költségvetési terv legnagyobb újdonsága, hogy a határon túli feladatokat a külügyi, illetve az oktatási tárcához összevonva csoportosította.
A támogatási célcsoportok feltehetően nem sokat változtak, hiszen az összeg is nagyságrendben a tavalyihoz hasonló. Azzal viszont, hogy ezek a tételek nincsenek lebontva, nem deríthető ki, hogy milyen célra szán többet vagy kevesebbet a tavalyi, vagy tavalyelőtti összegeknél az új kormány (lásd táblázatainkat).
Nem tudni például, hogy a legnagyobb összegű keretből, a „határon túli magyarok oktatási és kulturális programjai támogatása” című, több mint hétmilliárd forintos kasszából pontosan mennyi jut például a Sapientia-EMTE támogatására vagy a csángóoktatás fejlesztésére. Még rejtélyesebb a „szülőföld programok” megnevezés, annyi biztos, hogy 1,3 milliárdot szán a Gyurcsány-kabinet ide.
Nem tudni, hol szerepelnek az alapítványok – és mennyivel
Szintén egy titokzatos, összesen 730 millió forintos keret áll a „határon túli magyarságot támogató alapítványok” rendelkezésére, méghozzá az oktatási minisztérium fejezetén belül. Nem tudni, hogy az idén 826 millióból gazdálkodó IKA sorsa mi lesz: információink szerint 700 millióra szánja a pénzügyminisztérium az alapítvány költségvetését.
Sem az IKA , sem az Apáczai , sem az Új Kézfogás Közalapítvány nem jelenik meg külön tételként a költségvetés 104 oldalas táblázatában. Az IKA korábban a Miniszterelnökségi Hivatal fejezetében szerepelt, de ott rejtélyes módon csak az Avicenna Közel-kelet Kutatások Közalapítvány maradt.
Szintén nem világos, hova sorolódik be a határon túli színházak támogatása, amelyet az idén még a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ( NKÖM ) folyósít. Szintén ez a tárca fordított idei költségvetéséből 270 milliót a külmagyar kultúra ügyeire – ez is hiányzik az NKÖM-et leíró fejezetből, pontosabban nem tudni, hova került.
Leépített főosztályok?
A takarékoskodás jele, hogy információink szerint megszüntetés alatt áll az oktatási minisztérium (OM) határon túli főosztálya . Leépítések elképzelhetők az NKÖM hasonló osztályán is – ez utóbbi elkerüléséért Hiller István miniszter, az MPSZ-elnökség egyik legesélyesebb jelöltje lobbizik.
Az OM-főosztály megszüntetése azért nem tűnik logikus lépésnek, mert e minisztériumnál összesen 1,7 milliárd forinttal szerepelnek a határon túliak: például ösztöndíj-és oktatói támogatásra 417, értelmiségi- és anyanyelvi programokra 80,5, a Márton Áron Szakkollégium támogatására 35 millió forint jut. A tudósok támogatására 50 milliót fordíthat a Magyar Bálint vezette tárca.
A költségvetés táblázatát átnézve mindenesetre a Duna Televízió helyzete tűnik a legbiztosabbnak: külön tételként szerepel, tavaly 1,27, az idén 1,31 milliárd forintból gazdálkodik az intézmény.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!