Nem működik számos hargitai teleház: katonáskodik a felelős, vagy a támogatásból mobilozik. Pénzek elköltve, de a főcél nem valósult meg – ez jellemzi Szász Jenő IKA-botrányát és a Borboly Csabához kötődő informatizálási projektet egyaránt.
Borboly a Csík Területi Ifjúsági Tanács (CSTIT) elnökeként úgy nyerte el számos csíkszéki RMDSZ-választó bizalmát, hogy nagy lendülettel vetette bele magát községi informatikai központok létrehozásába. A projekt részeként tavaly 15 teleház kapott 200 millió lej (mintegy 5900 dollár) állami támogatást a Hargita megyei tanácstól Borboly Csaba tanácsos javaslatára, testületi döntés alapján, Zsombori Vilmos tanácselnök aláírásával. Idén 250 millió volt előirányozva 22 községi központ finanszírozására.
A további terv rádióhullámos
netkapcsolatot kiépíteni csíki települések között. Ehhez a tervhez Borboly elmondása szerint 30 millió forintot (143 ezer dollárt) támogatást kértek a budapesti Informatikai és Hírközlési Minisztérium tól (IHM). A pénzt még nem ítélték meg. A civil szervezeteket tömörítő Ermacisza levelezőlistáján az utóbbi egy évben számos győzelmi jelentés érkezett a Hargita megyei teleházakról. Csengeri Zsolt, a szatmárnémeti Crest Forrásközpont informatikai szakértője – a szervezet a „teleház” márkanév tulajdonosa – igazolta, hogy Borboly mindmáig nem fordult hozzájuk a márkanév használati jogának tisztázásáért. A teleház-tervek nem szenvednek forráshiányban, az összkép mégis lesújtó – ez a véleménye a Hargita megyei tanács egyik szakbizottságának, amely a projekt megvalósulását vizsgálta 15 helyszínen. Idézzük az öttagú bizottság jelentésének
egy underground honlapon is publikált következtetéseit:
„1. Nem az összes e célból támogatott egyesület és ifjúsági szervezet működtet teleházat. 2. Nem mindig a támogatási szerződésnek megfelelően költötték el a megyei tanács pénzét. 3. Egyes pályázók nem tudtak bizonylatokat átadni a támogatás elköltéséről, illetve utólag módosított könyvelést mutattak be. 4. Egyes esetekben magánszemélyek saját céljaikra használják a teleházaknak szánt műszaki felszerelést. 5. A teleházak működtetőinek, illetve Borboly Csabának, a szociális, ifjúsági- és sportbizottság titkárának nem volt felhatalmazása olyan szervezeteket finanszíroztatni, amelyek nyilvánvalóan képtelenek teleházat alapítani. 6. Felhívjuk a figyelmet arra a tényre, hogy több esetben a teleházak működtetői egyben helyi vagy megyei tanácsba is jelöltették magukat. 7. Megjegyezzük, hogy a teleházak finanszírozása egy tanácsi határozatot sért, mert a támogatandó házak listáját a vidékfejlesztési szakbizottságnak is el kellett volna fogadnia”.
Borboly Csaba tisztségei és címei
Egy biztosítótársaság megyei igazgatója (2004 januárjáig), majd felügyelõje a Hargita megyei tanács tagja 2004 júniusától alelnök-jelöltje, a tanács szociális, ifjúsági és sportbizottságának titkára, a Csík Területi Ifjúsági Tanács elnöke, a Magyar Ifjúsági Értekezlet titkára, az Illyés Közalapítvány önkormányzati és vidékfejlesztési szaktestületének tagja, a Communitas Alapítvány mûvelõdési szaktestületének tagja
Csak hat teleház esetében talált
nagyjából mindent rendben a vizsgálóbizottság a 15 intézmény közül. A minta-intézmények Csíkdánfalván, Kászonaltízen, Bögözön, Karcfalván, Csíkszentgyörgyön és Prajdon vannak, bár ez utóbbi négy településen nem jártak a bizottsági tagok. Egyedül a dánfalvi projektfelelős, Gál Kálmán panaszkodott pénzügyi nehézségekre.
Kilenc további teleházról finomvegyes összképet alakított ki a bizottság. Homoródalmáson és Tusnádfürdő nincs teleház, a kapott támogatást ellenben visszautalták.
Nem így Csíkszentmihályon,
ahol ugyan a polgármesteri hivatal külön épületet biztosított az intézmény létrehozni szándékozó községi ifjúsági szervezetnek, a SZAVISZ-nak. Izsák Lóránt házfelelős közlése szerint a számítógépeket az egyesület tagjai között osztotta szét. A támogatásból mobiltelefononokat vásároltak, de számlát Izsák nem tudott bemutatni, mondván: az iratok Borboly Ibolya könyvelőnél találhatók.
A kozmási teleház gyakorlatilag netkávézóként működik, mert a felhasználóktól 25 ezer lejes díjat kérnek. Csíkmadarason a helyi tanács alkalmazottai dolgoznak a gépeken, teleház gyakorlatilag nincs. Gyimesközéplokon 17 millió lejre vásároltak két használt számítógépet.
Csíkmindszenten azért nincs teleház, mert a felelős katonai szolgálatát tölti. Hogy mi lett a 10 millió lejes támogatással, nem tudni. Farkaslakán két számítógép áll rendelkezésre, egyiket a házfelelős használja, másikat a helyi ifjúsági szerv könyvelője.
Végül Gyergyóújfaluban működik a teleház, de a 15 milliós támogatást szórólapozásra szándékoznak fordítani. A felsorolt helységek közül csupán a két legutolsóban nem járt személyesen bizottsági tag.
Jártak vagy nem jártak?
Borboly Csaba a megállapításokat honlapján közzétett válasz-iratában nem cáfolja: csupán „pontosít”, a szakmai problémákra adminisztratív válaszokat ad. Személyes honlapján többek között azzal védekezik a jelentés állításai ellen, hogy a dokumentum összeállítói nem mindegyik teleház-helyszínt keresték fel személyesen. Borboly a csíkmadarasi felelős közlésére hivatkozik, aki állítja: náluk a bizottság nem jelentkezett.
Tordai Árpád bizottsági tag kérdésünkre elmondta: tudomása szerint egyik bizottsági tag járt Csíkmadarason, bár valóban nem mentek el személyesen minden teleházba. Ha valamelyik ház rendben levőnek tűnt, akkor csupán telefonon tettek fel kérdéseket a felelősnek.
A jelentést átolvasva
felvetődik a kérdés: hogyha a CSTIT tagszervezetei mintegy 13 ezer dollárnyi román állami támogatást nem voltak képesek korrekten és hatékonyan elkölteni, akkor mihez kezd ennek több, mint tízszeresével, a Budapestről várható finanszírozással?
„- Nincs, ami rosszul menjen” - válaszolta ezt firtató kérdésünkre Borboly Csaba, aki szerint a nagyméretű helyi összefogás, illetve a teleházak eddigi sikere garancia arra, hogy a budapesti támogatás célszerűen lesz elköltve.
A jelentés alapján Sógor Csaba szenátor az állami számvevőszékhez fordul, mondván: „nagyobb figyelemmel kell követni a közpénzek elköltését”. Az öttagú vizsgálóbizottság a helyzet tisztázásáig a támogatások felfüggesztését javasolja.
Mátéffy Borboly konkurense volt
A teleházas történetben érintett Borboly konkurense volt június 12-én, az RMDSZ Területi Küldötteinek Tanácsa (TKT) ülésén a bizottság egyik tagja, Mátéffy Gyõzõ. Mindkét helyi politikus ugyanis a megyei tanács alelnöki tisztségére pályázik. Bemutatkozásuk után titkos szavazással a TKT tagjai 39 érvényes szavazatból 24-gyel Borbolyt, 15-tel Mátéffyt támogatták. A tisztségrõl a 31 tagú Hargita megyei tanács június 16-án szavaz.
Mátéffy kérdésünkre közölte: az igaz, hogy Borbollyal egy funkcióra pályáznak, de nem õ kezdeményezte a vizsgálatot, a bizottságba pedig beválasztották „úgy, ahogy azelõtt sok más bizottságba”. Ugyanakkor hozzátette, a vizsgálatból õ nem akar Borboly ellen politikai tõkét kovácsolni.
A testületben különben Borboly,
a támogatási keretszerződés felelőse is helyet kapott. A CSTIT-alelnök Sógor szenátor kezdeményezését kampányfogásnak nevezte.
Az ötoldalas iratot a Disputa vitafórum egyik tagja, Adokkenneki publikálta egy ingyenes szerveren, a home.ro -n, a borbolybekapja.go.ro cím alatt. A honlap három napi működés után 466 belépést regisztrált.
Korrekt volt-e az elszámolás?
A CSTIT elnökének másik fő ellenérve (a honlapján publikált irat szerint), hogy a teleház-támogatások elköltését a megyei tanács gazdasági osztálya előzetesen rendben levőnek találta, másrészt az elszámolásokat utólag is ellenőrizte, kifogás nem volt. Borboly ügyrendi meglátása: pénzügyi ellenőrzést csak a fent említett testület tarthat, a tanácsosok nem.
„- Ha valahol gondok vannak, akkor azt ki kell vizsgálni” - hangzott Borboly kitérő válasza arra a kérdésünkre, hogy egyetért-e azzal, hogy egyes teleházak nem rendeltetés-szerűen költötték el a kapott támogatást.
A becsődölt pályázatokért felelős személyek után érdeklődve azt a választ kaptuk: nincsenek csődös projektek, mindegyik folyamatban van, hisz egy projekt megvalósításához a megyei támogatás csak 5-10%-ot tesz ki. A csíkmindszenti esetet hoztuk fel példaként, ahol a felelős katonai szolgálatát tölti, és nem tudni, mi lett a pénzzel. A CSTIT-elnök elmondása szerint nem járt a helyszínen, így nem nyilatkozott erről.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!