„Magyarország uniós tagsága után nyomban megugrott a magyar szomszédok érdeklődése a mioritikus tájak iránt. Ami az illeti, úticéljuk a legközelebbi benzinkút ra korlátozódik”.
„Románia megszállása vagy legalábbis részbeni visszafoglalása megkezdődött. A Trianon ütötte seb – itt az EU határán – gyógyul. Ha másként nem, hát úgy, hogy két oszlopban, kilométeres sorok kígyóznak kifelé Romániába, hogy olcsó benzinnel töltsék meg a magyar autók tankjait, és tonnaszámra hozzák az ugyancsak olcsó cukrot. Az átlépő autók 99,5 százaléka magyar rendszámú. Az utasok között egy sincs, aki Arad vagy Nagyszalonta kulturális értékeire lenne kíváncsi.”
Ez a hétvége volt a csúcsidőszak
A föntebbi két idézetben egy hónapnyi eltéréssel így fogalmaz a magyar-román gazdasági turizmusról az Evenimentul Zilei napilap, valamint az Élet és Irodalom hetilap riportere.
Az elmúlt hétvégén még az eddig megszokottaknál is nagyobb sor alakult ki a varsándi vám előtt, mert a Gyulától pár kilométerre levő határátkelőn annyian autóztak át benzint vásárolni, hogy a sor a magyar vámhivataltól a románig ért. A sorbanállók több mint háromnegyede magyar állampolgár volt.
Hatórás herce-hurca egy bevásárlás költségéért
Az átkelés és a benzinvásárlás mintegy három órába került, szintén körülbelül ugyanennyit kellett várakozniuk a hazatérőknek. Az üzlet azért éri meg, mert Magyarországon 250,50 forintba kerül egy liter 95-ös benzin, a gázolaj 211 forint. Romániában 169, illetve 150 forint az ár.
A nyereség tehát 2400-2800 forint minden egyes tankolás után. A magyar rendszámú autók gyakran négyes sorban állnak a határközeli Petrom- és egyéb benzinkutak előtt, néha sorszámokat is kell osztani az érdeklődőknek. Van olyan kút, amelyik mellé magasító rámpát betonoztak, hogy arra felhajtva a féloldalasan álló autóba pár literrel több férjen.
Az autók szinte üres tankkal gurulnak át a határon – van, amelyik egyenesen taszítva érkezik – emiatt a tempó a szó szoros értelmében csigalassú. A romániai benzinkutasok azzal is fellendítették a forgalmat – miután a cukorturizmusnak lassan lecseng – hogy forintra átszámolva áraikat, rendszeresen hirdetnek a gyulai napilapokban.
15 ezer ember munkáját szervezi át a Petrom
Nem lesz többé 15 ezer ember a Petrom alkalmazottja, de munkahelyét nem veszti el, ugyanis a 33%-ban privatizált mamutcég átszervezést hajt végre. A Doljchim vegyipari vállalat, az Arpechim és a berettyószéplaki olajfinomító egyes tevékenységeit, továbbá a vállalat benzinkútjainak egy részét külön kfk.-be szervezik, amelyek többségi tulajdonosa a Petromot privatizáló OMV lesz.
A Petrom szakszervezeti vezetõje kemény tárgyalásokra számít a szeptember 14-én záruló egyeztetéseken. A Petrom tavalyi forgalma 2 milliárd euró volt 50 ezer alkalmazottal; míg az OMV-é 7 milliárd 6300 emberrel. Wolfgang Ruttenstorfer OMV-elnök szerint a létszámcsökkentés azért nem annyira sürgõs, mert a hazai fizetések éppen eléggé alacsonyak ahhoz, hogy a profitrátát ne veszélyeztessék.
Számla nuku
Míg a magyarországiak a romániai benzin felvásárlásával közvetve a magyar államkasszát rövidítik meg (hiszen a magyaroszági benzinár több mint fele különféle adók formájában a költségvetésbe folyik be), addig a határmenti kutasok a hazai adóhivatalt kerülik meg. A tudósítók megfigyelése szerint a kutasok a számlát „még hírből sem ismerik”.
Visszatéréskor a benzinturisták a két vámhivatal közt épült vámmentes boltokat is felkeresik, ugyanis ott jutányos áron lehet beszerezni a cigarettát, égetett szeszeket, márkás borokat és pezsgőket. Az átkelők gyakran karton- és ládaszámra viszik a dohányt és a szeszt, ugyanis az uniós vámszabályok szerint ilyen boltot a huszonötök területén még repülőtéren sem lehet működtetni.
Hírforrás: Evenimentul Zilei, Élet és Irodalom, Mediafax
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!