Egyszámjegyűre szorítja le az inflációt a Nemzeti Bank – közölte Mugur Isarescu Kolozsváron. A költségvetés hiányát nézve Románia most is készen állna az euróra, de az általános gazdasági elmaradás nagyon jelentős.
Akár a következő kormánynak szóló figyelmeztetésként is fel lehetett fogni Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank (BRN) elnöke kolozsvári előadását: a főbankár szerint ugyanúgy nem szabad lényegileg változtatni Románia EU-csatlakozási irányultságán, mint ahogy – szerinte – a stratégiai célokban nem volt különbség a Vacaroiu-kormány bukása és a Demokratikus Konvenció győzelmekor 2000 őszén. Koherens gazdaságpolitika nélkül nem lehetséges a csatlakozás. Az euró bevezetése többoldalú döntés, és egyáltalán nem esik egybe az EU-csatlakozás időpontjával – világosította fel a teltháznyi hallgatóságot Isarescu a Farkas utcában, az Egyetemiek Háza nagytermében.
Hosszú távon stabil gazdaság szükséges
Meg kell találni a helyes egyensúlyt az ambíció és a realista politizálás között, nem a gazdaság mutatóinak kozmetikázására van szükség, hanem hosszú távra kell „belőni” az eredményeket, vagyis az EU elvárásait állandóan teljesíteni kell – mondta. A pénznemváltásra akkor kerül sor, ha a romániai gazdasági is érvényesíti az EU piacgazdaságainak hármas alapelvét: a szabadversenyt, amely teljesítménykényszert kelt és jólétet eredményez.
Isarescu – feltehetőleg szándékosan – feltűnően kerülte annak megtippelését, hogy Románia mikor csatlakozhat a monetáris unióhoz. Előadásának láthatólag az ismeretterjesztés volt a célja. Többek között hivatkozott arra, hogy 1999-es kormányfői mandátuma alatt Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke az általános tudatlansággal magyarázta, hogy felmérések szerint a lakosság 80%-a feltétlen EU-párti.
Kis közöspénz-történet
A közös európai pénz ötlete már 1974-ben egy salzburgi nemzetközi konferencián felmerült, akkor a világgazdaság amerikai dollár-, illetve japán jen-övezete volt a minta. Az EU magját képező tagállamok a '79-ben rögzítették először egymáshoz pénznemeik értékét, majd a '80-as években, az ún. Exchange Rate Mechanism (ERM) megállapodásban szögezték le, hogy az EU-államok valutáinak értéke plusz-mínusz 15%-kal térhet el az akkor még csak közös számlapénzként létező ecu értékétől.
Az EU-megállapodásokat kiteljesíti Maastricht-i Egyezmény ennél szigorúbb elvárásokat támaszt azon országokkal szemben, akik euróra óhajtanak áttérni. Az ERM 2-es kritériumrendszer előírja, hogy az infláció maximum 1,5%-kal lehet nagyobb az EU három legfejlettebb államának átlagánál, az államháztartás hiánya nem lehet több a bruttó nemzeti össztermék, a GDP 3%-nál.
Románia a csatlakozók sereghajtója
Emellett el kell érni azt, hogy 10 éves futamidejű államkötvényeket úgy is el tudjon adni a nemzetközi és belföldi piacon az ország nemzeti bankja, hogy az arra fizetendő kamat csak 2,2%-kal lehet nagyobb a három legfejlettebb tagállam hasonló kötvényének átlagkamatánál. Ezt az előírás azért sem teljesíti még Románia, mert eddig csak ötéves futamidejű kötvényt bocsátott ki – magyarázta Isarescu.
Ami a költségvetési hiányt illeti, azt sikerült már 2002-ben 2%-ra leszorítani, de a 15,3%-os infláció (noha 45-ről csökkent négy év alatt ennyire) még így is messze több, mint a most csatlakozók átlaga. Csehországban 0,1, Lengyelországban 0,8, Szlovéniában 5,6, Magyarországon 4,7% a pénzromlás mértéke, és a legrosszabbul álló Szlovákiában is csak 8,5%. Bulgáriában tavaly mindössze 2,4% volt az infláció – emelte ki a BNR elnöke.
Nagy a lemaradás az EU-ban megszokott jövedelmi szintekhez képest is. A GDP egy főre vetítve Szlovéniában 17 700 euró, Csehországban 14 400, és Lengyelországban is 9500, míg Romániában és Bulgáriában 5900 – ez az uniós szint negyedét sem éri el (24,6%).
Durván hatvan évnyi lemaradás
Nagyon elnagyolt, inkább csak vitaalapnak alkalmas számítás szerint körülbelül 60 év szükséges ahhoz, hogy Románia gazdasága ledolgozza a lemaradást. A főbankár ugyanakkor a gazdaság túlpörgetésétől is óvott: ugyan 5-8%-os gazdasági növekedést is el lehet érni, de az gyors recessziót is eredményezhet. Másrészt a túl gyors csatlakozás az euróövezethez felboríthatja a gazdasági egyensúlyt, ugyanis az előírások szigorúak.
A bankelnöki stílus
Isarescu fõbankár vasárnap már tartott egy elõadást az inflációs célokról a Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdasági karán. Mint a BNR honlapján közzétett elõadásból kiderült, Kolozsváron ugyanazt a tanulmányt ismertette, amellyel 2003 novemberében a krajovai egyetem díszdoktori címét vette át. Hétfõn azonban egy olyan összefoglalóból merített a bankelnök, ami jövõ héten jelenik meg. Isarescu elõadása egyharmadát szabadon mondta el, a felolvasott kétharmad kissé motyogósra sikerült. Isarescu stílusa láthatólag a laza elegancia: a konzervatív szabású háromrészes öltöny mellé szürke nyakkendõt hordott, de szövegét néha machósan zsebrevágott kézzel adta elõ.
Akkor csökkenthető leginkább a kockázat, ha a gazdaság szerkezete az EU-éhoz nagyon hasonló – fejtegette Isarescu, és arra tért ki, hogy például tarthatatlan, hogy a lakosság több mint 11%-a mezőgazdaságban dolgozik a szolgáltatási vagy az ipari szektor helyett. Ezt az arányt csökkenteni kell, de még senki sem gondolkodott el rajta, mi történik a lakosság ezen rétegével, hol találnak majd munkát.
A Nemzeti Bank elnöke az euró-bevezetés nehézségeit érzékeltetve arra utalt, hogy 1990-ben például hiába jelentette be a kormány, hogy Románia piacgazdaság, hiszen alig voltak áruk, termékek a piacon. Az áttérés most is zajlik: szükség van például a bankrendszer teljes konszolidálására, amely a vállalkozók befektetési terveit széleskörűen hitelezni tudja.
Kis gazdasági morálfilozófia
Minden téren érvényesíteni kell a piacgazdaság elveit, a veszteséges nagyvállalatokat könyörtelenül be kell zárni, minden felvállalt szerződést be kell tartani – hangsúlyozta Isarescu, kiemelve, hogy a következetlenség az euróra áttérés legfőbb akadálya. A gazdaságpolitikai inkonzisztenciát a nemzetközi piac azonnal megtorolja – jelentette ki a BNR vezetője. Ezért is kell figyelni a most csatlakozó országok tapasztalataira.
Ugyan az eurót úgy is be lehet vezetni, hogy a parlament kimondja, hogy a lej helyett a közös pénz lesz a fizetőeszköz, de ez a „feltétlen kapitulációra” emlékeztető megoldást súlyos gazdasági válságból kilábaló országok szokták alkalmazni.
Isarescu inkább az „óvatos duhaj” stílusú megoldást, a fokozatos stabilizációs politikát tartja célravezetőnek. Ennek érdekében 2004 decemberére egyszámjegyűre akarja leszorítani az inflációt a Nemzeti Bank. – Ezért küzdünk – jelentette ki a bankelnök, előadása révén azt fejtegetve, hogy az euró-csatlakozás „előszobájának” számító ERM 2-megállapodást leghamarabb a 2007-re tervezett csatlakozás után két évvel lehet felvállalni.
Az ERM előírásait is legalább két éven keresztül teljesíteni kell: többek között el kell érni azt, hogy a lej árfolyamát stabilan az euróéhoz lehessen rögzíteni. Ha az EU elvárásai nem módosulnak, ezt a megállapodást leghamarabb 2009-től vagy 2010-től lehet teljesíteni – mondta Isarescu, aki az ERM 2 megállapodás részletezésével zárta előadását.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!