Az állami/politikai beleszólástól többé-kevésbé mentesülve kaphatnak komoly támogatást 2005-től a hazai civilek is. A jövedelemadók felajánlható 1%-a többszáz milliárdra rúg, de cégek akár többezret is adományozhatnak.
Az új adótörvénykönyv kerettörvény jellegû
Háromszáz cikkelyével az adótörvénykönyv olyan nagy terjedelmû törvényszöveg, amely az érvényben levõ adó- és illetékeket szabályozó rendelkezések több mint 80%-át egyesíti (a fennmaradó 20%-ot a vámtörvénykönyv tartalmazza) – magyarázza képviselõ szakértõnk, a költségvetési, pénz- és bankügyi szakbizottság tagja.
A kerettörvényhez (2003./571) több kiegészítõ jellegû törvényszöveg kapcsolódik, ezek közül a legfontosabb az adórendtartási törvénykönyv, amelyet a kormány (a 2003. évi 92 sz. rendeletként) már tavaly december végén elfogadott, illetve az adótörvénykönyv alkalmazási utasításai, melynek kihirdetett – de sajnos hiányos – változatát a kormány a 2004.évi 44 sz. rendeletként február elején fogadta el, a pénzügyminisztérium javaslata alapján. Annak ellenére, hogy az említett alkalmazási utasításokat tartalmazó Hivatalos Közlöny a 200 oldalnyi terjedelmet is meghaladja, sajnálatos módon a mószertan nem tisztázza a teljes témakört, így például a civil szervezetek támogatására vonatkozó elõírások alkalmazásához egy – jelenleg még kihirdetésre váró – miniszteri rendelet szükséges.
Hogyan jelezzük, melyik civil szervezet a kedvezményezett?
Magyarország joggyakorlatát sikerült honosítani most Romániában: az adófizető állampolgár szabadon rendelkezhet az általa befizetett személyi jövedelemadó 1% -ával – az összeget alapítványok, társaságok, non-profit civil szervezetek működtetésére ajánlhatja fel. A konkrét folyamat ismertetésére egy miniszteri rendelet kihirdetéséig még várni kell, de az adótörvénykönyv szövegéből eleve kiderül, hogy a folyamatnak két lehetséges menete lesz:
(1)
Azok az adófizetők, akiknek egyetlen jövedelemforrásuk van, tehát eszerint nem kötelesek személyi jövedelembevallást kiállítani, a munkaadójukhoz fognak benyújtani olyan típusnyomtatványt, amelyen megnevezik azt a civil szervezetet, amelynek felajánlják a személyi jövedelemadójuk egy százalékát.
(2)
Azok a munkavállalók, akik több jövedelemforrással rendelkeznek, és ezért kötelesek évente adóbevallási nyilatkozatot kiállítani, ezzel egyidejűleg – külön erre a célra kiállított űrlapon – megnevezhetik a szervezetet, amelynek felajánlják adójuk egy százalékát. Az első esetben a felajánlások átutalását a munkaadó számviteli részlege végzi el, a második esetben pedig az illetékes adóhivatal.
Januártól támogathatunk az egy százalékkal
Felajánlani a 2004-ben szerzett jövedelem adójából lehet, az erről szóló bevallást, egyben tehát a személyi jövedelemadó 1%-a felajánlását 2005 január – március között tehetjük meg. Az ügymenetet szabályozó rendelet szövegén még dolgozik a pénzügyminisztérium, a szaktárca felelős vezetői ígéretet tettek arra, hogy a civil szervezetek és a módosítást kezdeményező politikai alakulatok, észrevételezhetik a rendelet munkaszövegét.
A 90. szakasz
az adótörvénykönyv vonatkozó szövege Románia Hivatalos Közlönyének magyar nyelvû kivonatos fordításában (2004 január 30-i, 18. szám ) az alábbi: (2) Az adózók a tartozott évi jövedelemadó 1 százalékáig terjedõ összeget az egyesületekrõl és alapítványokról szóló, utólagosan módosított és kiegészített 26/2000. számú kormányrendelet feltételei között mûködõ non-profit szervezetek szponzorálására fordíthatják. (3) A tartozott évi jövedelemadó 1 százalékáig terjedõ összeg kiszámítására, visszatartására és átutalására a munkáltató vagy az illetékes adószerv köteles, az esetnek megfelelõen.(4) A (2) és (3) bekezdés elõírásainak alkalmazási eljárását a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.
A magyarországi tanulságok
Érdekes lehet megállapítani, mennyi pénzhez jutnának így a civil szervezetek 2005-től. Ezért tekintsük át a magyarországi alkalmazás eredményeit. Az 1%-os lehetőség bevezetése után 1998-ban (amikor az 1997-ben szerzett jövedelem adója fölött rendelkeztek a munkavállalók), a magyar állampolgárok 28%-a használta ki a felajánlás jogát, a kedvezményezettek száma pedig közel 17 ezer volt.
Az alkalmazás hatodik évében, 2003-ban, a felajánlók száma elérte az adófizető állampolgárok 34%-át, a támogatott intézmények száma pedig megközelítette a 22 ezret. 2003-ban a felajánlott összeg szinte 10 milliárd forint volt, egy szervezet által kapott átlagtámogatás pedig közel félmillió forint. A magyarországi támogatási rendszer eredményeit a mellékelt táblázat szemlélteti:
Mennyi lehet a romániai felajánlás?
Itthon a 2004-es költségvetési törvény szerint a költségvetés tervezett bevételei 288 308 milliárd lejt tesznek ki, ebből a személyi jövedelemadó 64 921 milliárd lej (országos szinten). Az elvileg felajánlásra kerülő összeg ennek az 1%-a lehet, tehát hozzávetőlegesen 650 milliárd lej , viszont az előbb vázolt magyarországi gyakorlat alapján feltételezhetjük, hogy a jogosultak egynegyed része él a felajánlás jogával, tehát az előbb kiszámított maximális összeg 25%-ra lehetne reálisan alapozni, ez valamivel több, mint 160 milliárd lej, vagyis durván 1 milliárd forint.
Jelentős összegről van szó – összehasonlítási alapként említem, hogy az Illyés Közalapítvány 2004-ben hozzávetőlegesen ezzel egyenlő költségvetési kerettel rendelkezik. A kis matematikai gyakorlat végéhez közeledve azt kellene még felmérni, hogy az országos lehetőségek körvonalazása után lehet-e vállalkozni a romániai magyar civil szféra által elérhető összegek nagyságrendjének megsaccolására?
Közel 7%-os népességi arányunkból kiindulva 11 milliárd lejre lehetne értékelni a várható támogatások kezdeti összegét, ezt viszont a magyar civil szféra megfelelő mozgósításával és közösségünk minden egyes tagjának időben történő tudósításával, az új adózási lehetőség tudatosításával akár meg is lehet többszörözni.
Versenyhelyzetben a civilek
Természetesen egymagában a civil szervezetek közvetlen támogatásának bevezetése nem elegendő a civil szféra azonnali megerősödéséhez, de két szempontból is egy folyamat fontos lépésévé válhat. Egyrészt várhatóan egyfajta versenypiac fog kialakulni a civil szervezetek között – hiszen nyilvánvaló, hogy azok a szervezetek fognak több felajánlást kapni, amelyek tevékenységük révén közel kerülnek a közösséghez, és melyek kézzelfogható, széles körben ismert és elismert eredményeket tudnak felmutatni.
Másrészt először fordul elő a hazai törvényhozás történetében, hogy az adófizető polgárnak megadatik a jog, hogy saját maga rendelkezzen az általa az államnak befizetett jövedelemadó bizonyos részének felhasználásáról.
Civil szemmel kedvezőbb a szponzor-törvény is
Az új adótörvénykönyv még egy intézkedése erősíti a civil szférát. A cégek által a társasági adó (profitadó) összegéből leírható (levonható) szponzorálás megengedett felső értéke emelkedik, az eddigi határ (a bruttó nyereség 5 százaléka) helyett most egy újabb – a jelenlegi romániai üzleti gyakorlat szerint a legtöbb esetben magasabb – határérték lépett érvénybe, ez a cég éves forgalmának a három ezreléke, de nem több, mint az éves profitadó 20%-a.
Így a cégek jelentősebb összegekkel tudják segíteni a civileket. (Az adótörvénykönyv vonatkozó szövege a társasági adóról (profitadóról) szóló részben található, a Románia Hivatalos Közlönyének magyar nyelvű fordítása keretes írásunkban olvasható).
A 31. szakasz
(4) A szponzorálásról szóló törvény és a könyvtárak törvénye elõírásainak megfelelõen szponzorálási és/vagy mecénási akciókat megvalósító adózók a tartozott nyereségadóból levonják a járulékos összegeket, ha halmozottan teljesítettek az alábbi feltételek: a) nem haladják meg az üzleti forgalom 3 ezrelékét; b) nem haladják meg a tartozott nyereségadó 20 százalékát. 5) Az illetõ határértékekbe beilleszkednek a közjogi könyvtárak szponzorálásával kapcsolatos, a helységek építését, az ellátmányozást, az információtechnológia és a sajátos dokumentáció beszerzését, a könyvtárak folyamatos képzési programjainak finanszírozását, a szakembercserét, a szakosítási ösztöndíjakat, a nemzetközi kongresszusokon való részvételt célzó kiadások is.
A lehetséges nagyságrend kiszámítását megkísérelve, a 2004-es költségvetés előirányzatait kell figyelembe venni. Ezek szerint a folyó évben országos szinten 49 210 milliárd lejt számít nyereségadó címén bevételezni az államkassza, ennek a 20%-a közel 10 ezer milliárd lej (pontosabban 9842 milliárd lej), tehát több, mint 60 milliárd forint!
Nyilvánvalóan tekintélyes összegről, a civil szervezetek számára számottevő lehetőségről van szó, akkor is, ha nem felejtjük el, hogy a cégek szponzorálásának hagyományosan kiemelt kedvezményezettei a sportegyesületek, melyek hatalmas – legtöbbször nehezen felmérhető és annál nehezebben követhető – pénzösszegeket kezelnek.
A gazdasági tevékenységet is végező civil szervezeteknek
jelentős könnyítés az, hogy nagyobb összegű jövedelmük lesz profitadó-mentes. A civil szervezetek évi 15 ezer euró nak megfelelő profitadó-mentes jövedelmet könyvelhetnek el gazdasági tevékenységből, ha ez nem haladja meg a szervezet alapjövedelmének a 10%-át. Szintén az adótörvénykönyv hatálybalépésétől kezdve (2004 január 1-től) emelkedett a hozzáadottérték-adó (TVA) kifizetésétől mentesített éves forgalom felső határa, mely jelenleg 2 milliárd lej.
Tulajdonképpen e két intézkedés együtt, az állampolgárok jövedelemadójából célirányosan felajánlható egy százalék, illetve a cégek által leírható szponzorálás felső határának emelése kezdetét jelentheti egy vélhetően politika-független és állami beleszólástól többé-kevésbé mentesített finanszírozási rendszer kialakulásának, amely erősítheti a non-profit szervezetek működését, stabilizálhatja ezek fenntartásához nélkülözhetetlen anyagi forrásokat, a közép- és hosszú távú tervezhetőség lehetőségét kínálva fel.
Társadalmi perspektívák
Egy közvetlen támogatási rendszer kialakítása a romániai civil szféra számára elengedhetetlen, hiszen jelenleg nyilvánvaló az ágazat külföldi finanszírozásoktól való függősége. A külső finanszírozás hátrányai – egyebek között – a stabil, kiszámítható és tervezhető tevékenység szinte utópikus volta, az egyes programok végrehajtása közötti holtpontok és a szervezetek hosszú távú alapvető működtetési szükségleteinek hiányos biztosítása.
Az adófizető állampolgárok szabad döntésére épített közvetlen finanszírozási rendszer bevezetésének legfontosabb előnye pontosan a döntés jogának az egyénre ruházása, hiszen amennyiben az állampolgár megkapja ezt a jogot, vélhetően élni is fog vele. A civil szervezetek számára a felajánlott támogatások többletforrást jelentenek, csökkentve ezáltal az eddigi (kis számú) finanszírozási lehetőségektől való függőségüket.
Az állam – kivált a szociális szolgáltatások terén – köztudottan gyenge hatékonysággal költi el a közpénzeket, ezért a civil szférának juttatott adószázalék elköltésének eredményessége várhatóan növekvő tendenciát mutathat.
A civil szféra közvetlen finanszírozási rendszerének kezdeményezője Közép-Kelet Európában Magyarország, ahol az 1+1 százalékos rendszer 1997 óta működik, hasonló törvényes keret van érvényben Szlovákiában és Lengyelországban.
A támogatási rendszer bevezetésérõl
Az RMDSZ parlamenti csoportja 2001. óta számos lehetõséget használt fel a személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlásáról szóló javaslat elfogadtatására. A frakció eleinte 3%-os javaslatként próbálta elfogadtatni az ötletet a törvényhozásban. A pénzügyminisztérium igazgatói eleinte nagy idegenkedéssel fogadták a kezdeményezést. Az ötlet 2003-ban törvénymódosító javaslattá érett, de amely akadozva haladt a parlamenti procedúra útvesztõin: az egyeztetés ellenére a kormány elutasítóan véleményezte. 2003 õszén idõközben megkezdõdött az adótörvénykönyv parlamenti vitája, sikerült a pénzügyminisztériummal az 1%-ban kiegyezni, megszületett ugyanakkor a 2%-os javaslat az RMDSZ, a PNL, a PD és a PSD kezdeményezõ aláírásával és végül sikerült politikai konszenzust elérni az adótörvénykönyv az elképzeléseinknek megfelelõ módosítására.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!