Egyetlen schengeni ország sem vár el napi 500 eurót a beutazóktól: csak a román-magyar határon kell majd május 1-től ekkora összeget felmutatniuk a Magyarországra utazóknak. A „túltartózkodókat” akár két évi kitiltással is büntethetik. Miért?
Noha Magyarország csak 2007. január elsejétől lesz tagja a schengeni államok klubjának, a román-magyar határ átlépésekor mégis minimum 500 eurót kell felmutatniuk az átutazóknak. A belügyminisztérium utazási tájékoztatója ugyanis csak volt szocialista államok és EU-tagok között tesz különbséget, a schengeni övezet nem számít külön kategóriának.
Eddig Magyarország volt szocialista államnak számított, de május elsejétől hivatalossá válik az uniós tagság. A szomszédos országba utazóknak eddig elég volt napi 50 euró felmutatásával (de minimum 250-nel) igazolniuk, van elegendő pénzük az ott-tartózkodáshoz. EU-tagállamok esetén napi 100, de minimum 500 euró felmutatása ellenében lehet átlépni a román-magyar határt.
A szigorúság nem volt hatásos
A határátlépési „illetéket” 2001. január elsejei hatállyal vezette be a hatóság, azt megelőzendő, hogy a schengeni vízummentesség következtében ne növekedjék meg túlságosan az illegálisan Nyugaton tartózkodó román állampolgárok száma. Több mint két év leforgása után elmondható: az intézkedés nem volt hatásos, hiszen például számos nyugati nagyváros romániai koldusokkal telt meg, Milánóban és Rómában egész háztömböket bitorolnak a – nemzetközi sajtójelentések szerint – bandákba tömörülő romák.
Magyar-magyar akadály
Az 500 eurós intézkedés most a magyar-magyar kapcsolattartás elébe gördít jelentős akadályt. Mentességet csak azok élveznek, akik gyógykezelésre utaznak EU-tagállamba, aki tudományos konferenciára, művészeti- vagy sportrendezvényre utazik, súlyosan beteg vagy elhunyt rokona ügyében intézkedik. A 14 évesnél nem idősebb gyermekek is mentesülnek, ha adatik a szülők útlevelében szerepelnek.
A schengeni szerzõdést eddig aláírta:
Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Izland, Luxemburg, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Svédország. A belsõ határokat eltörlõ szerzõdést 1985. június 14-én alapították a Benelux államok, Franciaország és Németország. 1990 és 1996 között csatlakozott Olaszország, Spanyolország és Portugália, Görögország, Ausztria, Dánia, Finnország és Svédország. Az új EU-tagállamokra 2007-tõl érvényes a szerzõdés.
Mentesség jár azoknak a 18 év alatti fiataloknak is, akik külföldön élő-dolgozó szüleiket látogatják, valamint azok, akik érvényes munkavállalói szerződés alapján EU-tagállamban dolgoznak. Annak is könnyebb dolga van elvileg, akit utazási iroda utaztat külföldre – ám a belügyi tájékoztató szerint az irodákat a turisztikai minisztérium munkatársai a határon ellenőrizhetik, és ha valami rendellenességet észlelnek, az egész csoportot feltartóztathatják.
Szintén nem kötelességük pénzt felmutatni azoknak, akik hivatalos, az illető fogadó ország jogszabályainak megfelelő meghívólevéllel rendelkeznek. Továbbá a fenti euróértéknek megfelelő más valutát is elismernek garanciaként a határőrök, de lehet utazási csekket, vagy bankkártyát és számla-kivonatot is felmutatni, amennyiben ez utóbbit legtöbb 48 órával azelőtt állították ki.
Az intézkedéshez Budapestnek semmi köze
Lamperth Mónika magyar belügyminiszter a Kolozsvár melletti Magyarkapuson azt közölte tudósítónkkal, az 500 eurós határértéket a bukaresti hatóság teljes mértékben saját hatáskörben állapította meg, ahhoz a magyar határrendészetnek semmi köze. A miniszterasszony a sajtótájékoztatón továbbá azt fejtegette, „Magyarország azt szeretné, ha európai uniós csatlakozása nyomán a szomszédos országok állampolgáraiban nem alakulna ki valamiféle ”új függöny„ létrejöttének benyomása”.
Schengenre a liberalizmus jellemző
Ez az 500 euró azért tűnik túlzásnak, mert a schengeni övezet állami hatóságai általában nem követelnek meg ekkora összeget a határátlépőktől, sőt, rendszerint meglehetős liberalizmussal kezelik a turistaforgalmat. Számos ország a határőrök szakértelmére bízza, hogy esetről-esetre (case-by-case) bírálják el a nem schengeni országokból érkezők helyzetét.
Ausztria
idegenrendészeti törvénye például előírja, vissza kell fordítani azt, aki nem tudja bizonyítani, hol száll meg az országban, és nincs önmaga ellátására pénze. Viszont a jogszabály semmilyen minimumösszeget nem állapít meg: a beutazás célja, típusa és hossza alapján a határőr dönt.
Utazási csekket és bankkártyát is elfogadnak garanciaként. Szintén esetről-esetre döntenek a beutazást kérőről a luxemburgi, a norvégiai és a svédországi határon (annyi megkötéssel, hogy a
Norvégiába
utazóknak napi 500 koronát ajánlanak az ottartózkodás napi költségeinek fedezésére, ha nem magánszemélynél száll meg az illető. Az összeg 57 euróval egyenlő).
A következő csoportba azon országok tartoznak, amelyek bizonyos összeget ugyan megszabnak az ott-tartózkodás minden napjára, de kötelező minimum nincs.
Belgiumban
mentesülni lehet a pénzfelmutatástól, ha valaki rendelkezik meghívóval. Ha nem, napi 38-50 euró meglétét kell bizonyítani attól függően, hogy magánszemélynél vagy hotelben száll meg az utazó.
Dániában
napi 400 korona (40 euró) a napjára kért összeg,
Finnországban
szintén 40,
Franciaországban
a napi átlagbér alapján 47,
Hollandiában
34,
Németországban
25,
Portugáliában
minden belépés esetén 75, minden ott töltött nap után 40 euró felmutatását kérhetik a határőrök.
Négy schengeni tagállam esetében minimumösszeget is kérhetnek a beutazótól.
Görögországban
napi 20 eurót, de minimum 100-at kell felmutatni,
Izlandon
4000 koronát (46 eurót), de minimum 20 ezret (230 eurót),
Spanyolországban
minden ott töltött 24 órára 30 eurót, de legkevesebb 300-at kérnek.
Olaszország
esete a legbonyolultabb: Róma keveri a napi kötelező és a minimum kötelező összegek sémáját. Olaszország a nemzeti statisztikai hivatal által mért átlagbér alapján állapította meg az összegeket. Ezek szerint ha valaki legtöbb öt napig tartózkodik az országban, 270 eurót kell felmutatnia.
[Részletes információkért lásd táblázatunkat. Az összegeket mindenik tagállam saját hatáskörben állapítja meg; adataink a schengeni megállapodáshoz csatolt Közös Konzuli Utasítások című dokumentum 7. számú mellékletéből származnak.]
Minimum 500 euró felmutatását egyetlen schengeni tagállam sem követel meg – ugyanakkor, ha valaki hosszabb időre utazik meghívó nélkül például Franciaországba vagy Németországba, akkor ennél jóval nagyobb összeget is elkérhetnek tőle a határon. Ezt úgy lehet elkerülni, hogy az utazó a tervezettnél rövidebb időszakot vall be: az már csak szerencse kérdése, hogy az országon belül, ha netán egy rendőr igazoltatja, hogyan vágja ki magát.
Akár két évi kitiltás is lehet a büntetés
Az új magyar-román vízummentességi megállapodás emellett bevezette a schengeni rendszert: azaz egy utazó egy félével belül az eddigi 30 nappal szemben maximum 90 napot tartózkodhat vízummentesen a másik állam területén. Az intézkedés hátránya, hogy 90 nap után az ún túltartózkodás – megfelelő tartós vízum hiányában – kiutasítást, pénzbüntetést (akár 100 ezer Ft-ig terjedően) és 2 (kettő) évre szóló kitiltást von(hat) maga után. - így szól a kolozsvári magyar főkonzulátus szigorú hangnemű figyelmeztetése. Muszáj tehát
figyelmesen számolni a napokat,
mert az intézkedés már tavaly október 23-án életbe lépett. Tehát a fentiek értelmében bármely utas az ezt követő első határátlépésével elkezdi igénybe venni összességében 90 napos külföldön tartózkodási jogosultságát a megkezdett féléven belül. (A két ország közti megállapodást a magyar kormány 171/2003. -as rendelete rögzíti, amely Magyarország Hivatalos Közlönyében október 27-én jelent meg.)
Magánszemélyként bárki bárkit utaztathat
Cáfolta a nagyváradi határrendészeti igazgatóság vezetõje, hogy magánszemély csak elsõrendû rokonait utaztathatja külföldre. A Szatmár megyei határõrparancsnok korábban ilyen megszorításról számolt be a sajtónak. Dr. Vasile Ciocan váradi parancsnok válaszul közölte: a nem rokonok utaztatását tiltó kormányrendelet kizárólag jogi személyekre, azaz szállítócégekre vonatkozik, és a feketén fuvarozókat szeretnék így kiszûrni. Vagyis saját autóval magánszemély bárkit kivihet külföldre, erre vonatkozóan nincs semmilyen megszorítás. A feketézôk kiszűrése pedig a határrendészek dolga. Amennyiben mégis történtek határrendészeti túlkapások, akkor arról a 959 -es határrendészeti panaszvonalon lehet bejelentést tenni. (Szatmári Friss Újság)
További nehézségeket gördít
az utazni vágyók elébe, hogy február 10-én az illetékes magyar, osztrák és román államtitkárok egyeztetésén azt a határozatot hozták, hogy az átkelőpontokon ezentúl a román állampolgárok útlevelébe bekerül egy pecsét: S betűvel, amennyiben valaki a schengeni területekre szeretne továbbutazni, illetve SN betűjellel, ha valaki csak a szomszédos, nem schengeni területre megy.
Eszerint, ha valakinek az útlevelébe SN jelzés kerül, nem utazhat majd tovább a schengeni övezetbe: így nem lehet majd azt a cselt alkalmazni, hogy a román-magyar határon magyarországi úticélt közöl az utazó, majd Hegyeshalomnál vagy Szentgotthárdnál Ausztriába távozik.
Nélküled nem tudunk működni
A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.
Támogató leszek!