Felvásárlási lázban égnek az EU-csatlakozás küszöbén tíz ex-kommunista ország polgárai. A balti államokban cukor-hegyeket halmoznak fel, míg a cseheknél az előrefizetett fodrászra esküsznek.
Sorban-állás az üzletek előtt
A most csatlakozó országokban néhol valóságos hisztéria alakult ki, mert a fogyasztók attól félnek, hogy a szombati csatlakozás után megdrágulnak az élelmiszerek. A balti országokban például só- és cukorkészleteket halmoznak fel a lakosok, Lengyelországban szintén cukrot, valamint építkezési alapanyagokat és gépkocsikat vásárolnak. Észtországban a bevásárlási láz a cukrot, a sót, a lisztet és az ecetet érinti. A csehek is igyekeznek feltölteni a kamrát – ugyanakkor a spórlás sajátos módját találták fel. Számos helységben a napokban azért támadt tülekedés, mert a polgárok előre akarják kifizetni a fodrászszalonok szolgáltatásait, mert most egy vágás 11 euróba kerül, ez az összeg a csatlakozás után 12,50 euróig is felmehet.Ahogy a sorok az üzletek előtt megjelentek, az eladók – hogy elejét vegyék a felvásárlás okozta botrányoknak – visszatértek a kommunista időkből ismerős fejadag módszeréhez. Eszerint a lengyel boltokban egy személy egy alkalommal csak 10 kg cukrot vásárolhat.
Nincs ok a pánikra!
Egy nemrég készült felmérés szerint négy észt állampolgárból egy legalább 65 kilogramm cukrot halmozott fel. Az élelmiszer-gyűjtés csökkentheti a lakosság változásokkal szembeni félelmét - magyarázza Pille Liivavuk , az Észt Közgazdasági Intézet kutatója.
A legnagyobb cukor-felvásárlók a méhészek (a kaptárak lakóit télen ezzel táplálják), és az illegális szeszfőzdék: utóbbiak kétszer-háromszor nagyobb mennyiséget raktároztak el, mint a korábbi években. A közgazdászok szerint az emberek félelmei nagyrészt megalapozottak, azonban a felvásárlási láz kissé eltúlzott. A csatlakozás miatt valóban bizonyos adók és árak emelkedni fognak. Lengyelországban az alapélelmiszerek árai 10-30 százalékkal is nőhetnek, és a szakértők hiába magyarázzák, hogy az élet ettől még nem lesz drágább, mivel számos termék ára éppen ellenkezőleg, sokkal alacsonyabb lesz.
Például a burgonya, a francia borok, a spanyol olajbogyó és az olasz tészták sokkal kevesebbe kerülnek majd, mert május elsejével csökken az EU-ban gyártott termékekre kirótt adó. Nincs ok a pánikra. A csatlakozás alig 1%-kal emeli majd az árakat - jelentette ki Marketa Sichtarova , a prágai Volksbank vezető közgazdásza.
Magyarországon Csillag István gazdasági miniszter a Kossuth Rádióban igyekezett megnyugtatni a kedélyeket: május 1. után a tartós élelmiszerek ára nem fog számottevően emelkedni, sőt inkább csökkenésre lehet számítani. Csillag szerint ezért az EU-nagybevásárlásoknak nincs túl sok értelme.
Játékot a disznóknak?
A tévhitek szerint az unióban játékot kell adni a disznóknak, hogy ne unatkozzanak a hizlaldában, ugyanakkor tilos lesz görbe uborkát árulni. Az ehhez hasonló túlzások a csatlakozási jegyzőkönyvek aláírása óta burjánzanak, annak ellenére, hogy a kormányok és a különböző szervezetek többször is igyekeztek cáfolni az álhíreket.
A lengyel halászok például attól félnek, hogy kötelezően sapkát kell hordjanak, míg a magyarországi tejfogyasztókat az rémíti meg, hogy eltűnik a polcokról a zsíros tej. A csehek pedig attól ijedtek meg, hogy a csatlakozás után le kell mondjanak tradicionális sajtjaikról.
Ezek a rémhírek a sajtó közreműködésével, legtöbbször szájról-szájra terjednek. Tavaly például a legnagyobb cseh televízió, a Nova TV készített riportot az egyik állítólagos uniós előírás kapcsán, miszerint az EU arra kényszeríti a gazdákat, hogy játékot vegyenek az állataiknak.
Az ügy odáig fajult, hogy az Európai Bizottság prágai irodája kénytelen volt közleményt kiadni a kedélyek megnyugtatására: az EU csak a legalapvetőbb állattartási normákat szabja meg.
A kétségbeesett zöldséges
A pletykák tulajdonképpen a brit bulvársajtóban a '90-es évek végén megjelent EU-ellenes megnyilvánulások feldolgozása. A görbe uborkák betiltásáról szóló mese például a The Sun c. bulvárlapban jelent meg 1998 tavaszán.
"- Az emberek így védekeznek a változással szemben, mert attól félnek, hogy elvesztik az identitásukat - véli a francia szociológus, Jean-Bruno Renard. A kommunizmus hosszú évtizedei után Kelet-Európa polgárai hirtelen a piacgazdaságban találták magukat, elvesztették korábbi támpontjaikat, ez félelemmel tölti el őket.
A polgárok felvilágosítására kialakított telefonvonalakon feltett kérdéseikből is megmutatkoznak az aggodalmaik: "-Régi, katalizátor nélküli Skoda tulajdonosa vagyok. A csatlakozás után is megtarthatom?" - kérdezte az egyik szlovák sofőr. Egy zöldséges pedig azután érdeklődött, hogy az unióban hány darab sárgarépát termeszthet.
Forrás: Evenimentul Zilei
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!