A kormány „különleges helyzetre” hivatkozva eltekintett a nyilvános pályázat meghirdetésétől, csakhogy ez az érvelés indokolatlan – tartja a Romania Think Tank agytröszt. Ráadásul teljes egészében az adófizetők fizetnek majd, mert az amerikai fél nem száll be.
A Bechtel amerikai építkezési multi a közelmúltban az iraki újjáépítés-tortából hasított ki nagy szeletet. A romániai autópálya-biznisz azonban az irakinál négyszer nagyobb, és – az iraki szerződésekkel ellentétben – a román kormány egy sürgősségi rendelettel megkerülte a nyilvános pályázat meghirdetését – állapítja meg a Romania Think Tank (RTT) agytröszt legutóbbi elemzésében. Mindezt annak ellenére, hogy Románia a közelmúltban az EU-val olyan (igaz, csak a csatlakozástól érvényes) közbeszerzési egyezményt írt alá, mely tiltja az ehhez hasonló praktikákat.
Túl időigényes a nyilvános pályázat?
Az RTT szerint az a mód, ahogyan az amerikai Bechtel megkapta a 2,5 milliárd dolláros üzletet, enyhén szólva gyanús: a 120/2003-as sürgősségi kormányrendelet „különleges helyzetre” hivatkozva kerülte meg a versenytárgyalási kötelezettséget: az alkotmány szerint bizonyos esetekben valóban el lehet tekinteni ettől. Az indoklás szerint azonban ez a különleges helyzet „az ország NATO-csatlakozásának szükségessége”, illetve „kapcsolat-létesítés Románia és Magyarország közt”. Az RTT szakértői szerint ez utóbbi érv nem áll: a Dél-Erdélyen keresztül építendő autópálya terve éppen a Bukarest-Budapest összekapcsolása végett jött létre. A kormány továbbá azzal érvel, hogy egy nyilvános pályázat akár hat hónappal is késleltethette volna az építkezést – ez az idő azonban eltörpül amellett, hogy a munkálatok tervek szerint kilenc évig tartanak majd. Ioan Rus belügyminiszter elmondása szerint a sztráda nyomvonalára eső telkeket államosítanák, illetve előre megszabott áron vennék meg, a telek-spekulációt elkerülendő.
A szenátorok sem tudták, mire szavaznak
Az alkotmány szerint azonban minden olyan rendeletet, melynek hatására bizonyos javakat államosítanának, a parlamentnek először jóvá kell hagynia: ehhez képest a szerződést 2003 decemberében írták alá, míg a honatyák csak februárban bólintottak rá a jogszabályra – mely a szenátusi ülés jegyzőkönyve szerint homályos megfogalmazásokat tartalmazott.
Így az Országos Útügyi Hatóság és a Bechtel közti szerződés többszörösen is alkotmány- és törvényellenes – vonja le a következtetés az RTT – és jogilag semmis. Az észak-erdélyi autópálya terve anyagi szempontból is homályos: az eredeti elképzelések szerint az építést köz- illetve magánpénzekből finanszírozták volna. Az amerikai Eximbank , illetve az Európai Befektetési Bank (EBRD) utalta volna a kölcsönt, a román állam pedig csak garanciát vállalt volna a pénz visszafizetésére.
Az EU kimaradt – így duzzog
Ezzel a pénzügyi konstrukcióval a kamatok miatt a valós költségek az eredeti árnál sokkal többre, becslések szerint 2,5 milliárd helyett 3,6 milliárd dollárra rúgtak volna. Csakhogy az amerikai fél időközben visszatáncolt, azzal érvelvén, hogy az építési költségek az autópálya-díjból túl lassan térülnének meg – így Románia költségvetési hiányának növelésével fogja finanszírozni az autópályát.
Elemzők szerint ugyanakkor az EU nem feltétlenül az autópályát, hanem annak amerikai kivitelezőjét ellenzi. Az uniós álláspont szerint ha a román fél várna a csatlakozásig az autópályával, akkor azt az EU kohéziós alapjaiból lehetne finanszírozni, nem pedig az előcsatlakozási alapokból (mely az előbbinek csak negyede-harmada) és ami a legfontosabb: európai vállalkozók kaparinthatnák meg a szerződést.
(hírforrás: Capital)
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!