Az állami/politikai beleszólástól többé-kevésbé mentesülve kaphatnak komoly támogatást 2005-től a hazai civilek is. A jövedelemadók felajánlható 1%-a többszáz milliárdra rúg, de cégek akár többezret is adományozhatnak.
Az új adótörvénykönyv kerettörvény jellegû
Háromszáz cikkelyével az adótörvénykönyv olyan nagy terjedelmû törvényszöveg, amely az érvényben levõ adó- és illetékeket szabályozó rendelkezések több mint 80%-át egyesíti (a fennmaradó 20%-ot a vámtörvénykönyv tartalmazza) – magyarázza képviselõ szakértõnk, a költségvetési, pénz- és bankügyi szakbizottság tagja.
A kerettörvényhez (2003./571) több kiegészítõ jellegû törvényszöveg kapcsolódik, ezek közül a legfontosabb az adórendtartási törvénykönyv, amelyet a kormány (a 2003. évi 92 sz. rendeletként) már tavaly december végén elfogadott, illetve az adótörvénykönyv alkalmazási utasításai, melynek kihirdetett – de sajnos hiányos – változatát a kormány a 2004.évi 44 sz. rendeletként február elején fogadta el, a pénzügyminisztérium javaslata alapján. Annak ellenére, hogy az említett alkalmazási utasításokat tartalmazó Hivatalos Közlöny a 200 oldalnyi terjedelmet is meghaladja, sajnálatos módon a mószertan nem tisztázza a teljes témakört, így például a civil szervezetek támogatására vonatkozó elõírások alkalmazásához egy – jelenleg még kihirdetésre váró – miniszteri rendelet szükséges.
Hogyan jelezzük, melyik civil szervezet a kedvezményezett?
Magyarország joggyakorlatát sikerült honosítani most Romániában: az adófizető állampolgár szabadon rendelkezhet az általa befizetett személyi jövedelemadó 1% -ával – az összeget alapítványok, társaságok, non-profit civil szervezetek működtetésére ajánlhatja fel. A konkrét folyamat ismertetésére egy miniszteri rendelet kihirdetéséig még várni kell, de az adótörvénykönyv szövegéből eleve kiderül, hogy a folyamatnak két lehetséges menete lesz:
(1)
Azok az adófizetők, akiknek egyetlen jövedelemforrásuk van, tehát eszerint nem kötelesek személyi jövedelembevallást kiállítani, a munkaadójukhoz fognak benyújtani olyan típusnyomtatványt, amelyen megnevezik azt a civil szervezetet, amelynek felajánlják a személyi jövedelemadójuk egy százalékát.
(2)
Azok a munkavállalók, akik több jövedelemforrással rendelkeznek, és ezért kötelesek évente adóbevallási nyilatkozatot kiállítani, ezzel egyidejűleg – külön erre a célra kiállított űrlapon – megnevezhetik a szervezetet, amelynek felajánlják adójuk egy százalékát. Az első esetben a felajánlások átutalását a munkaadó számviteli részlege végzi el, a második esetben pedig az illetékes adóhivatal.
Januártól támogathatunk az egy százalékkal
Felajánlani a 2004-ben szerzett jövedelem adójából lehet, az erről szóló bevallást, egyben tehát a személyi jövedelemadó 1%-a felajánlását 2005 január – március között tehetjük meg. Az ügymenetet szabályozó rendelet szövegén még dolgozik a pénzügyminisztérium, a szaktárca felelős vezetői ígéretet tettek arra, hogy a civil szervezetek és a módosítást kezdeményező politikai alakulatok, észrevételezhetik a rendelet munkaszövegét.
A 90. szakasz
az adótörvénykönyv vonatkozó szövege Románia Hivatalos Közlönyének magyar nyelvû kivonatos fordításában (2004 január 30-i, 18. szám ) az alábbi: (2) Az adózók a tartozott évi jövedelemadó 1 százalékáig terjedõ összeget az egyesületekrõl és alapítványokról szóló, utólagosan módosított és kiegészített 26/2000. számú kormányrendelet feltételei között mûködõ non-profit szervezetek szponzorálására fordíthatják. (3) A tartozott évi jövedelemadó 1 százalékáig terjedõ összeg kiszámítására, visszatartására és átutalására a munkáltató vagy az illetékes adószerv köteles, az esetnek megfelelõen.(4) A (2) és (3) bekezdés elõírásainak alkalmazási eljárását a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.
A magyarországi tanulságok
Érdekes lehet megállapítani, mennyi pénzhez jutnának így a civil szervezetek 2005-től. Ezért tekintsük át a magyarországi alkalmazás eredményeit. Az 1%-os lehetőség bevezetése után 1998-ban (amikor az 1997-ben szerzett jövedelem adója fölött rendelkeztek a munkavállalók), a magyar állampolgárok 28%-a használta ki a felajánlás jogát, a kedvezményezettek száma pedig közel 17 ezer volt.
Az alkalmazás hatodik évében, 2003-ban, a felajánlók száma elérte az adófizető állampolgárok 34%-át, a támogatott intézmények száma pedig megközelítette a 22 ezret. 2003-ban a felajánlott összeg szinte 10 milliárd forint volt, egy szervezet által kapott átlagtámogatás pedig közel félmillió forint. A magyarországi támogatási rendszer eredményeit a mellékelt táblázat szemlélteti:
Mennyi lehet a romániai felajánlás?
Itthon a 2004-es költségvetési törvény szerint a költségvetés tervezett bevételei 288 308 milliárd lejt tesznek ki, ebből a személyi jövedelemadó 64 921 milliárd lej (országos szinten). Az elvileg felajánlásra kerülő összeg ennek az 1%-a lehet, tehát hozzávetőlegesen 650 milliárd lej , viszont az előbb vázolt magyarországi gyakorlat alapján feltételezhetjük, hogy a jogosultak egynegyed része él a felajánlás jogával, tehát az előbb kiszámított maximális összeg 25%-ra lehetne reálisan alapozni, ez valamivel több, mint 160 milliárd lej, vagyis durván 1 milliárd forint.
Jelentős összegről van szó – összehasonlítási alapként említem, hogy az Illyés Közalapítvány 2004-ben hozzávetőlegesen ezzel egyenlő költségvetési kerettel rendelkezik. A kis matematikai gyakorlat végéhez közeledve azt kellene még felmérni, hogy az országos lehetőségek körvonalazása után lehet-e vállalkozni a romániai magyar civil szféra által elérhető összegek nagyságrendjének megsaccolására?
Közel 7%-os népességi arányunkból kiindulva 11 milliárd lejre lehetne értékelni a várható támogatások kezdeti összegét, ezt viszont a magyar civil szféra megfelelő mozgósításával és közösségünk minden egyes tagjának időben történő tudósításával, az új adózási lehetőség tudatosításával akár meg is lehet többszörözni.
Versenyhelyzetben a civilek
Természetesen egymagában a civil szervezetek közvetlen támogatásának bevezetése nem elegendő a civil szféra azonnali megerősödéséhez, de két szempontból is egy folyamat fontos lépésévé válhat. Egyrészt várhatóan egyfajta versenypiac fog kialakulni a civil szervezetek között – hiszen nyilvánvaló, hogy azok a szervezetek fognak több felajánlást kapni, amelyek tevékenységük révén közel kerülnek a közösséghez, és melyek kézzelfogható, széles körben ismert és elismert eredményeket tudnak felmutatni.
Másrészt először fordul elő a hazai törvényhozás történetében, hogy az adófizető polgárnak megadatik a jog, hogy saját maga rendelkezzen az általa az államnak befizetett jövedelemadó bizonyos részének felhasználásáról.
Civil szemmel kedvezőbb a szponzor-törvény is
Az új adótörvénykönyv még egy intézkedése erősíti a civil szférát. A cégek által a társasági adó (profitadó) összegéből leírható (levonható) szponzorálás megengedett felső értéke emelkedik, az eddigi határ (a bruttó nyereség 5 százaléka) helyett most egy újabb – a jelenlegi romániai üzleti gyakorlat szerint a legtöbb esetben magasabb – határérték lépett érvénybe, ez a cég éves forgalmának a három ezreléke, de nem több, mint az éves profitadó 20%-a.
Így a cégek jelentősebb összegekkel tudják segíteni a civileket. (Az adótörvénykönyv vonatkozó szövege a társasági adóról (profitadóról) szóló részben található, a Románia Hivatalos Közlönyének magyar nyelvű fordítása keretes írásunkban olvasható).
A 31. szakasz
(4) A szponzorálásról szóló törvény és a könyvtárak törvénye elõírásainak megfelelõen szponzorálási és/vagy mecénási akciókat megvalósító adózók a tartozott nyereségadóból levonják a járulékos összegeket, ha halmozottan teljesítettek az alábbi feltételek: a) nem haladják meg az üzleti forgalom 3 ezrelékét; b) nem haladják meg a tartozott nyereségadó 20 százalékát. 5) Az illetõ határértékekbe beilleszkednek a közjogi könyvtárak szponzorálásával kapcsolatos, a helységek építését, az ellátmányozást, az információtechnológia és a sajátos dokumentáció beszerzését, a könyvtárak folyamatos képzési programjainak finanszírozását, a szakembercserét, a szakosítási ösztöndíjakat, a nemzetközi kongresszusokon való részvételt célzó kiadások is.
A lehetséges nagyságrend kiszámítását megkísérelve, a 2004-es költségvetés előirányzatait kell figyelembe venni. Ezek szerint a folyó évben országos szinten 49 210 milliárd lejt számít nyereségadó címén bevételezni az államkassza, ennek a 20%-a közel 10 ezer milliárd lej (pontosabban 9842 milliárd lej), tehát több, mint 60 milliárd forint!
Nyilvánvalóan tekintélyes összegről, a civil szervezetek számára számottevő lehetőségről van szó, akkor is, ha nem felejtjük el, hogy a cégek szponzorálásának hagyományosan kiemelt kedvezményezettei a sportegyesületek, melyek hatalmas – legtöbbször nehezen felmérhető és annál nehezebben követhető – pénzösszegeket kezelnek.
A gazdasági tevékenységet is végező civil szervezeteknek
jelentős könnyítés az, hogy nagyobb összegű jövedelmük lesz profitadó-mentes. A civil szervezetek évi 15 ezer euró nak megfelelő profitadó-mentes jövedelmet könyvelhetnek el gazdasági tevékenységből, ha ez nem haladja meg a szervezet alapjövedelmének a 10%-át. Szintén az adótörvénykönyv hatálybalépésétől kezdve (2004 január 1-től) emelkedett a hozzáadottérték-adó (TVA) kifizetésétől mentesített éves forgalom felső határa, mely jelenleg 2 milliárd lej.
Tulajdonképpen e két intézkedés együtt, az állampolgárok jövedelemadójából célirányosan felajánlható egy százalék, illetve a cégek által leírható szponzorálás felső határának emelése kezdetét jelentheti egy vélhetően politika-független és állami beleszólástól többé-kevésbé mentesített finanszírozási rendszer kialakulásának, amely erősítheti a non-profit szervezetek működését, stabilizálhatja ezek fenntartásához nélkülözhetetlen anyagi forrásokat, a közép- és hosszú távú tervezhetőség lehetőségét kínálva fel.
Társadalmi perspektívák
Egy közvetlen támogatási rendszer kialakítása a romániai civil szféra számára elengedhetetlen, hiszen jelenleg nyilvánvaló az ágazat külföldi finanszírozásoktól való függősége. A külső finanszírozás hátrányai – egyebek között – a stabil, kiszámítható és tervezhető tevékenység szinte utópikus volta, az egyes programok végrehajtása közötti holtpontok és a szervezetek hosszú távú alapvető működtetési szükségleteinek hiányos biztosítása.
Az adófizető állampolgárok szabad döntésére épített közvetlen finanszírozási rendszer bevezetésének legfontosabb előnye pontosan a döntés jogának az egyénre ruházása, hiszen amennyiben az állampolgár megkapja ezt a jogot, vélhetően élni is fog vele. A civil szervezetek számára a felajánlott támogatások többletforrást jelentenek, csökkentve ezáltal az eddigi (kis számú) finanszírozási lehetőségektől való függőségüket.
Az állam – kivált a szociális szolgáltatások terén – köztudottan gyenge hatékonysággal költi el a közpénzeket, ezért a civil szférának juttatott adószázalék elköltésének eredményessége várhatóan növekvő tendenciát mutathat.
A civil szféra közvetlen finanszírozási rendszerének kezdeményezője Közép-Kelet Európában Magyarország, ahol az 1+1 százalékos rendszer 1997 óta működik, hasonló törvényes keret van érvényben Szlovákiában és Lengyelországban.
A támogatási rendszer bevezetésérõl
Az RMDSZ parlamenti csoportja 2001. óta számos lehetõséget használt fel a személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlásáról szóló javaslat elfogadtatására. A frakció eleinte 3%-os javaslatként próbálta elfogadtatni az ötletet a törvényhozásban. A pénzügyminisztérium igazgatói eleinte nagy idegenkedéssel fogadták a kezdeményezést. Az ötlet 2003-ban törvénymódosító javaslattá érett, de amely akadozva haladt a parlamenti procedúra útvesztõin: az egyeztetés ellenére a kormány elutasítóan véleményezte. 2003 õszén idõközben megkezdõdött az adótörvénykönyv parlamenti vitája, sikerült a pénzügyminisztériummal az 1%-ban kiegyezni, megszületett ugyanakkor a 2%-os javaslat az RMDSZ, a PNL, a PD és a PSD kezdeményezõ aláírásával és végül sikerült politikai konszenzust elérni az adótörvénykönyv az elképzeléseinknek megfelelõ módosítására.
Nélküled nem tudunk működni
A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.
Támogató leszek!