Kurkó János: A szimatom legyen jó, a többi a szakemberek dolga

Sipos Géza

, március 25, 14:40 Tulajdonosként mennyire van benne a napi döntésekben? Ez azért is érdekelne, hiszen Ön egymástól meglehetősen eltérő szakterületű cégeket vezet. Átlagosan hány döntést hoz naponta?

Kurkó János György:

– Először is köszönöm a kérdéseket, másodszor bocsánat a késésért: nagyon el voltam foglalva. Elég sokszor. Persze a vállalkozó egyik legnagyobb erénye, hogy csapatot tudjon maga köré toborozni, miáltal személyes beleszólása a cégek életébe visszaszorul. Sose számoltam meg a napi döntések számát, ezért csak azt tudom mondani, hogy napi 10 és 50 között lehet valahol az igazság, ez minden területet magába foglal. Vannak olyan órák-napok, amikor egymástól nagyon eltérő ügyek követik egymást, olyankor nagyon észnél kell legyen az ember.

Nagy Lehel

, március 26, 17:33 Szerinted közhely az, hogy az első egymillió dollár megszerzése a legnehezebb? Könnyebbé vagy nehezebbé válik a döntéshozatal, mikor már ott az ember zsebében az első milkó? A Capitalban olvastam (ha jól emlékszem), hogy áruházat tervezel nyitni Bukarestben. Miért éppen Bukarest, ahol azért már eléggé nagy a konkurencia (legalábbis szerintem), miért nem egy más vidéki város (például Kolozsvár ), ahol ugyan lehet, hogy az elején kevesebb a nyereség, de szinte azonnal tekintélyes piaci részesedéshez lehet jutni? Hogyan tudod (mered) felvenni a harcot Bukarestben a multikkal?

K. J. Gy.:

– Az első milkó bevételezése körül még tapasztalatlan az ember. Elég nagy kockázatot vállal azzal, hogy vállalkozásba kezd, tele van szorongással, megválaszolandó kérdésékkel, nagy veszélyeknek van kitéve, főképp az átalakuló Romániában, ahol tombol a vadkapitalizmus.

De ennek vannak előnyei is. Úgy tudnám jellemezni a kezdő vállalkozót, mind az újszülött őzgidát, amely ha elég élelmes, elegendő élniakarás van benne és túlvészeli a telet is, akkor minden remény megvan, hogy leélje az életét (persze ott sem kedvez a szerencse s a körülmények mindegyiknek).

Ezért az első milkónak nagyobb az értéke, mind amennyit a piacon ér. Ami meg a hogyan tovább ot illeti, az első milkóval a zsebben a kezdeti szorongás eltűnik, de új váltja fel, most már meg kell védeni a nyereséget, kamatoztatni kell, amit szintén vállalkozással lehet csak elérni. Az egyik állapot váltja a másikat, a kockázatvállalásnak így nincs vége.

Tapasztalatom és információim késztettek arra, hogy Bukarestben fektesse be új bevásárló központba. Ami a multikkal való harcot jelenti, sokszor mi kicsik jobbak vagyunk náluk. (Például nem vagyunk merevek bizonyos kérdésekben, a mi kis gépezetünk gyorsabb mint az övék.)

Ha egy földdarabot meg akar venni egy multi, egy hétig csak azzal foglalkozik, melyik ügyvédi irodát válassza a projekt lebonyolítására, majd újabb három hétig elemzi a kesze-kusza papírokat, majd újabb szakértőket von be, hogy eldöntse, a 10 métere fekvő gázcső zavarni fogja-e az építkezést stb. Míg mi, akik itt nőttünk fel, képzettebbek vagyunk, jobban átlátjuk a dolgokat, és már az első héten megvásároljuk a telket. Ezért merem felvenni a harcot a nagy nemzetközi cégekkel.

Csorba Sarolta

, március 29, 16:16 A cím szerint turisztikai szakértőt is tisztelhetünk benned. Több turisztikai vállalat tulajdonosaként komoly tapasztalatod lehet ezen a téren, különösen ami a Székelyföldet illeti. Ennek alapján szeretném megkérdezni, te hogyan látod a turizmus helyzetét Székelyföldön?

Tapasztalható volt valamilyen fellendülés az elmúlt években? Ha igen, akkor szerinted ez minek tulajdonítható leginkább? Meglátásod szerint milyen tennivalók vannak még azért, hogy fellendüljön Székelyföldön a szolgáltatások ezen ága?

K. J. Gy.:

– Ami a turisztikai szakértőségemet illeti, annyit értek hozzá, amennyit egy befektetőnek értenie kell. A szimatom legyen jó: a többi a szakemberek dolga. A székelyföldi turizmus fellendülésének első és a legfontosabb eseménye a privatizálás volt. Székelyföld minden volt állami egysége magántulajdonba került, ezért rövidesen a fejlődésnek kézzel fogható eredményei lettek (pl. Szováta, Csíkszereda, Székelyudvarhely stb.).

Párhuzamosan a privatizációval beindult a zöldmezős beruházás is, kisebb-nagyobb motelok és fogadok építése. Hogy az érdeklődés minek tapasztalható, hát a jó Isten megáldott egy gyönyörű tájjal, régióval, a világon és Európában egyedül álló helyekkel, növényekkel és vizekkel. Ami a fellendüléshez hozzásegítene – sőt elengedhetetlen – a sokat emlegetet infrastruktúra az út, a vízhálózat, a csatornázás: ami a helyi és a központi hatóságok hatáskörébe tartozik, tartozna.

Elég ha a Balavásár-Szováta közötti útszakaszra gondolok, vagy a gyilkostói csatorna- és vízhálózat nincstelenségére. Persze idesorolhatnám a kommunista rendszer tájromboló építkezéseit, azokat a bányákat, gyárakat, amelyek már bebuktak. Ezeket részben már lebontották, többek közt a balánbányai és a hargitafürdői gyárak egyes részeit.

Ezeket az ipartelepeket soha nem helyezik újból üzembe. Szintén tájromboló hatásúak a csíkszentdomokosi és balánbányai derítőállomások, amelyek a bányászat után megmaradt meddőt tárolják.

Sok a meló, de mindenek előtt a mentalitások megváltoztatásáért kell sokat dolgozni. A többi az idő kérdése: sokkal problémaérzékenyebbeknek kell lennünk, mert miközben a kis takaros panziónk udvarán nyírjuk a füvett, tőlünk 20 km-re katasztrofális módon egy gyár szennyezi a környezetet: e Nagybánya esete. Másnap reggel arra ébredhet az ember, hogy a zöld füve a savas eső hatására elsárgult,. Ezért tovább kell lássunk a saját szűk kis érdekeinken.

Édes Anna

, április 5, 13:41 Szerinted szükséges-e a faluturizmus fellendítéséhez az idegennyelv-tudás? Gondolom, igenlő a válasz, de milyen mértékben és mit kell meg egy nyelvésznek tudnia, ha dolgozni akar ezen a téren? Továbbá szerinted hol és miért lehetne jobban kiépíteni a faluturizmust? Mire gondolnék: az afrikai országokban a környekbemutató szafárik. Most nem azt mondom, hogy folyton vadásztassunk, hanem hogy hasonló, helyi kirándulások megszervezése nem tartozna a faluturizmushoz?

K. J. Gy.:

– Alapdolgokat kell tudni, mint az étkezés biztosítását stb. Székelyföld nagyon jó terepe a faluturizmusnak. Én az embereket arról győzném meg, hogy ezzel foglalkozzanak, és ne a meggondolatlan fakitermeléssel és gatterok működtetésével, ugyanis 30-50 év után csak ágakat látunk majd a nagy erdő helyén.

A faluturizmus jó megélhetést nyújtana az embereknek. Fel kell világosítani az ott élőket, hogy ez mindenkinek megérné. A kirándulás is idetartozik: például Csíkszereda és Tusnádfalu között lehetne borvíztúrát szervezni – de a vadállatokat ne bántsa senki, mert oda jutunk, mind Nyugat-Európa, eltűnnek a medvéink egyéb állatfajokkal együtt. Ami a vadásztúrákat illeti, felejtsük el, de azonnal.

Kelemen Attila Ármin

, április 15, 15:43

Megbánta-e, hogy a Krónikában frontot nyitott Csibivel? Egyesek szerint az, hogy Ön nyilatkozott, azt jelenti, hogy vadászati engedélyt bocsátottak ki a titkosszolgálatok Csibi fejére. Ön hogy látja ezt a kérdéskört?

K. J. Gy.:

– Nem bántam meg, és nem bánom meg soha, hogy felszólaltam Csibi István és emberei által elkövetet súlyos bűncselekmények ellenében. Az elmúlt tíz év alatt olyannyira megfélemlíteték a lakosságot. Ebbe sajnos besegítettek az állami intézmények egyes helyi képviselői is az által, hogy hátat fordítottak az áldozatoknak, sértetteknek és ez által mások életét és vagyonát kockáztatták.

Ezért nem mertek sokan nyilvánosan megszólalni, aki meg szólt, az megkapta a magáét. Velem és családommal is kikezdtek, ezért emeltem fel a szavam. Lehet, hogy egy téglát hozzátettem a csíki terror felszámolásáért. Amúgy erről sokat lehetne írni és beszélni, talán később visszatérünk rá.