Ki akarja vizsgáltatni az EU bővítési biztosa , hogyan kapta meg a rekordértékű, 2,5 milliárd dolláros észak-erdélyi autópálya építési megbízását a Bush-adminisztrációval feltűnően jóban levő Bechtel építési multi.
Uniós vizsgálatot kezdeményezett Günther Verheugen bővítési biztos a 450 kilométeres észak-erdélyi autópálya építési szerződése miatt. A 2,5 milliárd dolláros megbízást pályázat nélkül kapta meg az amerikai Bechtel csoport, amely az iraki újjáépítésben is jelentős szerepet játszik. Verheugen azért lépett, mert romániai EU-diplomaták aggodalmukat fejezték ki az autópálya-építési szerződés átláthatóságával kapcsolatban.
Közbeszerzésről szó sem volt
„Az egész ügylet bűzlik – de leginkább azért, mert egyetlen nemzetközi pénzügyi szervezet sem jutott még másodhegedűsi szerephez sem, ugyanis közbeszerzési eljárás egyáltalán nem történt” - magyarázta a Financial Times (FT) tudósítójának egy neve elhallgatását kérő bukaresti EU-diplomata.
Az EU haragját emellett az is kiváltotta, hogy az amerikaiak által építendő észak-erdélyi (vagyis Brassót Marosvásárhellyel, Kolozsvárral és Nagyváraddal összekötő) autópálya hamarabb készülhet el, mint az EU-val már korábban tervezett dél-erdélyi Bukarest-Budapest sztráda. Ez utóbbi Nagyszebent és Aradot érintené, Nagylaknál lépve át a román-magyar határt.
Az európai diplomaták szerint továbbá az is kétséges, hogy a nem túl bő költségvetési forrásokkal rendelkező román állam két autópályát is meg bírna építeni egymás után nyugat felé. Az építési minisztérium azonban megerősítette: az országnak mindkét sztrádára szüksége van, és továbbra is kitartanak az EU-val társfinanszírozott dél-erdélyi útberuházás mellett is. A szaktárca szerint nem kell félni attól, hogy nem lesz megfelelően sűrű járműforgalom a pályákon.
A jogi háttér mindig megváltozik
A FT bukaresti diplomata forrása azt is megpendítette, hogy nem kizárt, a szerződéskötés inkább politikai, semmint kereskedelmi jellegű ügylet volt, s ez tovább gyengíti az esélyét annak, hogy az EU végre valóban működő piacgazdaságként tudja besorolni Romániát. Az Európai Bizottság szóvivője, Diego de Ojedo mindehhez azt tette hozzá: Romániában nehéz eldönteni, éppen mi törvényes vagy sem, mert többek között a közbeszerzési jogszabályok is folyton változnak.
Diego de Ojedo, az Európai Bizottság szóvivõje
– Ha kiderül, hogy törvénytelenség történt, vagy ha a Bechtel-szerzõdés ellentétben áll azokkal az elvekkel, amelyekre Románia a csatlakozási tárgyalások folyamán kötelezettséget vállalt, nem hiszem, hogy jó hírekkel tudnék szolgálni...
USA bukaresti nagykövetségének szóvivője azt közölte, az Egyesült Államok javasolta, írjanak ki közbeszerzést az autópálya-megbízatásra. A szóvivő ugyanakkor arra is hivatkozott, a közvetlen szerződéskötés gyorsabb, mint a pályáztatás, és megfelel a romániai törvénykezésnek.
A Bechtel szerint korrekt az üzlet
A kormányszóvivő Despina Neagoe pedig az USA-Románia infrastruktúra-fejlesztési megállapodásra hivatkozik – ezért szerinte a Bechtel-ügy törvényes. A szaktárca azzal védekezik, hogy a Bechtel elfogadta azt a feltételt, miszerint az építésre romániai alvállalkozókat alkalmaz. Az amerikai kapcsolat fontosságát különben az is jelzi, hogy az építkezés az amerikai Függetlenség Napján, július 4-én kezdődne.
Azt nem tudni, mikor ér véget a Verheugen-kezdeményezte vizsgálat, de a Bechtel máris elzárkózott a fejlemények kommentárjától addig, amíg a „pontos kifogások” rendelkezésükre nem állnak. Az építkezési nagyvállalat ugyanakkor közölte: korrekten tárgyaltak a Nastase-kormánnyal. A Bechtelnek nem ez az első hasonló ügye: Henry Waxman szenátor azzal vádolta a céget, hogy jogosulatlanul jutott Irakban újjáépítési megbízásokhoz, másrészt túlszámlázta költségeit.
Amerikai cégnek próbáltak EU-hitelt szerezni
A 2,5 milliárd dollárnyi összberuházásból 800 milliót hitelez meg az amerikai külkereskedelmi pénzintézet, az Eximbank. A szállítási minisztérium a fennmaradó összeget eredetileg a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és az Európai Beruházási Banktól (EIB) szerette volna összeszedni. Az IMF viszont közölte, ilyen projekteket nem pénzel; az EIB a közbeszerzés hiányára hivatkozva mondott nemet.
A Financial Times szerint ilyen helyzetben nincs más megoldás, mint az államkasszába nyúlni, ám ez azért kockázatos lépés, mert a kormány másfelől nagy határozottsággal küzd azért, hogy a költségvetést egyensúlyba hozza, és emellett az EU-csatlakozás költségeit is előteremtse.
Nélküled nem tudunk működni
A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.
Támogató leszek!