Varga Gábor, a szabadalmi hivatal igazgatója válaszol

Fall Sándor,

március 25, 2004 Csak „értelmes”, gyakorlati hasznú találmányokat lehet szabadalmaztatni? Vagy ez nem szempont, és bármilyen eredeti ötletre lehet oklevelet kapni? Akár a lekvárzsibbasztógép-típusú őrültségekre is? Tevékenysége során találkozott-e hasonló, „furcsa” szabadalom-igényléssel? Kérdését nagyon sokszor feltették már nekem. Az iparjogvédelem alapszabályozásaként emlegetett, a Szellemi Tulajdonról szóló Párizsi Megegyezés meghatározása alapján a találmány műszaki, szellemi termék, valamely ésszerű, tényleges vagy potenciális igényt kielégítő feladat vagy gyakorlatilag hasznosítható műszaki megoldás, amely érdemi fejlődést jelent. Találmánynak tehát csak olyan műszaki megoldás tekinthető, amelyet a találmányi hivatalhoz tett bejelentés időpontjában sem belföldön, sem külföldön a szakirodalomban se nem ismertettek, se nem alkalmaztak. A találmány jogi védelmét szabadalom megszerzésével lehet biztosítani. A találmányi-szabadalom tehát egy oltalmazási jogcím, amelyet – egy megfelelő szakelbírálás után – egy, az illető ország területén egyedül illetékes főhatóságként működő kormányhivatal bocsát ki, kizárólag az illető ország területére való érvényességgel.A nemzetközileg egységesített iparjogvédelem három kritérium egyidejű teljesítésétől teszi függővé valamely találmány szabadalmaztathatóságát: ha újdonság értéke van, ha feltalálói tevékenységből származik és ha ipari felhasználásra alkalmas.

Egy találmány akkor új, ha azt a technika fejlődési állapota nem tartalmazza, azaz nem lelhető fel mindazon ismerethalmazban, amely a szabadalom iránti kérés bejegyzése idején a közönség számára hozzáférhető.

Egy találmány akkor származik feltalálói tevékenységből, ha egy, az illető szakterületen tevékenykedő szakember azt a műszaki fejlődés állapotában foglalt ismeretekből nem következtetheti ki nyílvánvaló módon.

Valamely találmány ipari felhasználásra akkor alkalmas, amennyiben #/#tárgya az ipari, a mezőgazdasági illetve bármely más tevékenység legalább egy területén hasznosítható és valahányszor csak szükséges, ugyanazon tulajdonságokkal újra is alkotható.

Nem szabadalmaztathatóak a közrenddel vagy a közerkölccsel ellentétes találmányok, valamint a tudományos ötletek, a felfedezések, az elméletek, a matematikai módszerek, az önmagukban vett számítógépes programok, a gazdasági vagy szervezési jellegű megoldások, a diagramok, az oktatási és képzési módszerek, az önmagukban vett fizikai jelenségek, a konyhaművészeti receptek.

Ami pedig a szabadalmi oltalom-igénylők furcsaságát illeti, regényeket lehetne írni azokról a szent őrültekről, akik mindmáig fel akarják fedezni a világ-megváltó perpetuum mobile-t...

Sinka Emese,

március 25, 2004

Felelősségre vonható-e az, aki utólag tudja meg egy általa használt technológiáról, hogy az szabadalmaztatott találmány? Be lehet-e jegyeztetni valami nem 100%-osan eredetit, vagy egyáltalán milyen feltételek vannak?

Jogi értelemben igen: a törvények nem ismerete nem mentesít a törvények szigora alól. A modern iparjogvédelem alapelve a bárminemű bitorlás szigorú büntetése. Épp ezért felette egészséges bármely új, ismeretlen technologia alkalmazása előtt egy szaktanulmány elvégeztetése az illető ország területén működő szabadalmi hivatal részéről, miszerint az illető eljárás oltalom alatt áll-e avagy sem. Sok kellemetlen percet meg lehet takarítani ezáltal. Ami pedig a szabadalmazás feltételeit illeti, lásd a Fall Sándornak küldött választ. Azaz az újdonság-értékre , a feltalálói tevékenységre , illetve az ipari felhasználásra való alkalmasságra vonatkozó meghatározásokat. Bővebbet a www.osim.ro honlapon...

Farkas András,

március 26, 2004

Tudtommal az Ön hivatalához tartozik a márkanév levédése is. Jelenleg mi a márkanév levédésének folyamata? Mennyibe kerül levédeni egy márkát? A marka a nevet és egy hozzárendelt képet, kizárólag a nevet, vagy kizárólag a grafikát jelenti? Köszönöm válaszait.

A 84/1998-as, mindmáig érvényben lévő védjegytörvény megtatározása alapján a védjegy olyan ábrázolásra alkalmas megjelölés, amely valamely természetes vagy jogi személynek a termékeit vagy szolgáltatásait vagy személyek hasonló termékeitől vagy szolgáltatásaitól megkülönbözteti. Védjegyek lehetnek az olyan megkülönböztető megjelőlések, mint amilyenek a szavak, a személyneveket is ideértve, a rajzok, a betűk, a számok, a figuratív elemek, a háromdimenziós alakzatok, a terméknek vagy göngyölegének a formái, a színkombinációk valamint e megjelölések bármiféle összevetése.

Valamely védjegy bejegyzése az illető ország területén működő országos hatáskörű főhatóság által iktatott oltalomigénylés, illetve az azt követő nagyon komoly, alapos, körültekintő elbírálási folyamat után történik. E folyamat időtartalma a kérelem-iktatástól a bejegyzési bizonylat kiállításáig legtöbb egy év.

Ami pedig a költségeket illeti, attól függ, hány tevékenységi területre vonatkozik az oltalom-igény. Ennek függvényében egy védjegy-levédés kerülhet öt millióba, de akár (amennyigen minden területén éltetni kívánják) 25 millió lejbe is. Bővebbet a www.osim.ro honlapon.

Nagy Lehel,

március 26, 2004

Románia nem arról híres, hogy tiszteletben tartják benne a szerzői jogokat. Hogyan lehet érvényt szerezni ezeknek, van-e reális esély, hogy egy bíróság belátható időn belül tisztázza az ügyet, illetve fizetésre kényszerítse azt, aki „átvette” más ötletét?

A törvény betartása az állam koercitív hatóságainak (rendőrség, vámügy, ügyészség, bíróság, stb.) a feladata. Bár rengeteg még ezen a téren a teendő, valami elmozdulás azért itt is érzékelhető. Egyrészt az iparjogvédelem alkalmazásában illetékes tizennégy kormányfőhatóság révén kidolgozott, a szellemi tulajdonra vonatkozó országos stratégia múlt év decemberi kormányhatározattá való emelésével egy alaposan kidolgozott feladatleosztás történt ezen a területen, másrészt pedig az élet kikövetelte minden főhatóságtól a megfelelő szakember-állomány előbb, vagy utóbbi csatarendbe-állítását. Így a bíróságok is lassan bejáratódnak ezen a szakterületen, márcsak a nemzetközi, igen szigorú monitorizálódás kényszere miatt is. Az EU-csatlakozás egyik sláger-témája a szellemi tulajdon védelme és a bitorlás hatékony megtorlása.

Miklós Tibor,

március 28, 2004

Két témával kapcsolatosan szeretnék feltenni Önnek néhány kérdést. Az egyik a cégnevekkel kapcsolatos. Tegyük fel hogy bejegyzek egy céget egy megyében mondjuk 1994-ben, de nem védem le a cég nevét a szabadalmi hivatalnál. 2003-ban megalakul egy ugyanolyan nevű cég egy másik megyében, ez esetben a cég nevét levédik a szabadalmi hivatalnál. A kérdés az, hogy az új cég kötelezhet engem, hogy cégnevet változtassak? Ez a téma gondolom sok cégvezetőt érdekel, ugyanis nagyon sok hasonló vagy ugyanolyan nevű cég működik az országban. Az is érdekelne, hogyan lehet megtudni, hogy egy cégnév be van-e jegyezve a szabadalmi hivatalhoz? A másik téma az Internetes domain-név használata. Tudjuk ugyanis, hogy aki hamarabb lefoglal egy domain nevet (kivéve a nemzetközi márkaneveket) az a név tulajdonosa. A kérdés az hogy le lehet-e vagy le kell-e védeni a domain-nevet a szabadalmi hivatalnál (pl. transindex.ro).

Noha a cégnév- és a védjegy-bejegyeztetést pillanatnyilag valóban két külön kormányfőhivatal végzi Romániában, mégis amennyiben az illető cég neve valamely áruhoz, illetve valamiféle nyilvános szolgáltatáshoz kapcsolódik, akkor bizony védjegyként értelmezhető – s mint ilyen, a védjegytörvény jogi kodifikációja alapján bíráltatik el. Azaz a levédett védjegy oltalom alatt áll – és meglehetősen kellemetlen perceket tud szerezni bárkinek, aki a beleegyezése nélkül ugyanezen nevet kereskedelmi vagy szolgáltatási tevékenységben használja. A kérdés nagyon akut: valóban nagyon sok azonos vagy hasonló nevű céget jegyeztek be a ’90-es években s ezek most sorra kerülnek konfliktus-helyzetbe az azonos nevű védjegy-tulajdonosokkal. A törvény pedig ez utóbbiak pártján áll. Épp ezért ajánlatos valamely cégbejegyzés előtt egy sürgősségi szaktanulmányt kérni a szabadalmi hivatal védjegyosztályától valamely cégnév védettsége felől. Megéri. Bővebbet a www.osim.ro honlapon...

Ami pedig a domain-nevek használatát illeti, itt csak annyit tudok írni, hogy most van kidolgozás alatt a genfi székhelyű Szellemi Tulajdon Világszervezete keretében egy nemzetközi szabályozás a domain-nevek és a védjegyek kapcsolat-rendszeréről. Meglehetősen bonyolult kérdés. Pillanatnyilag nem a mi illetőségünk.

Kádár Tamás,

március 29, 2004

Látom itt már elhangzott a kérdés amelyik engem is foglalkoztat: Hogyan lehet egy márkanevet levédeni? Magánszemély levédhet egy márkanevet? Vagy csak cég? Esetleg röviden elmondana, hogy milyen lépéseket kell megtenni, hol kell kezdeni, és milyen iratok szükségesek? Tudtommal 12 kg irat, minimum 1 év és kb 15 millió lej, legalábbis engem ilyenekkel ijesztgettek.

Másik kérdés: mondjuk levédtem egy márkanevet, logo-val együtt. Tegyük fel, hogy aztán jön valaki, és használja az én lógómat, ami nála más színű és az utolsó betűnek más az alakja. Akkor ez most egy másik lógó, vagy az én bevédett lógom? Vagyis meddig az enyém egy lógó, meddig kell változtatni rajta, ahhoz, hogy más lógónak számítson?

No és meg egy kérdés: ha van egy saját találmányú szoftverem, mondjuk egy autóépítő szimulátor, azt hogyan jegyezhetem be? Tudjuk, hogy szoftvert feltörés ellen védeni sziszifuszi dolog, tehát jogilag kell védeni, nem szoftverileg (ha létezik ez a szó... ).

A védjegyek levédésének kérdéséhez lásd a Farkas Andrásnak írt válaszomat, azzal kiegészítve, hogy természetesen bármely jogi- és magánszemély jogosult oltalom-igénylés benyújtására. Ami pedig az irat vastagságát illeti, a www.osim.ro honlapunkról is letölthető négyoldalas forma-nyomtatványunk súlyát szégyen-gyalázat nem tudom, de hogy nincs 12 kg , arra mérget veszek. Az átfutási idő valóban kb. egy év, a költségekről pedig fentebb már elmélkedtem. A oltalom-kérés benyújtása előtt különben igen egészséges egy előzetes eset-tanulmányt kérni a szabadalmi hivatal védjegy-osztályától az illető névre vonatkozóan, megtudni, hogy le van-e védve, avagy sem. Így meg lehet takarítani egy visszautasítást...

Valamely védjegy különben akkor különbözik egy másik, azonos termékre vonatkozó védjegytől, ha legkevesebb három betű különbség van a kettőjük között. Ellenkező esetben fennáll a fogyasztó megtévesztésének a lehetősége – ezt pedig a védjegytörvény keményen bünteti. Tehát ha netán valaki az ön logo-ját használja, még ha más színben is, s az ön logo-ja a védjegytörvény oltalma alatt áll (magyarán levédette azt a védjegy-hivatalnál), akkor bizony az a bizonyos valaki a bitorlás bűntettét követi el – az ezzel együtt járó összes jogi következményekkel.

Ami pedig a számítógépes program levédését illeti, az európai szabadalmi rendszer nem tartja szabadalmaztathatónak az önmagukban vett számítógépes programokat (ellentétben az Amerikai Egyesült Államokkal, ahol ez működik). Amennyiben azonban ez a saját gyártmányú számítógépes program valamely konkrét termék előállításához, vagy valamely gyártási folyamat optimizálódásához kötődik, minden további nélkül oltalomra jogosult, ergo az igénylést, természetesen megfelelően megfogazva, a hozzávaló műszaki-rajzokkal illő módon kiegészítve be lehet nyújtani.

Kelemen Attila Ármin,

április 15, 2004

Levédhetném-e Önöknél a miccs (mici) receptjét? Ha igen, meggazdagíthatna-e egy ilyen fondorlat?

Recepteket nem lehet levédeni. Még az olyan balkáni húsdarálék receptet sem, mint amit mititei-ként forgalmaznak szerte szép hazánkban. Arról nem is beszélve, hogy ez nem is eredeti...