Nem működik számos hargitai teleház: katonáskodik a felelős, vagy a támogatásból mobilozik. Pénzek elköltve, de a főcél nem valósult meg – ez jellemzi Szász Jenő IKA-botrányát és a Borboly Csabához kötődő informatizálási projektet egyaránt.
Borboly a Csík Területi Ifjúsági Tanács (CSTIT) elnökeként úgy nyerte el számos csíkszéki RMDSZ-választó bizalmát, hogy nagy lendülettel vetette bele magát községi informatikai központok létrehozásába. A projekt részeként tavaly 15 teleház kapott 200 millió lej (mintegy 5900 dollár) állami támogatást a Hargita megyei tanácstól Borboly Csaba tanácsos javaslatára, testületi döntés alapján, Zsombori Vilmos tanácselnök aláírásával. Idén 250 millió volt előirányozva 22 községi központ finanszírozására.
A további terv rádióhullámos
netkapcsolatot kiépíteni csíki települések között. Ehhez a tervhez Borboly elmondása szerint 30 millió forintot (143 ezer dollárt) támogatást kértek a budapesti Informatikai és Hírközlési Minisztérium tól (IHM). A pénzt még nem ítélték meg. A civil szervezeteket tömörítő Ermacisza levelezőlistáján az utóbbi egy évben számos győzelmi jelentés érkezett a Hargita megyei teleházakról. Csengeri Zsolt, a szatmárnémeti Crest Forrásközpont informatikai szakértője – a szervezet a „teleház” márkanév tulajdonosa – igazolta, hogy Borboly mindmáig nem fordult hozzájuk a márkanév használati jogának tisztázásáért. A teleház-tervek nem szenvednek forráshiányban, az összkép mégis lesújtó – ez a véleménye a Hargita megyei tanács egyik szakbizottságának, amely a projekt megvalósulását vizsgálta 15 helyszínen. Idézzük az öttagú bizottság jelentésének
egy underground honlapon is publikált következtetéseit:
„1. Nem az összes e célból támogatott egyesület és ifjúsági szervezet működtet teleházat. 2. Nem mindig a támogatási szerződésnek megfelelően költötték el a megyei tanács pénzét. 3. Egyes pályázók nem tudtak bizonylatokat átadni a támogatás elköltéséről, illetve utólag módosított könyvelést mutattak be. 4. Egyes esetekben magánszemélyek saját céljaikra használják a teleházaknak szánt műszaki felszerelést. 5. A teleházak működtetőinek, illetve Borboly Csabának, a szociális, ifjúsági- és sportbizottság titkárának nem volt felhatalmazása olyan szervezeteket finanszíroztatni, amelyek nyilvánvalóan képtelenek teleházat alapítani. 6. Felhívjuk a figyelmet arra a tényre, hogy több esetben a teleházak működtetői egyben helyi vagy megyei tanácsba is jelöltették magukat. 7. Megjegyezzük, hogy a teleházak finanszírozása egy tanácsi határozatot sért, mert a támogatandó házak listáját a vidékfejlesztési szakbizottságnak is el kellett volna fogadnia”.
Borboly Csaba tisztségei és címei
Egy biztosítótársaság megyei igazgatója (2004 januárjáig), majd felügyelõje a Hargita megyei tanács tagja 2004 júniusától alelnök-jelöltje, a tanács szociális, ifjúsági és sportbizottságának titkára, a Csík Területi Ifjúsági Tanács elnöke, a Magyar Ifjúsági Értekezlet titkára, az Illyés Közalapítvány önkormányzati és vidékfejlesztési szaktestületének tagja, a Communitas Alapítvány mûvelõdési szaktestületének tagja
Csak hat teleház esetében talált
nagyjából mindent rendben a vizsgálóbizottság a 15 intézmény közül. A minta-intézmények Csíkdánfalván, Kászonaltízen, Bögözön, Karcfalván, Csíkszentgyörgyön és Prajdon vannak, bár ez utóbbi négy településen nem jártak a bizottsági tagok. Egyedül a dánfalvi projektfelelős, Gál Kálmán panaszkodott pénzügyi nehézségekre.
Kilenc további teleházról finomvegyes összképet alakított ki a bizottság. Homoródalmáson és Tusnádfürdő nincs teleház, a kapott támogatást ellenben visszautalták.
Nem így Csíkszentmihályon,
ahol ugyan a polgármesteri hivatal külön épületet biztosított az intézmény létrehozni szándékozó községi ifjúsági szervezetnek, a SZAVISZ-nak. Izsák Lóránt házfelelős közlése szerint a számítógépeket az egyesület tagjai között osztotta szét. A támogatásból mobiltelefononokat vásároltak, de számlát Izsák nem tudott bemutatni, mondván: az iratok Borboly Ibolya könyvelőnél találhatók.
A kozmási teleház gyakorlatilag netkávézóként működik, mert a felhasználóktól 25 ezer lejes díjat kérnek. Csíkmadarason a helyi tanács alkalmazottai dolgoznak a gépeken, teleház gyakorlatilag nincs. Gyimesközéplokon 17 millió lejre vásároltak két használt számítógépet.
Csíkmindszenten azért nincs teleház, mert a felelős katonai szolgálatát tölti. Hogy mi lett a 10 millió lejes támogatással, nem tudni. Farkaslakán két számítógép áll rendelkezésre, egyiket a házfelelős használja, másikat a helyi ifjúsági szerv könyvelője.
Végül Gyergyóújfaluban működik a teleház, de a 15 milliós támogatást szórólapozásra szándékoznak fordítani. A felsorolt helységek közül csupán a két legutolsóban nem járt személyesen bizottsági tag.
Jártak vagy nem jártak?
Borboly Csaba a megállapításokat honlapján közzétett válasz-iratában nem cáfolja: csupán „pontosít”, a szakmai problémákra adminisztratív válaszokat ad. Személyes honlapján többek között azzal védekezik a jelentés állításai ellen, hogy a dokumentum összeállítói nem mindegyik teleház-helyszínt keresték fel személyesen. Borboly a csíkmadarasi felelős közlésére hivatkozik, aki állítja: náluk a bizottság nem jelentkezett.
Tordai Árpád bizottsági tag kérdésünkre elmondta: tudomása szerint egyik bizottsági tag járt Csíkmadarason, bár valóban nem mentek el személyesen minden teleházba. Ha valamelyik ház rendben levőnek tűnt, akkor csupán telefonon tettek fel kérdéseket a felelősnek.
A jelentést átolvasva
felvetődik a kérdés: hogyha a CSTIT tagszervezetei mintegy 13 ezer dollárnyi román állami támogatást nem voltak képesek korrekten és hatékonyan elkölteni, akkor mihez kezd ennek több, mint tízszeresével, a Budapestről várható finanszírozással?
„- Nincs, ami rosszul menjen” - válaszolta ezt firtató kérdésünkre Borboly Csaba, aki szerint a nagyméretű helyi összefogás, illetve a teleházak eddigi sikere garancia arra, hogy a budapesti támogatás célszerűen lesz elköltve.
A jelentés alapján Sógor Csaba szenátor az állami számvevőszékhez fordul, mondván: „nagyobb figyelemmel kell követni a közpénzek elköltését”. Az öttagú vizsgálóbizottság a helyzet tisztázásáig a támogatások felfüggesztését javasolja.
Mátéffy Borboly konkurense volt
A teleházas történetben érintett Borboly konkurense volt június 12-én, az RMDSZ Területi Küldötteinek Tanácsa (TKT) ülésén a bizottság egyik tagja, Mátéffy Gyõzõ. Mindkét helyi politikus ugyanis a megyei tanács alelnöki tisztségére pályázik. Bemutatkozásuk után titkos szavazással a TKT tagjai 39 érvényes szavazatból 24-gyel Borbolyt, 15-tel Mátéffyt támogatták. A tisztségrõl a 31 tagú Hargita megyei tanács június 16-án szavaz.
Mátéffy kérdésünkre közölte: az igaz, hogy Borbollyal egy funkcióra pályáznak, de nem õ kezdeményezte a vizsgálatot, a bizottságba pedig beválasztották „úgy, ahogy azelõtt sok más bizottságba”. Ugyanakkor hozzátette, a vizsgálatból õ nem akar Borboly ellen politikai tõkét kovácsolni.
A testületben különben Borboly,
a támogatási keretszerződés felelőse is helyet kapott. A CSTIT-alelnök Sógor szenátor kezdeményezését kampányfogásnak nevezte.
Az ötoldalas iratot a Disputa vitafórum egyik tagja, Adokkenneki publikálta egy ingyenes szerveren, a home.ro -n, a borbolybekapja.go.ro cím alatt. A honlap három napi működés után 466 belépést regisztrált.
Korrekt volt-e az elszámolás?
A CSTIT elnökének másik fő ellenérve (a honlapján publikált irat szerint), hogy a teleház-támogatások elköltését a megyei tanács gazdasági osztálya előzetesen rendben levőnek találta, másrészt az elszámolásokat utólag is ellenőrizte, kifogás nem volt. Borboly ügyrendi meglátása: pénzügyi ellenőrzést csak a fent említett testület tarthat, a tanácsosok nem.
„- Ha valahol gondok vannak, akkor azt ki kell vizsgálni” - hangzott Borboly kitérő válasza arra a kérdésünkre, hogy egyetért-e azzal, hogy egyes teleházak nem rendeltetés-szerűen költötték el a kapott támogatást.
A becsődölt pályázatokért felelős személyek után érdeklődve azt a választ kaptuk: nincsenek csődös projektek, mindegyik folyamatban van, hisz egy projekt megvalósításához a megyei támogatás csak 5-10%-ot tesz ki. A csíkmindszenti esetet hoztuk fel példaként, ahol a felelős katonai szolgálatát tölti, és nem tudni, mi lett a pénzzel. A CSTIT-elnök elmondása szerint nem járt a helyszínen, így nem nyilatkozott erről.
Rád is szükségünk van, hogy szállítani tudjuk a legfontosabb erdélyi témákat!
A Transtelex minden nap hiteles, ellenőrzött erdélyi történeteket hoz — sokszor több munkával, több kérdéssel és több utánajárással, mint mások. Ha fontos neked, hogy legyen független forrás, ahol a kényelmetlen kérdéseket is felteszik, kérjük, támogasd a munkánkat!
Támogatom!