155 milliárddal kell csökkenteni a magyar költségvetés kiadásait – állítja az új pénzügyminiszter. Pomogáts Béla, az IKA elnöke, a HTMH és a külügyi bizottság együtt lobbizik a határon túli támogatások szintentartásáért.
Arra kérte a magyar parlament külügyi bizottságát
Pomogáts Béla
, az Illyés Közalapítvány (IKA) kuratóriumának elnöke, hogy „pártra való tekintet nélkül támogassák az Illyés Közalapítvány megőrzésére irányuló szándékot”. Pomogáts kifejtette: még nincsenek pontos információi arról, hogy a „restrikciós politika” milyen mértékben érinti az alapítványt.
Helyre kell billenteni a pénzügyi egyensúlyt
Hozzáfűzte: az új pénzügyminiszter,
Draskovics Tibor
155 milliárdos kiadást lefaragni szándékozó csomagtervével kapcsolatban hallott már 30, 20 és 5%-os forráselvonásról is. Medgyessy kormányfő és a pénzügypolitika új vezetője szerint azért van szükség a költségvetés kiadásainak radikális lefaragására, mert 2002 és 2003 végén a tervezettnél jóval nagyobb lett az államháztartási hiány (az önkormányzatoktól például 60 milliárd forintot vonnak el).
Pomogáts Béla megjegyezte, hogy az IKA költségvetése 2001-től változatlanul egymilliárd 21 millió forint, emellett kevesellte a határon túli magyarságra jutó összköltségvetést is.
Még a 12 milliárd is kevés
„- A 6100 milliárd forintos állami költségvetésből 12 milliárd jut a határon túli magyarok támogatására, ami nem hatékony jelzése a szolidaritásnak” - fejtette ki Pomogáts. A bizottság ülésén az Illyés Közalapítvány és a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) vezetője számolt be szervezetük tevékenységéről.
Németh Zsolt
, a külügyi bizottság elnöke úgy tudja: a „Draskovics-csomag” összevonja a HTMH-t és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalt, megszüntet határon túli magyarok segítésével foglalkozó alapítványokat, illetve összevonja az Illyés Közalapítványt és az Apáczai Alapítványt, valamint csökkenti az oktatási-nevelési támogatásokat is.
Markó Béla a bizottságot támogató nyilatkozata
A Magyarországról érkezõ támogatások jelentõsen hozzájárultak eddig is az erdélyi magyarság szellemi életének fenntartásához, például az erdélyi könyvkiadás elképzelhetetlen lett volna e segítség nélkül. De fontos volt az a támogatás is, amit a romániai magyar sajtó és számos mûvelõdési intézmény kapott. Az oktatási intézmények e támogatás nélkül nem tudnának lépést tartani
Minden a kormányon múlik
Németh Zsolt úgy vélte: a kormány „nemzetpolitikájának hiányáról lassan lehullik a lepel” , és pártpolitikai játszmák színhelyévé válik a határon túli magyarság helyzete.
Bálint-Pataki József
HTMH-elnök erre reagálva elmondta: a megvonás nem érinti a határon túli magyar támogatásokat: de ez természetesen a kormány döntésén múlik – tette hozzá az elnök. Szerinte a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal és a HTMH összevonása mindössze egy ötlet volt, megvalósításáról szó sincs.
Hárs Gábor
, a külügyi bizottság MSZP-s alelnöke és Németh Zsolt az ülés közös közleményben adták hírül, hogy a testület tagjai „egyetértettek abban, hogy a kormány tervezett takarékossági intézkedései ne érintsék a költségvetésben a határon túli magyarság támogatására tervezett összeget”. A tervezett támogatások szükségesek a határon túli magyarság identitása és szülőföldön megmaradása szempontjából – olvasható a közleményben – magyarázták.
A Számvevőszék közalapítványokat számolna fel
Egy hónappal ezelőtt jelent meg a magyarországi sajtóban az a hír, hogy a Medgyessy-kormány által meghirdetett takarékossági program várhatóan kiterjed a közalapítványokra, amelyeket az Állami Számvevőszék (ÁSZ) már korábban is bírált.
A számvevők számos határon túli vállalkozásfejlesztő projektet futtató Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKK) kuratóriumánál tartott 2001-es vizsgálatnál pedig többek között azt kifogásolták, hogy az ÚKK Budapest belvárosában bérelt az átlagosnál magasabb díjjal irodahelyiségeket. Az alapítvány azzal védekezik, hogy idén januárban – azaz jó két évvel a jelentés után – költöztek az V. kerületi Deák utcából a kevesebb bérleti díjat igénylő Rákóczi út 70. szám alá. Erről már a tavaly augusztusban teljesen kicserélődött kuratórium döntött.
Csak továbbutalják az állami pénzt
Az ÁSZ most azt javasolja a kormánynak, hogy fogja vissza a közalapítványoknál folyó költekezést, többet pedig szüntessen is meg. A számvevők szerint a magyar közalapítványok túlnyomó többsége csak az állami támogatást osztja tovább „bonyolult és nehézkesen módosítható” jogi konstrukcióban. Ráadásul az ÁSZ szerint a közalapítványok jó része valójában nem is tekinthető civil szervezetnek, hiszen gyakorlatilag egész létük a kormánytól függ.
Medgyessy miniszterelnök a kormány által elhatározott 155 milliárdos takarékossági tervhez kérte a számvevőszék javaslatait. Az ÁSZ által javasolt szigorú elvekhez csatlakozott Draskovics Tibor pénzügyminiszter is, aki még január végén közölte, hogy valóban szóba kerülhet egyes közalapítványok megszüntetése és karcsúsítása.
Nélküled nem tudunk működni
A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.
Támogató leszek!