Egyszámjegyűre szorítja le az inflációt a Nemzeti Bank – közölte Mugur Isarescu Kolozsváron. A költségvetés hiányát nézve Románia most is készen állna az euróra, de az általános gazdasági elmaradás nagyon jelentős.
Akár a következő kormánynak szóló figyelmeztetésként is fel lehetett fogni Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank (BRN) elnöke kolozsvári előadását: a főbankár szerint ugyanúgy nem szabad lényegileg változtatni Románia EU-csatlakozási irányultságán, mint ahogy – szerinte – a stratégiai célokban nem volt különbség a Vacaroiu-kormány bukása és a Demokratikus Konvenció győzelmekor 2000 őszén. Koherens gazdaságpolitika nélkül nem lehetséges a csatlakozás. Az euró bevezetése többoldalú döntés, és egyáltalán nem esik egybe az EU-csatlakozás időpontjával – világosította fel a teltháznyi hallgatóságot Isarescu a Farkas utcában, az Egyetemiek Háza nagytermében.
Hosszú távon stabil gazdaság szükséges
Meg kell találni a helyes egyensúlyt az ambíció és a realista politizálás között, nem a gazdaság mutatóinak kozmetikázására van szükség, hanem hosszú távra kell „belőni” az eredményeket, vagyis az EU elvárásait állandóan teljesíteni kell – mondta. A pénznemváltásra akkor kerül sor, ha a romániai gazdasági is érvényesíti az EU piacgazdaságainak hármas alapelvét: a szabadversenyt, amely teljesítménykényszert kelt és jólétet eredményez.
Isarescu – feltehetőleg szándékosan – feltűnően kerülte annak megtippelését, hogy Románia mikor csatlakozhat a monetáris unióhoz. Előadásának láthatólag az ismeretterjesztés volt a célja. Többek között hivatkozott arra, hogy 1999-es kormányfői mandátuma alatt Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke az általános tudatlansággal magyarázta, hogy felmérések szerint a lakosság 80%-a feltétlen EU-párti.
Kis közöspénz-történet
A közös európai pénz ötlete már 1974-ben egy salzburgi nemzetközi konferencián felmerült, akkor a világgazdaság amerikai dollár-, illetve japán jen-övezete volt a minta. Az EU magját képező tagállamok a '79-ben rögzítették először egymáshoz pénznemeik értékét, majd a '80-as években, az ún. Exchange Rate Mechanism (ERM) megállapodásban szögezték le, hogy az EU-államok valutáinak értéke plusz-mínusz 15%-kal térhet el az akkor még csak közös számlapénzként létező ecu értékétől.
Az EU-megállapodásokat kiteljesíti Maastricht-i Egyezmény ennél szigorúbb elvárásokat támaszt azon országokkal szemben, akik euróra óhajtanak áttérni. Az ERM 2-es kritériumrendszer előírja, hogy az infláció maximum 1,5%-kal lehet nagyobb az EU három legfejlettebb államának átlagánál, az államháztartás hiánya nem lehet több a bruttó nemzeti össztermék, a GDP 3%-nál.
Románia a csatlakozók sereghajtója
Emellett el kell érni azt, hogy 10 éves futamidejű államkötvényeket úgy is el tudjon adni a nemzetközi és belföldi piacon az ország nemzeti bankja, hogy az arra fizetendő kamat csak 2,2%-kal lehet nagyobb a három legfejlettebb tagállam hasonló kötvényének átlagkamatánál. Ezt az előírás azért sem teljesíti még Románia, mert eddig csak ötéves futamidejű kötvényt bocsátott ki – magyarázta Isarescu.
Ami a költségvetési hiányt illeti, azt sikerült már 2002-ben 2%-ra leszorítani, de a 15,3%-os infláció (noha 45-ről csökkent négy év alatt ennyire) még így is messze több, mint a most csatlakozók átlaga. Csehországban 0,1, Lengyelországban 0,8, Szlovéniában 5,6, Magyarországon 4,7% a pénzromlás mértéke, és a legrosszabbul álló Szlovákiában is csak 8,5%. Bulgáriában tavaly mindössze 2,4% volt az infláció – emelte ki a BNR elnöke.
Nagy a lemaradás az EU-ban megszokott jövedelmi szintekhez képest is. A GDP egy főre vetítve Szlovéniában 17 700 euró, Csehországban 14 400, és Lengyelországban is 9500, míg Romániában és Bulgáriában 5900 – ez az uniós szint negyedét sem éri el (24,6%).
Durván hatvan évnyi lemaradás
Nagyon elnagyolt, inkább csak vitaalapnak alkalmas számítás szerint körülbelül 60 év szükséges ahhoz, hogy Románia gazdasága ledolgozza a lemaradást. A főbankár ugyanakkor a gazdaság túlpörgetésétől is óvott: ugyan 5-8%-os gazdasági növekedést is el lehet érni, de az gyors recessziót is eredményezhet. Másrészt a túl gyors csatlakozás az euróövezethez felboríthatja a gazdasági egyensúlyt, ugyanis az előírások szigorúak.
A bankelnöki stílus
Isarescu fõbankár vasárnap már tartott egy elõadást az inflációs célokról a Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdasági karán. Mint a BNR honlapján közzétett elõadásból kiderült, Kolozsváron ugyanazt a tanulmányt ismertette, amellyel 2003 novemberében a krajovai egyetem díszdoktori címét vette át. Hétfõn azonban egy olyan összefoglalóból merített a bankelnök, ami jövõ héten jelenik meg. Isarescu elõadása egyharmadát szabadon mondta el, a felolvasott kétharmad kissé motyogósra sikerült. Isarescu stílusa láthatólag a laza elegancia: a konzervatív szabású háromrészes öltöny mellé szürke nyakkendõt hordott, de szövegét néha machósan zsebrevágott kézzel adta elõ.
Akkor csökkenthető leginkább a kockázat, ha a gazdaság szerkezete az EU-éhoz nagyon hasonló – fejtegette Isarescu, és arra tért ki, hogy például tarthatatlan, hogy a lakosság több mint 11%-a mezőgazdaságban dolgozik a szolgáltatási vagy az ipari szektor helyett. Ezt az arányt csökkenteni kell, de még senki sem gondolkodott el rajta, mi történik a lakosság ezen rétegével, hol találnak majd munkát.
A Nemzeti Bank elnöke az euró-bevezetés nehézségeit érzékeltetve arra utalt, hogy 1990-ben például hiába jelentette be a kormány, hogy Románia piacgazdaság, hiszen alig voltak áruk, termékek a piacon. Az áttérés most is zajlik: szükség van például a bankrendszer teljes konszolidálására, amely a vállalkozók befektetési terveit széleskörűen hitelezni tudja.
Kis gazdasági morálfilozófia
Minden téren érvényesíteni kell a piacgazdaság elveit, a veszteséges nagyvállalatokat könyörtelenül be kell zárni, minden felvállalt szerződést be kell tartani – hangsúlyozta Isarescu, kiemelve, hogy a következetlenség az euróra áttérés legfőbb akadálya. A gazdaságpolitikai inkonzisztenciát a nemzetközi piac azonnal megtorolja – jelentette ki a BNR vezetője. Ezért is kell figyelni a most csatlakozó országok tapasztalataira.
Ugyan az eurót úgy is be lehet vezetni, hogy a parlament kimondja, hogy a lej helyett a közös pénz lesz a fizetőeszköz, de ez a „feltétlen kapitulációra” emlékeztető megoldást súlyos gazdasági válságból kilábaló országok szokták alkalmazni.
Isarescu inkább az „óvatos duhaj” stílusú megoldást, a fokozatos stabilizációs politikát tartja célravezetőnek. Ennek érdekében 2004 decemberére egyszámjegyűre akarja leszorítani az inflációt a Nemzeti Bank. – Ezért küzdünk – jelentette ki a bankelnök, előadása révén azt fejtegetve, hogy az euró-csatlakozás „előszobájának” számító ERM 2-megállapodást leghamarabb a 2007-re tervezett csatlakozás után két évvel lehet felvállalni.
Az ERM előírásait is legalább két éven keresztül teljesíteni kell: többek között el kell érni azt, hogy a lej árfolyamát stabilan az euróéhoz lehessen rögzíteni. Ha az EU elvárásai nem módosulnak, ezt a megállapodást leghamarabb 2009-től vagy 2010-től lehet teljesíteni – mondta Isarescu, aki az ERM 2 megállapodás részletezésével zárta előadását.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!