Legértékesebb telekrészeitől fosztja meg a kormány azokat a tulajdonosokat, akiktől az indokolt mértékéken felül sajátítanak ki földeket közvetlenül az autópálya nyomvonala mentén.
Az autópálya-építés legelébb azoknak hozhat hasznot, akiknek telkéből a nyomtávnak megfelelelő sávot garantált áron felvásárolja az állam. A tulajdonosok ezután akkor járnak jól, mikor magáncégek kezdik felvásárolni a közvetlenül a pálya melletti földterületeket. Az ellentmondásos megítélésű észak-erdélyi autópálya esetében az állam másként járt el. Először is versenytárgyalás nélkül bízta meg az amerikai építőipari nagyvállalatot, a Bechtelt a kivitelezéssel. Másfelől a kormány a 30 méteres nyomtávú pályához 60 méteres sávokat vásárol föl vagy sajátít ki.
Nem ez volt a helyzet
a Bukarest-Konstanca sztráda esetében. Az országos útfelügyelet (AND) igazgatója, Mihail Basulescu ugyan azt megerősítette, hogy a Brassó-Ártánd pályához 60 méter szélességű telkeket vesznek át, de azt nem közölte, mi volt a helyzet a dél-romániai autópálya esetében. Csak annyit közölt: a domborzati viszonyoktól függően változik a nyomtáv mellett az építéshez szükséges sávok szélessége.
A sztráda mellett fekvő községek polgármesterei azonban a sajtó tudomására hozták, hogy eredetileg 38 métert igényelt az építő hatóság, majd ezt az EU-elvárásoknak megfelelelően 42 méterre növelték. Biztonsági sávként hat-hat métert jelöltek ki. Aki tehát szálláshelyet vagy benzinkutat akar építeni, az eredeti földtulajdonosokkal tárgyal.
Az építkezéshez természetesen
külön engedély szükséges. A Bechtel-autópálya esetén mindez azért történhet másképp, mert a telek-kisajátításról szülü törvény a nemzetközi gyakorlattal ellentétben nem határozza meg pontosan a nyomtávokat.
Radu Arsenie ügyvéd, a megkárosított földtulajdonosok érdekvédelmi egyesületének (APDAS) munkatársa szerint a tulajok kénytelenek a sztráda megvalósíthatósági tanulmányának előírásai szerint megválni földjeiktől. Ez a dokumentum viszont még nem került nyilvánosságra, s ez jelentősen megnehezíti a pereskedést.
Pályaadatok
A 415 kilométeresre tervezett, észak-erdélyi autópálya építési költségét 4,3 milliárd euróra becsülik a szakértõk. A tervek szerint a sztráda 2012-re készülne el, az elsõ szakaszokat 2008-ban adnák át. Az építési megbízást az Európai Unió folyamatosan kifogásolja, mert versenytárgyalás nélkül zajlott az üzletkötés. Jelenleg az országban 200 kilométeren folyik pályaépítés az országban, emellett még 554 km-nyi sztráda-szakasz finanszírozásáról folynak tárgyalások.
A két autópálya mentén kisajátított földsávok hossza között tehát mintegy 20 méter a különbség. Ez a nyomtáv hosszúságát figyelembe véve mintegy 20 millió eurós pluszkiadást jelent a költségvetésnek, amennyiben a telkek négyzetméterét a nyilvánosságra hozott, mintegy kéteurós irányáron vásárolják fel.
A befektetés viszont
minden valószínűség szerint megtérül az államnak, hiszen a tíz-tizenöt méteres földsávokat valószínűleg igen magas áron is felvásárolnák az autópálya kiszolgálására berendezkedő vállalkozók.
Az autópálya építését a Bihar megyei Bisztaterebesen az nehezíti, hogy néhány helybéli nem hajlandó bérbeadni a telkét azért, hogy a Bechtel mintegy kétezer alkalmazottnak szállót, étkezdét, labdarúgó- és kosárlabda-pályát, továbbá irodákat építsen. A település azért fontos a nagyvállalatnak, mert a román-magyar határs és Berettyószéplak között fekszik félúton.
A helybéliek közül többen
azt magyarázzák: nem szabad az állammal üzletet kötni, mert az átverés garantált. "- Csak akkor kapjuk meg majd a pénzünk, ha éhségsztrájkba kezdünk! – mondja egy terebesi lakos. A Bechtel évi 240 eurót fizetne egy hektárért, illetve 325-öt az elmaradt termés utáni kártérítésként, sőt az is felajánlották, minden érintett család egy tagja dolgozhatna az építkezésen.
A romániai Bechtel-projektet menedzselő Anup Kundu és Zafer Gur szerint csak akkor kezdődik az építkezés, mikor a nyomtávon vagy amellett fekvő telkek jogi helyzete tisztázódik – de akkor aztán azonnal.
Hírforrás: Adevarul, Cotidianul, Jurnalul National
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!