Átvilágították az EMTÉ-t: a tanulmány bizalmas, de az alapító egyházfők nyilatkozata jelzi, mi mindent kell pótolnia az egyetemnek. Kató Béla, a Sapientia Alapívány elnöke szerint az alapítás eufóriája okozta a működésbeli zavarokat.
Az egyetem hivatalos átvilágítására kért fel egy magyarországi szakértői céget
Kató Béla
, a Sapientia Alapítvány (SA) kuratóriumi elnöke és a magyarországi egyetemalapító intézmény, a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) elnöke,
Bálint-Pataki József
. Az auditálás eredményeit a felek bizalmasan kezelik, ám a tanulmány következtetései kitűnnek az alapító erdélyi magyar egyházfők és Bálint-Pataki nyilatkozataiból.
Nem zökkenőmentes a döntéshozatal
Az SA-t létrehozó történelmi egyházak vezetői március 11-én tanácskoztak. Az egyeztetés témája az volt, miként lehet pótolni azokat a hiányosságokat, amelyet a külső szakértői vizsgálat és a kuratórium elnöke jelzett.Bálint-Pataki többek között a szabályozás és a döntéshozatali mechanizmus mikéntjével nem volt megelégedve: „- Komoly hiányosságok derültek ki ezen a téren” – nyilatkozta az elnök a tanácskozás után, hozzátéve, hogy az egyetem négy évvel ezelőtti alapításakor elsősorban olyan szakok beindítását tervezték, amelyek a romániai állami felsőoktatásban nem működnek.
Hiányzott a hosszú távú stratégia
A tanácskozásról szerkesztőségünkbe eljuttatott, március 15-i keltezésű közlemény – amelyet a hét püspök szignál – a pótolandó hiányosságok között említi a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiáját. Ennek megírására az SA kuratóriuma fog felkérni szakembereket. A közlemény következő pontja „fennálló zavarokról és hiányosságokról” beszél a rövid távú feladatok kapcsán. Ezek felszámolása a kuratóriumi elnök feladata.
A közlemény arra enged következtetni, hogy az alapítók közgyűlése eddig szabályzat és pontos hatásköri leírás nélkül működött. Ami az egyetemi intézményhálózatot illeti: hiányzik az összeférhetetlenségi szabályzat, több belső működési szabályzat, továbbá a Sapientia – EMTE és a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) nem működtetett belső pénzügyi ellenőrző osztályt. Mindezek pótlásában meg is egyeztek az alapítók.
A kezdetek zűrzavara
Kató Béla
, a kuratórium elnöke lapunk érdeklődésére azzal magyarázta a döntések szükségességét, hogy az alapítók és a kurátorok mindannyian érzékelték azt, hogy a „kezdetek nagy eufóriája nem alakította ki az intézmény zökkenőmentes működését, az innen eredő zavarokat kell megszüntetnünk”. Az elnök (aki egyben az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese) leszögezte: a külső szakértői vizsgálatnak nem lettek személyi következményei.
Arra a kérdésre, miért nem volt eddig összeférhetetlenségi szabályzata az EMTE-nek, Kató Béla azt közölte,Tánczos Vilmosügyének kivizsgálásakor döbbentek rá, mennyi tisztségből kell visszahívniuk a néprajzkutató egyetemalapítót, ezért már akkor kitűnt, muszáj ilyen szabályzatot írni, hogy egy ember ne tölthessen be akár három-négy tisztséget is. – A törvényhozó jellegű tisztségeket kellett elválasztanunk a végrehajtóktól. Különben a szétválasztási folyamat már Tonk Sándor rektor halála után elkezdődött: ő egyszemélyben volt rektor és kuratóriumi elnök, ez mára megváltozott.
Eddig csak a HTMH ellenőrizte a gazdálkodást
Ami a pénzügyi ellenőrzést illeti, Kató Béla elmondása szerint az EMTE gazdálkodását eddig csak a HTMH, mint alapító intézmény programirodája végezte, pénzügyi-gazdasági elemzési osztály eddig nem volt, de most döntöttek létrehozásáról. Továbbra is a pénzügyeknél maradva: a kuratóriumi elnök azért tartja szigorú, ám jogos döntésnek dr. Lányi Szabolcs csíkszeredai dékán leváltását, mert az egyetemi tanár nem tájékoztatta a kuratóriumot arról, hogy szerződést írt alá a csíkszépvízi tanáccsal egy közös SAPARD EU-mezőgazdasági támogatási pályázatról.
Miért váltották le Lányit?
A pályázat tárgya 300 ezer euróért szennyvíztisztítót létrehozni a helységben. A projektbe az EMTE elvileg 90 ezer euróval szállt volna be Lányi révén, de az összeg kifizetésére nem került sor, így az egyetemet nem érte kár – szögezte le Kató.
Lányi Szabolcs
szerint tulajdonképpen a csíki kar kettéválasztásának ötlete volt a leváltás célja: van ugyanis egy olyan terv, amely szerint az EMTE csíkszeredai gazdasági karainak önállósulniuk kéne – ezt a megoldást volt dékán ellenezte. (A válási kérelmet a négy szak vezetői különben már benyújtották a kuratóriumhoz.)
A kuratóriumi elnök szerint Lányi csak a tanáccsal történt megállapodásról tájékoztatta a kuratóriumot, a megkötött szerződésről csak akkor szereztek tudomást, mikor egy SAPARD-szakértő véleményezte, rentábilis lenne-e a tisztító vagy sem. (Azt, hogy kifizetődő lenne vagy sem, az elnök a leváltás megtörténte után nem tartja releváns kérdésnek).
Ki honnan szerezne pénzt?
Ami az EMTE pénzügyeit illeti, Bálint-Pataki a március közepi tanácskozáson felhívta a figyelmet: az egyetem 500 millió forintot meghaladó maradványösszegekből gazdálkodhat amelyek takarékos, ésszerű felhasználása biztosítja az idei működést és a marosvásárhelyi campus beruházásának a befejezését. A HTMH elnöke arra utalt, az egyetem létrehozásakor az alapítók maguk is megfogalmazták, hogy pénzügyileg több lábon kell állni. – Csakhogy ma, négy év elmúltával is a rendszernek a magyar költségvetés a kizárólagos anyagi forrása - közölte a Szabadság napilap beszámolója szerint.
Az egyházfők az egyeztetésről kibocsátott közleményben ennek ellenére ragaszkodtak ahhoz, hogy a Sapientia-EMTE magyarországi támogatása ne csökkenjen (a Draskovics-csomag megszorító intézkedései között 300 millió forintot vontak el az egyetemtől). „Teljes mértékben megértjük az elvonásokat szükségessé tévő gazdasági nehézségeket. Mindazáltal megkereséssel fordulunk a Magyar Köztársaság kormányához, valamint a magyarországi kormánykoalíció és az ellenzék pártjaihoz annak érdekében, hogy
(a)
más lehetséges forrásokból az idei (2004) egyetemi költségvetési hiányt az eredeti szinten pótolják,
(b)
a jövő esztendei (2005) állami költségvetésben pedig az eredeti, két milliárd forintos támogatási összeget biztosítsák.
Másfelől érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a magyar költségvetés új beruházásokra (például az ún. erdélyi televízió) nyújtson tetemes támogatást, ezzel szemben ugyanakkor már jól működő, nemzetstratégiai fontosságú ügyektől – ez esetben az erdélyi magyar egyetemtől – vonjon el nagy összegeket” – zárul a közlemény.
Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!
Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.
Irány a felajánlás!