Fel van-e készülve a Székelyföld gazdaságilag is az autonómiára? Aligha! Nagyító alá vettük a romániai megyék2 003-as befizet/visszakap arányát.
köszönetnyílvánítás
Köszönjük Winkler Gyula képviselõ forrásanyag-begyûjtésben és szakmai szempontozásban nyújtott segítségét.
Az alábbi elemzés kizárólag a központi költségevetési adatokra hagyatkozik. Természetesen a megyék rangsorolása változhat a társadalombiztosítási adatok figyelembe vételével, de valószínűleg nem túl jelentős mértékben. Ha egy megye jó a központi költségvetésbe befizetett adókból (ÁFA, profit adó, jövedelem adó, fogyasztási adók, vám stb.) akkor hasonlóan jó Tb befizetésből is, és fordítva.
Az állam bevételei
A központi költségvetés legnagyobb forrása a megyéktől begyűjtött ÁFA (TVA), ami a források több mint 35%-át teszi ki. Ezt követi 13-15%-al a fogyasztási adó (accize), jövedelemadó illetve a profitadó. Ezek az adók az állami költségvetés kb. 80-át adják. A megyék által a központi költségvetésbe befizetett adók, illetékek egy főre eső nagysága szerinti rangsorolást a következő ábra szemlélteti:
A szerencsés megyék
A magyar határ, illetve a tengerpart igazi húzóerő a romániai megyéknek. Konstanca, Tulcea, Prahova, Szeben, Kolozs, Brassó megyék és Bukarest egy főre eső államköltségvetési hozzájárulása jóval nagyobb mint a többi megyéké, ide értve a Székelyföldet is.
Az említett megyék egy lakosra jutó állami központi költségvetéshez való hozzájárulás szerinti top10-es megyék, valójában ezek azok a megyék, amelyek Bukaresttel együtt maguk után húzzák a román gazdaságot.
Hargita és Kovászna a középmezőnyben
Rendszerint
az úgynevezett államháztartást (buget general consolidat) szokás elemezni Nagyon jó dokumentációs forrás: Raportul asupra Proiectului Legii bugetului de stat pe anul 2004 Lásd : www.cdep.ro, Procesul legislativ, Legea bugetului de stat pe anul 2004 nr.507/ 2003, PL 639/ 2003. A jelen elemzés nem veszi figyelembe a TB befizetéseket ( contributii la asigurari sociale – CAS )
A közepes megyékként feltüntetett két székely megye (Hargita 23. hely, Kovászna 16.) közül Hargita megye jóval rosszabbul áll. Az egy főre eső állami központi költségvetéshez való hozzájárulás 35%-al kisebb, mint Kovászna megye esetében, és 65%-al kisebb az országos átlagnál. Ha Bukarestet nem vesszük figyelembe az országos átlag számításnál, akkor is csak kb. fele az így számított átlagnak.
(Valamivel jobb helyezést ér el mindkét megye, ha az egy fős ÁFA befizetést és profitadó befizetést vesszük csak figyelembe). De, ha a helyezést 2001-es adatokkal mérjük össze, akkor kiderül, hogy úgy Hargita, mint Kovászna megye hátrább csúszott a rangsorban: Hargita 4, Kovászna 6 helyet. Ugyancsak hátrább csúsztak Maros (6), Brassó (1), Szilágy (6) megyék, jobb helyezést értek el azonban Kolozs (-1), Bihar (-2), Temes (-2), és Szatmár (-5).
A 2003-as állás
A jövedelemadó, befizetett ÁFA, profitadó, fogyasztói adó az állami központi költségvetési bevételeinek 75-80%-a.
A megyék saját bevételei
A megyék önkormányzatainak két fő bevételi forrása van, saját és az állam által visszaosztott összegek. (Ezek nagyságát, visszaosztási módját és arányát az 1998/189-es és 2003/571-es törvények és ezek módosításai szabályozzák.) A saját jövedelmek közül a legfontosabbak a lakossági adók és illetékek (épület, telek, jármű, stb.), a vállalati adók (épület, telek, jármű, stb.) valamint az önkormányzati vagyon gazdálkodásából származó jövedelmek (bérbeadások, koncessziók). Ezeket az adókat az önkormányzatok, a törvénynek megfelelően csökkentheti, illetve növelheti. Ezekből a forrásokból származó bevételek az összjövedelmük kb. 20%-át teszik ki.
Az önkormányzatok bevételeinek fennmaradó 80%-a az állami visszaosztásokból származik. Az ily módon biztosított összeg megközelítőleg fele a begyűjtött ÁFA visszaosztásból származik, ez azonban célirányos, vagyis ezt az önkormányzatok csakis a tanügyi költségek fedezésére fordíthatják.
Az állami visszaosztások második felének meghatározó részét az önkormányzat területéről származó jövedelemadók visszaosztása képezi. A 2003/45-ös sürgősségi kormányrendelet alapján minden önkormányzat megkapja a területéről begyűjtött adók 36%-át. A jövedelemadó 10%-a a megyei önkormányzat bevétele, míg a megyében befizetett jövedelemadóból újabb 17%-ot a megyei tanács köteles szétosztani a leginkább rászoruló önkormányzatoknak. Így a megyékben termelt jövedelmadók legalább 63%-a visszakerül az azt megtermelő megyéhez.
További bevételi forrás az EU-s pályázatokból befolyt bevétel, ami 2004-ben jelentős nagyságrendeket jelenthet. Itt az ügyrendi kérdés az, hogy vajon a székelyföldi, illetve a magyarlakta megyék fel vannak-e készülve arra, hogy hatékonyan pályázhassanak.
Egy illúzióval kevesebb
Amíg a megyék önkormányzatai saját bevételének nagysága képet ad a megyében található épületek, telkek, járművek méretéről, addig a megyéknek visszaosztott összegek nagysága választ adhat pl. arra a kérdésre, hogy a székely megyék tartják-e el a román megyéket -- sokan teljesen magától értetődő tényként kezelik ezt -- valamint arra, hogy vannak-e a visszaosztásnál preferált megyék, működik-e a szegényebb megyét kell támogatni elv.
további szempontok
az útalap: nem jelenik meg a nyilvános költségvetési anyagokban ( nagyságrend 2.000 – 3.000 miliárd lej évente) az állami támogatások rendszere ( subventii), például a bányászatban, stb. a központi átutalások rendszere (transferuri ), például a fogyatékos személyeknek, stb. a szakminisztériumok programjait (például ANL lakásépités, falusi infrastruktúra, megyei utak kövezése, stb.) Ezek sem jelennek meg a nyilvános költségvetési adatokban a megyei szintû felbontásban
A visszaosztott összegekből és saját forrásokból az önkormányzatoknak a következő feladatokat kell ellátniuk: tanüggyel kapcsolatos kiadások (az önkormányzatok kiadásainak több mint 40%-a), városfejlesztés (összkiadások kb. 15-20%-a), közigazgatási kiadások, amelyek az önkormányzatok, polgármesteri hivatalok működési költségeit (személyi, anyagi), szociális ellátás, kultúra és vallás stb.
Az alábbi táblázatban az egy főre jutó állami központi költségvetéshez való hozzájárulás, a visszaosztott összegek és a megyék önkormányzatainak összjövedelme szerinti rangsorolásokat tartalmazza (2003). A kiemelt megyék azok, amelyek többet kaptak vissza az államtól, mint amennyit befizettek.
Természetesen a megyék vizsgálatánál figyelembe kell venni azt is, hogy az állam által a megyéknek visszaosztott összeg, a tőlük begyűjtött összegnek csak 25%-a. A Székelyföldet meghatározó mindkét megye az átlag fölött részesült az állam által visszaosztott összegekből, azonban míg Kovászna megye 16. befizetőként és 27. a visszaosztott és befizetett összeg aránya szerint, addig Hargita megye 23. befizetőként és 18. a legtöbbet visszakapók (visszakapott/befizetett összeg) rangsorán. Kovászna megye a 40%-át, Hargita megye pedig 66%-át kapja vissza befizetett összegének.
Winkler Gyula
A Közpénzügyi Minisztérium hivatalos álláspontja szerint Romániában a következõ megyék termelnek többet, mint amennyit visszakapnak: Temes, Brassó, Prahova, Constanta és BUKAREST (cel mai mare contribuabil la bugetul de stat)
A megyék gazdasági eredményességét az állami költségvetéshez való hozzájárulás, valamint a megyék önkormányzatai bevételének feltárásával próbáltam vizsgálni. Az ilyen típusú megközelítést azzal magyarázom, hogy az állami költségvetés bevételei között szerepel a megyéktől begyűjtött adók, ÁFA, illetékek stb., ami elsősorban mérőszámként szolgálhat a megyékben lezajló gazdasági tevékenységeknek, másodsorban pedig a megyék közti gazdasági összehasonlítások alapját képezheti.
Természetesen ennek a megközelítésnek a hiányossága, hogy nem méri a megyék természeti adottságait, potenciáljait, a hosszú távú befektetések és a kutatás-fejlesztés később jelentkező hatását, az emberek magatartását, a feketegazdaságot, valamint figyelmen kívül hagyja azt is, hogy autonómia esetén erőteljesen jelentkezhet a csak magunknak dolgozunk ösztönzőerő.
Nélküled nem tudunk működni
A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.
Támogató leszek!