Uniós csatlakozásra kellene felkészíteni a határon túli magyarságot a 2001 óta változatlan összegből, 260 milliós adóssággal. A magyar pénzügyminiszter ráadásul 30%-al megnyirbálná a közalapítványoknak szánt költségvetési keretet.
Az Illyés Közalapítvány (IKA) feladata elsősorban az lenne, hogy az anyaországon kívül élő magyarság intézményeit felkészítse az uniós támogatások fogadására, ezt azonban Pomogáts Béla szerint az alapítvány – önhibáján kívül – nem tudja teljesíteni. Mindezt azért, mert „Magyarország csatlakozásának nemzetstratégiai következményei még nem szűrődtek le a magyar politikai gondolkodásban” – értékelt Pomogáts, az IKA kuratóriumának elnöke a szombaton Kolozsváron megtartott Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) ülésén az általa vezetett testület eddigi tevékenységét, illetve terveit ismertetve. A kuratóriumi elnök azzal érvelt, hogy amennyiben Románia csatlakozik az unióhoz, akkor nem mindegy, hogy az ország számára hozzáférhető uniós forrásokat az erdélyi magyarok önállóan, vagy csupán budapesti vagy bukaresti közvetítéssel tudják megpályázni.
A pénzösszeg ugyanannyi, de valójában kevesebb
Ahhoz azonban, hogy az erdélyi magyarság intézményei meg tudjanak felelni az uniós pályáztatás szigorú követelmény-rendszerének, az IKA-nak ki kellene terjesztenie tevékenységi körét. Erre a rendelkezésre álló költségvetési eszközök csökkenése miatt nincs kilátás: a 2004-es IKA-költségvetés 1 milliárd forint – ez az összeg 2001 óta változatlan akkor, amikor Magyarországon évi 5-6 százalékos inflációval kell számolni.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az éves költségvetés felével rendelkező budapesti kuratórium nem fordíthatja azt teljes egészében stratégiai, nagyobb jellegű beruházásokra, mint például székházak megvásárlása, mivel nem függesztheti fel az ifjúsági és egyéb programokra kiírt, kis összegű pályázatokat. Ráadásul az előző, Hantz József által vezetett kuratórium 260 milliós terhet rótt a mostani kuratórium költségvetésére. Így a jelenlegi IKA vezetősége kénytelen volt hozzányúlni a 2004-es büdzséhez, és mintegy 100 millió forintot az adósságok kifizetésére fordítani.
Politikai nyomás miatt nem vizsgálódnak
Nem ez volt az egyedüli rendellenesség az előző kuratórium működésében, jelentette ki Pomogáts. Mint mondta, a Székelyudvarhelyért Alapítvány ingatlan-vásárlási ügyének visszáságaira derült fény, amikor az előző négy év támogatási politikáját megvizsgálták. Az IKA-elnök szerint azonban nem ez az egyedüli pályázat, ahol rendellenességeket véltek felfedezni, mindazonáltal nem valószínű, hogy utánajárnak ezeknek: sem a kormánypárt, sem pedig az ellenzék nem támogatja ezt – válaszolt a kuratóriumi elnök a Transindex kérdésére.
Ami a jövőt illeti, Pomogáts elmondta, hogy Draskovics Tibor megbízott pénzügyi tárcavezető költségvetési csökkentéseket tervez. Medgyessy Péter miniszterelnök ugyanakkor három olyan területet emleget, ahol ezek a megszorítások nem érvényesülnének: az egyik a nyugdíjasok, a másik az egyházak, a harmadik pedig a határon túli magyaroknak jutó támogatások. Ennek ellentmond az, hogy Draskovics a hírek szerint az alapítványoknak jutó keretösszeget 30 százalékkal csökkentené. Amennyiben ez bekövetkezne, lemond tisztségéről, szögezte le a kuratórium elnöke.
Az alkuratóriumi keret
505 millió forint – ez a tavalyival megegyezõ összeg. Ebbõl a romániai alkuratórium 232 milliót kap. A határon túli magyarság létszámának 58%-át a romániai magyar közösség teszi ki. Azonban az erdélyi magyarság a támogatási költségvetés százalékarányában csak 45,9%-ot kap, mivel a más országokban élõ magyarság, helyzetének rendkívüli mivolta miatt, prioritást élvez – oda a létszámarányuknál nagyobb összeg jut.
Így a felvidéki magyarságnak 115 milliót juttatnak (20%, részesedés: 22%), a Vajdaság 81 milliót (13%, részesedés: 15%), Kárpátalja 36 milliót (6%, részesedés: 17%) kap. A horvátországi magyarságot 21 millióval támogatják (1%, részesedés: 4%), a szlovéniait 9,5 millióval (0,33%, részesedés: 1,8%). Az Ausztriában élõ magyarokat ugyancsak 9,5 millióval támogatja az IKA (0,6%, részesedés: 1,8%).
Nélküled nem tudunk működni
A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.
Támogató leszek!