Majd' minden utat fel lehetne újítani az észak-erdélyi autópálya árából

Az összesen hat-hétmilliárd euróba kerülő, két párhuzamos autópálya megépítése nem indokolt, azt a pénzt sokkal okosabban is el lehetne költeni – áll a Romániai Akadémiai Társaság (SAR) legfrissebb jelentésében. A többmilliárdos befektetéshez képest a román kormány évente csak mintegy 400 millió eurót költ az úthálózat karbantartására és bővítésére. Ez az összeg csupán a krónikusan rossz állapotú utak „szinten tartására” elég, valós minőségi fejlesztésről szó sem lehet. Ugyan már elkészült egy 15 lépésből álló stratégia az úthálózat fejlesztésére, azonban egyes útszakaszok fejlesztése valójában más útirányok elhanyagolását jelenti – így már évi 1-200 millió eurónyi többlet-ráfordítás is komoly előrehaladást jelenthet.

Jó minőségű úthálózat nélkül egy autópálya nem ér semmit

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy hiába lesznek autópályák, ha a bekötőutak továbbra is rossz állapotúak: ugyan azok nyomvonala mentén egy 40-60 kilométeres sávban megélénkül a gazdaság, de a lakosság túlnyomó része továbbra is csak nehezen profitálhatna az autópályák jótékony hatásában.

Két pálya építése azért sem indokolt, mert jelenleg annyira kicsi a kelet-nyugat irányú forgalom Romániában, hogy az egyetlen autópálya potenciálját sem lenne képes maradéktalanul kihasználni, kettőről nem is beszélve – állítják a SAR elemzői.

Ha azonban elhagynánk az EU által amúgy is kritizált észak-erdélyi autópályát, akkor első körben is megspórolhatnánk 3 milliárd eurót. Hogy mihez lehetne kezdeni ezzel a pénzzel? Románia 3000 településének teljes úthálózatát fel lehetne újítani (ennek összköltségét 1,9 milliárd euróra becsülik), és még maradna is körülbelül 1 milliárd euró: ennek segítségével a fentebb említett, 15 szakaszból álló, 7000 kilométernyi utat érintő úthálózat-fejlesztési stratégia tizedik szintjéig lehetne az útépítést finanszírozni (jelenleg a 3. lépésnél tart a fejlesztés).

Az országutak tízszer kevesebbe kerülnek, mint az autópályák

A szerzők szerint a közvélemény azért lelkesedik az autópályákért, mert az nagy és látványos. De a szavazóknak imponáló, és nem feltétlenül ésszerű projekteket kedvelő politikai szféra nem tájékoztatta a közvéleményt arról, hogy míg egy kilométernyi autópálya építése átlag hat-hétmillió euróba kerül kilométerenként, az Országos Útügyi Hatóság ennek az összegnek egytizedéből (750 ezer euróból) újít fel egy kilométer, nehéz teherforgalomra is alkalmas országutat.

Ugyanakkor az utak építése és karbantartása körül is sok probléma akad a jelentés szerint: a rendelkezésre álló forrásokat politikai, és nem a 2003-ban az utakra szánt speciális pénzalap előírásai szerint utalták a megyéknek, illetve az Országos Útügyi Hatóság nak (ez az alapot a költségvetésbe olvasztották, így a pénzosztás mikéntjét ezentúl teljes homály fedi).

Az is észrevehető, hogy az útkarbantartó cégek nagyon eltérő összeget számláznak, az ellenőrzés hiányzik, így csak sejteni lehet, hogy egyes vállalatok jóval a piaci áron felül dolgoznak (legalábbis a papírformna szerint).

A jelentés írói szerint az infrastruktúra-fejlesztésről szóló elképzelések megvitatásából a közvéleményt kihagyták, így az autópályákról egyáltalán nem folyhatott társadalmi párbeszéd – pedig ez a projekt rövidtávon a legnagyobb volumenű romániai befektetés.