Egyetlen schengeni ország sem vár el napi 500 eurót a beutazóktól: csak a román-magyar határon kell majd május 1-től ekkora összeget felmutatniuk a Magyarországra utazóknak. A „túltartózkodókat” akár két évi kitiltással is büntethetik. Miért?
Noha Magyarország csak 2007. január elsejétől lesz tagja a schengeni államok klubjának, a román-magyar határ átlépésekor mégis minimum 500 eurót kell felmutatniuk az átutazóknak. A belügyminisztérium utazási tájékoztatója ugyanis csak volt szocialista államok és EU-tagok között tesz különbséget, a schengeni övezet nem számít külön kategóriának.
Eddig Magyarország volt szocialista államnak számított, de május elsejétől hivatalossá válik az uniós tagság. A szomszédos országba utazóknak eddig elég volt napi 50 euró felmutatásával (de minimum 250-nel) igazolniuk, van elegendő pénzük az ott-tartózkodáshoz. EU-tagállamok esetén napi 100, de minimum 500 euró felmutatása ellenében lehet átlépni a román-magyar határt.
A szigorúság nem volt hatásos
A határátlépési „illetéket” 2001. január elsejei hatállyal vezette be a hatóság, azt megelőzendő, hogy a schengeni vízummentesség következtében ne növekedjék meg túlságosan az illegálisan Nyugaton tartózkodó román állampolgárok száma. Több mint két év leforgása után elmondható: az intézkedés nem volt hatásos, hiszen például számos nyugati nagyváros romániai koldusokkal telt meg, Milánóban és Rómában egész háztömböket bitorolnak a – nemzetközi sajtójelentések szerint – bandákba tömörülő romák.
Magyar-magyar akadály
Az 500 eurós intézkedés most a magyar-magyar kapcsolattartás elébe gördít jelentős akadályt. Mentességet csak azok élveznek, akik gyógykezelésre utaznak EU-tagállamba, aki tudományos konferenciára, művészeti- vagy sportrendezvényre utazik, súlyosan beteg vagy elhunyt rokona ügyében intézkedik. A 14 évesnél nem idősebb gyermekek is mentesülnek, ha adatik a szülők útlevelében szerepelnek.
A schengeni szerzõdést eddig aláírta:
Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Izland, Luxemburg, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Svédország. A belsõ határokat eltörlõ szerzõdést 1985. június 14-én alapították a Benelux államok, Franciaország és Németország. 1990 és 1996 között csatlakozott Olaszország, Spanyolország és Portugália, Görögország, Ausztria, Dánia, Finnország és Svédország. Az új EU-tagállamokra 2007-tõl érvényes a szerzõdés.
Mentesség jár azoknak a 18 év alatti fiataloknak is, akik külföldön élő-dolgozó szüleiket látogatják, valamint azok, akik érvényes munkavállalói szerződés alapján EU-tagállamban dolgoznak. Annak is könnyebb dolga van elvileg, akit utazási iroda utaztat külföldre – ám a belügyi tájékoztató szerint az irodákat a turisztikai minisztérium munkatársai a határon ellenőrizhetik, és ha valami rendellenességet észlelnek, az egész csoportot feltartóztathatják.
Szintén nem kötelességük pénzt felmutatni azoknak, akik hivatalos, az illető fogadó ország jogszabályainak megfelelő meghívólevéllel rendelkeznek. Továbbá a fenti euróértéknek megfelelő más valutát is elismernek garanciaként a határőrök, de lehet utazási csekket, vagy bankkártyát és számla-kivonatot is felmutatni, amennyiben ez utóbbit legtöbb 48 órával azelőtt állították ki.
Az intézkedéshez Budapestnek semmi köze
Lamperth Mónika magyar belügyminiszter a Kolozsvár melletti Magyarkapuson azt közölte tudósítónkkal, az 500 eurós határértéket a bukaresti hatóság teljes mértékben saját hatáskörben állapította meg, ahhoz a magyar határrendészetnek semmi köze. A miniszterasszony a sajtótájékoztatón továbbá azt fejtegette, „Magyarország azt szeretné, ha európai uniós csatlakozása nyomán a szomszédos országok állampolgáraiban nem alakulna ki valamiféle ”új függöny„ létrejöttének benyomása”.
Schengenre a liberalizmus jellemző
Ez az 500 euró azért tűnik túlzásnak, mert a schengeni övezet állami hatóságai általában nem követelnek meg ekkora összeget a határátlépőktől, sőt, rendszerint meglehetős liberalizmussal kezelik a turistaforgalmat. Számos ország a határőrök szakértelmére bízza, hogy esetről-esetre (case-by-case) bírálják el a nem schengeni országokból érkezők helyzetét.
Ausztria
idegenrendészeti törvénye például előírja, vissza kell fordítani azt, aki nem tudja bizonyítani, hol száll meg az országban, és nincs önmaga ellátására pénze. Viszont a jogszabály semmilyen minimumösszeget nem állapít meg: a beutazás célja, típusa és hossza alapján a határőr dönt.
Utazási csekket és bankkártyát is elfogadnak garanciaként. Szintén esetről-esetre döntenek a beutazást kérőről a luxemburgi, a norvégiai és a svédországi határon (annyi megkötéssel, hogy a
Norvégiába
utazóknak napi 500 koronát ajánlanak az ottartózkodás napi költségeinek fedezésére, ha nem magánszemélynél száll meg az illető. Az összeg 57 euróval egyenlő).
A következő csoportba azon országok tartoznak, amelyek bizonyos összeget ugyan megszabnak az ott-tartózkodás minden napjára, de kötelező minimum nincs.
Belgiumban
mentesülni lehet a pénzfelmutatástól, ha valaki rendelkezik meghívóval. Ha nem, napi 38-50 euró meglétét kell bizonyítani attól függően, hogy magánszemélynél vagy hotelben száll meg az utazó.
Dániában
napi 400 korona (40 euró) a napjára kért összeg,
Finnországban
szintén 40,
Franciaországban
a napi átlagbér alapján 47,
Hollandiában
34,
Németországban
25,
Portugáliában
minden belépés esetén 75, minden ott töltött nap után 40 euró felmutatását kérhetik a határőrök.
Négy schengeni tagállam esetében minimumösszeget is kérhetnek a beutazótól.
Görögországban
napi 20 eurót, de minimum 100-at kell felmutatni,
Izlandon
4000 koronát (46 eurót), de minimum 20 ezret (230 eurót),
Spanyolországban
minden ott töltött 24 órára 30 eurót, de legkevesebb 300-at kérnek.
Olaszország
esete a legbonyolultabb: Róma keveri a napi kötelező és a minimum kötelező összegek sémáját. Olaszország a nemzeti statisztikai hivatal által mért átlagbér alapján állapította meg az összegeket. Ezek szerint ha valaki legtöbb öt napig tartózkodik az országban, 270 eurót kell felmutatnia.
[Részletes információkért lásd táblázatunkat. Az összegeket mindenik tagállam saját hatáskörben állapítja meg; adataink a schengeni megállapodáshoz csatolt Közös Konzuli Utasítások című dokumentum 7. számú mellékletéből származnak.]
Minimum 500 euró felmutatását egyetlen schengeni tagállam sem követel meg – ugyanakkor, ha valaki hosszabb időre utazik meghívó nélkül például Franciaországba vagy Németországba, akkor ennél jóval nagyobb összeget is elkérhetnek tőle a határon. Ezt úgy lehet elkerülni, hogy az utazó a tervezettnél rövidebb időszakot vall be: az már csak szerencse kérdése, hogy az országon belül, ha netán egy rendőr igazoltatja, hogyan vágja ki magát.
Akár két évi kitiltás is lehet a büntetés
Az új magyar-román vízummentességi megállapodás emellett bevezette a schengeni rendszert: azaz egy utazó egy félével belül az eddigi 30 nappal szemben maximum 90 napot tartózkodhat vízummentesen a másik állam területén. Az intézkedés hátránya, hogy 90 nap után az ún túltartózkodás – megfelelő tartós vízum hiányában – kiutasítást, pénzbüntetést (akár 100 ezer Ft-ig terjedően) és 2 (kettő) évre szóló kitiltást von(hat) maga után. - így szól a kolozsvári magyar főkonzulátus szigorú hangnemű figyelmeztetése. Muszáj tehát
figyelmesen számolni a napokat,
mert az intézkedés már tavaly október 23-án életbe lépett. Tehát a fentiek értelmében bármely utas az ezt követő első határátlépésével elkezdi igénybe venni összességében 90 napos külföldön tartózkodási jogosultságát a megkezdett féléven belül. (A két ország közti megállapodást a magyar kormány 171/2003. -as rendelete rögzíti, amely Magyarország Hivatalos Közlönyében október 27-én jelent meg.)
Magánszemélyként bárki bárkit utaztathat
Cáfolta a nagyváradi határrendészeti igazgatóság vezetõje, hogy magánszemély csak elsõrendû rokonait utaztathatja külföldre. A Szatmár megyei határõrparancsnok korábban ilyen megszorításról számolt be a sajtónak. Dr. Vasile Ciocan váradi parancsnok válaszul közölte: a nem rokonok utaztatását tiltó kormányrendelet kizárólag jogi személyekre, azaz szállítócégekre vonatkozik, és a feketén fuvarozókat szeretnék így kiszûrni. Vagyis saját autóval magánszemély bárkit kivihet külföldre, erre vonatkozóan nincs semmilyen megszorítás. A feketézôk kiszűrése pedig a határrendészek dolga. Amennyiben mégis történtek határrendészeti túlkapások, akkor arról a 959 -es határrendészeti panaszvonalon lehet bejelentést tenni. (Szatmári Friss Újság)
További nehézségeket gördít
az utazni vágyók elébe, hogy február 10-én az illetékes magyar, osztrák és román államtitkárok egyeztetésén azt a határozatot hozták, hogy az átkelőpontokon ezentúl a román állampolgárok útlevelébe bekerül egy pecsét: S betűvel, amennyiben valaki a schengeni területekre szeretne továbbutazni, illetve SN betűjellel, ha valaki csak a szomszédos, nem schengeni területre megy.
Eszerint, ha valakinek az útlevelébe SN jelzés kerül, nem utazhat majd tovább a schengeni övezetbe: így nem lehet majd azt a cselt alkalmazni, hogy a román-magyar határon magyarországi úticélt közöl az utazó, majd Hegyeshalomnál vagy Szentgotthárdnál Ausztriába távozik.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!