Felvásárlási lázban égnek az EU-csatlakozás küszöbén tíz ex-kommunista ország polgárai. A balti államokban cukor-hegyeket halmoznak fel, míg a cseheknél az előrefizetett fodrászra esküsznek.
Sorban-állás az üzletek előtt
A most csatlakozó országokban néhol valóságos hisztéria alakult ki, mert a fogyasztók attól félnek, hogy a szombati csatlakozás után megdrágulnak az élelmiszerek. A balti országokban például só- és cukorkészleteket halmoznak fel a lakosok, Lengyelországban szintén cukrot, valamint építkezési alapanyagokat és gépkocsikat vásárolnak. Észtországban a bevásárlási láz a cukrot, a sót, a lisztet és az ecetet érinti. A csehek is igyekeznek feltölteni a kamrát – ugyanakkor a spórlás sajátos módját találták fel. Számos helységben a napokban azért támadt tülekedés, mert a polgárok előre akarják kifizetni a fodrászszalonok szolgáltatásait, mert most egy vágás 11 euróba kerül, ez az összeg a csatlakozás után 12,50 euróig is felmehet.Ahogy a sorok az üzletek előtt megjelentek, az eladók – hogy elejét vegyék a felvásárlás okozta botrányoknak – visszatértek a kommunista időkből ismerős fejadag módszeréhez. Eszerint a lengyel boltokban egy személy egy alkalommal csak 10 kg cukrot vásárolhat.
Nincs ok a pánikra!
Egy nemrég készült felmérés szerint négy észt állampolgárból egy legalább 65 kilogramm cukrot halmozott fel. Az élelmiszer-gyűjtés csökkentheti a lakosság változásokkal szembeni félelmét - magyarázza Pille Liivavuk , az Észt Közgazdasági Intézet kutatója.
A legnagyobb cukor-felvásárlók a méhészek (a kaptárak lakóit télen ezzel táplálják), és az illegális szeszfőzdék: utóbbiak kétszer-háromszor nagyobb mennyiséget raktároztak el, mint a korábbi években. A közgazdászok szerint az emberek félelmei nagyrészt megalapozottak, azonban a felvásárlási láz kissé eltúlzott. A csatlakozás miatt valóban bizonyos adók és árak emelkedni fognak. Lengyelországban az alapélelmiszerek árai 10-30 százalékkal is nőhetnek, és a szakértők hiába magyarázzák, hogy az élet ettől még nem lesz drágább, mivel számos termék ára éppen ellenkezőleg, sokkal alacsonyabb lesz.
Például a burgonya, a francia borok, a spanyol olajbogyó és az olasz tészták sokkal kevesebbe kerülnek majd, mert május elsejével csökken az EU-ban gyártott termékekre kirótt adó. Nincs ok a pánikra. A csatlakozás alig 1%-kal emeli majd az árakat - jelentette ki Marketa Sichtarova , a prágai Volksbank vezető közgazdásza.
Magyarországon Csillag István gazdasági miniszter a Kossuth Rádióban igyekezett megnyugtatni a kedélyeket: május 1. után a tartós élelmiszerek ára nem fog számottevően emelkedni, sőt inkább csökkenésre lehet számítani. Csillag szerint ezért az EU-nagybevásárlásoknak nincs túl sok értelme.
Játékot a disznóknak?
A tévhitek szerint az unióban játékot kell adni a disznóknak, hogy ne unatkozzanak a hizlaldában, ugyanakkor tilos lesz görbe uborkát árulni. Az ehhez hasonló túlzások a csatlakozási jegyzőkönyvek aláírása óta burjánzanak, annak ellenére, hogy a kormányok és a különböző szervezetek többször is igyekeztek cáfolni az álhíreket.
A lengyel halászok például attól félnek, hogy kötelezően sapkát kell hordjanak, míg a magyarországi tejfogyasztókat az rémíti meg, hogy eltűnik a polcokról a zsíros tej. A csehek pedig attól ijedtek meg, hogy a csatlakozás után le kell mondjanak tradicionális sajtjaikról.
Ezek a rémhírek a sajtó közreműködésével, legtöbbször szájról-szájra terjednek. Tavaly például a legnagyobb cseh televízió, a Nova TV készített riportot az egyik állítólagos uniós előírás kapcsán, miszerint az EU arra kényszeríti a gazdákat, hogy játékot vegyenek az állataiknak.
Az ügy odáig fajult, hogy az Európai Bizottság prágai irodája kénytelen volt közleményt kiadni a kedélyek megnyugtatására: az EU csak a legalapvetőbb állattartási normákat szabja meg.
A kétségbeesett zöldséges
A pletykák tulajdonképpen a brit bulvársajtóban a '90-es évek végén megjelent EU-ellenes megnyilvánulások feldolgozása. A görbe uborkák betiltásáról szóló mese például a The Sun c. bulvárlapban jelent meg 1998 tavaszán.
"- Az emberek így védekeznek a változással szemben, mert attól félnek, hogy elvesztik az identitásukat - véli a francia szociológus, Jean-Bruno Renard. A kommunizmus hosszú évtizedei után Kelet-Európa polgárai hirtelen a piacgazdaságban találták magukat, elvesztették korábbi támpontjaikat, ez félelemmel tölti el őket.
A polgárok felvilágosítására kialakított telefonvonalakon feltett kérdéseikből is megmutatkoznak az aggodalmaik: "-Régi, katalizátor nélküli Skoda tulajdonosa vagyok. A csatlakozás után is megtarthatom?" - kérdezte az egyik szlovák sofőr. Egy zöldséges pedig azután érdeklődött, hogy az unióban hány darab sárgarépát termeszthet.
Forrás: Evenimentul Zilei
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!