Átvilágították az EMTÉ-t: a tanulmány bizalmas, de az alapító egyházfők nyilatkozata jelzi, mi mindent kell pótolnia az egyetemnek. Kató Béla, a Sapientia Alapívány elnöke szerint az alapítás eufóriája okozta a működésbeli zavarokat.
Az egyetem hivatalos átvilágítására kért fel egy magyarországi szakértői céget
Kató Béla
, a Sapientia Alapítvány (SA) kuratóriumi elnöke és a magyarországi egyetemalapító intézmény, a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) elnöke,
Bálint-Pataki József
. Az auditálás eredményeit a felek bizalmasan kezelik, ám a tanulmány következtetései kitűnnek az alapító erdélyi magyar egyházfők és Bálint-Pataki nyilatkozataiból.
Nem zökkenőmentes a döntéshozatal
Az SA-t létrehozó történelmi egyházak vezetői március 11-én tanácskoztak. Az egyeztetés témája az volt, miként lehet pótolni azokat a hiányosságokat, amelyet a külső szakértői vizsgálat és a kuratórium elnöke jelzett.Bálint-Pataki többek között a szabályozás és a döntéshozatali mechanizmus mikéntjével nem volt megelégedve: „- Komoly hiányosságok derültek ki ezen a téren” – nyilatkozta az elnök a tanácskozás után, hozzátéve, hogy az egyetem négy évvel ezelőtti alapításakor elsősorban olyan szakok beindítását tervezték, amelyek a romániai állami felsőoktatásban nem működnek.
Hiányzott a hosszú távú stratégia
A tanácskozásról szerkesztőségünkbe eljuttatott, március 15-i keltezésű közlemény – amelyet a hét püspök szignál – a pótolandó hiányosságok között említi a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiáját. Ennek megírására az SA kuratóriuma fog felkérni szakembereket. A közlemény következő pontja „fennálló zavarokról és hiányosságokról” beszél a rövid távú feladatok kapcsán. Ezek felszámolása a kuratóriumi elnök feladata.
A közlemény arra enged következtetni, hogy az alapítók közgyűlése eddig szabályzat és pontos hatásköri leírás nélkül működött. Ami az egyetemi intézményhálózatot illeti: hiányzik az összeférhetetlenségi szabályzat, több belső működési szabályzat, továbbá a Sapientia – EMTE és a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) nem működtetett belső pénzügyi ellenőrző osztályt. Mindezek pótlásában meg is egyeztek az alapítók.
A kezdetek zűrzavara
Kató Béla
, a kuratórium elnöke lapunk érdeklődésére azzal magyarázta a döntések szükségességét, hogy az alapítók és a kurátorok mindannyian érzékelték azt, hogy a „kezdetek nagy eufóriája nem alakította ki az intézmény zökkenőmentes működését, az innen eredő zavarokat kell megszüntetnünk”. Az elnök (aki egyben az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese) leszögezte: a külső szakértői vizsgálatnak nem lettek személyi következményei.
Arra a kérdésre, miért nem volt eddig összeférhetetlenségi szabályzata az EMTE-nek, Kató Béla azt közölte,Tánczos Vilmosügyének kivizsgálásakor döbbentek rá, mennyi tisztségből kell visszahívniuk a néprajzkutató egyetemalapítót, ezért már akkor kitűnt, muszáj ilyen szabályzatot írni, hogy egy ember ne tölthessen be akár három-négy tisztséget is. – A törvényhozó jellegű tisztségeket kellett elválasztanunk a végrehajtóktól. Különben a szétválasztási folyamat már Tonk Sándor rektor halála után elkezdődött: ő egyszemélyben volt rektor és kuratóriumi elnök, ez mára megváltozott.
Eddig csak a HTMH ellenőrizte a gazdálkodást
Ami a pénzügyi ellenőrzést illeti, Kató Béla elmondása szerint az EMTE gazdálkodását eddig csak a HTMH, mint alapító intézmény programirodája végezte, pénzügyi-gazdasági elemzési osztály eddig nem volt, de most döntöttek létrehozásáról. Továbbra is a pénzügyeknél maradva: a kuratóriumi elnök azért tartja szigorú, ám jogos döntésnek dr. Lányi Szabolcs csíkszeredai dékán leváltását, mert az egyetemi tanár nem tájékoztatta a kuratóriumot arról, hogy szerződést írt alá a csíkszépvízi tanáccsal egy közös SAPARD EU-mezőgazdasági támogatási pályázatról.
Miért váltották le Lányit?
A pályázat tárgya 300 ezer euróért szennyvíztisztítót létrehozni a helységben. A projektbe az EMTE elvileg 90 ezer euróval szállt volna be Lányi révén, de az összeg kifizetésére nem került sor, így az egyetemet nem érte kár – szögezte le Kató.
Lányi Szabolcs
szerint tulajdonképpen a csíki kar kettéválasztásának ötlete volt a leváltás célja: van ugyanis egy olyan terv, amely szerint az EMTE csíkszeredai gazdasági karainak önállósulniuk kéne – ezt a megoldást volt dékán ellenezte. (A válási kérelmet a négy szak vezetői különben már benyújtották a kuratóriumhoz.)
A kuratóriumi elnök szerint Lányi csak a tanáccsal történt megállapodásról tájékoztatta a kuratóriumot, a megkötött szerződésről csak akkor szereztek tudomást, mikor egy SAPARD-szakértő véleményezte, rentábilis lenne-e a tisztító vagy sem. (Azt, hogy kifizetődő lenne vagy sem, az elnök a leváltás megtörténte után nem tartja releváns kérdésnek).
Ki honnan szerezne pénzt?
Ami az EMTE pénzügyeit illeti, Bálint-Pataki a március közepi tanácskozáson felhívta a figyelmet: az egyetem 500 millió forintot meghaladó maradványösszegekből gazdálkodhat amelyek takarékos, ésszerű felhasználása biztosítja az idei működést és a marosvásárhelyi campus beruházásának a befejezését. A HTMH elnöke arra utalt, az egyetem létrehozásakor az alapítók maguk is megfogalmazták, hogy pénzügyileg több lábon kell állni. – Csakhogy ma, négy év elmúltával is a rendszernek a magyar költségvetés a kizárólagos anyagi forrása - közölte a Szabadság napilap beszámolója szerint.
Az egyházfők az egyeztetésről kibocsátott közleményben ennek ellenére ragaszkodtak ahhoz, hogy a Sapientia-EMTE magyarországi támogatása ne csökkenjen (a Draskovics-csomag megszorító intézkedései között 300 millió forintot vontak el az egyetemtől). „Teljes mértékben megértjük az elvonásokat szükségessé tévő gazdasági nehézségeket. Mindazáltal megkereséssel fordulunk a Magyar Köztársaság kormányához, valamint a magyarországi kormánykoalíció és az ellenzék pártjaihoz annak érdekében, hogy
(a)
más lehetséges forrásokból az idei (2004) egyetemi költségvetési hiányt az eredeti szinten pótolják,
(b)
a jövő esztendei (2005) állami költségvetésben pedig az eredeti, két milliárd forintos támogatási összeget biztosítsák.
Másfelől érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a magyar költségvetés új beruházásokra (például az ún. erdélyi televízió) nyújtson tetemes támogatást, ezzel szemben ugyanakkor már jól működő, nemzetstratégiai fontosságú ügyektől – ez esetben az erdélyi magyar egyetemtől – vonjon el nagy összegeket” – zárul a közlemény.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!