Ki akarja vizsgáltatni az EU bővítési biztosa , hogyan kapta meg a rekordértékű, 2,5 milliárd dolláros észak-erdélyi autópálya építési megbízását a Bush-adminisztrációval feltűnően jóban levő Bechtel építési multi.
Uniós vizsgálatot kezdeményezett Günther Verheugen bővítési biztos a 450 kilométeres észak-erdélyi autópálya építési szerződése miatt. A 2,5 milliárd dolláros megbízást pályázat nélkül kapta meg az amerikai Bechtel csoport, amely az iraki újjáépítésben is jelentős szerepet játszik. Verheugen azért lépett, mert romániai EU-diplomaták aggodalmukat fejezték ki az autópálya-építési szerződés átláthatóságával kapcsolatban.
Közbeszerzésről szó sem volt
„Az egész ügylet bűzlik – de leginkább azért, mert egyetlen nemzetközi pénzügyi szervezet sem jutott még másodhegedűsi szerephez sem, ugyanis közbeszerzési eljárás egyáltalán nem történt” - magyarázta a Financial Times (FT) tudósítójának egy neve elhallgatását kérő bukaresti EU-diplomata.
Az EU haragját emellett az is kiváltotta, hogy az amerikaiak által építendő észak-erdélyi (vagyis Brassót Marosvásárhellyel, Kolozsvárral és Nagyváraddal összekötő) autópálya hamarabb készülhet el, mint az EU-val már korábban tervezett dél-erdélyi Bukarest-Budapest sztráda. Ez utóbbi Nagyszebent és Aradot érintené, Nagylaknál lépve át a román-magyar határt.
Az európai diplomaták szerint továbbá az is kétséges, hogy a nem túl bő költségvetési forrásokkal rendelkező román állam két autópályát is meg bírna építeni egymás után nyugat felé. Az építési minisztérium azonban megerősítette: az országnak mindkét sztrádára szüksége van, és továbbra is kitartanak az EU-val társfinanszírozott dél-erdélyi útberuházás mellett is. A szaktárca szerint nem kell félni attól, hogy nem lesz megfelelően sűrű járműforgalom a pályákon.
A jogi háttér mindig megváltozik
A FT bukaresti diplomata forrása azt is megpendítette, hogy nem kizárt, a szerződéskötés inkább politikai, semmint kereskedelmi jellegű ügylet volt, s ez tovább gyengíti az esélyét annak, hogy az EU végre valóban működő piacgazdaságként tudja besorolni Romániát. Az Európai Bizottság szóvivője, Diego de Ojedo mindehhez azt tette hozzá: Romániában nehéz eldönteni, éppen mi törvényes vagy sem, mert többek között a közbeszerzési jogszabályok is folyton változnak.
Diego de Ojedo, az Európai Bizottság szóvivõje
– Ha kiderül, hogy törvénytelenség történt, vagy ha a Bechtel-szerzõdés ellentétben áll azokkal az elvekkel, amelyekre Románia a csatlakozási tárgyalások folyamán kötelezettséget vállalt, nem hiszem, hogy jó hírekkel tudnék szolgálni...
USA bukaresti nagykövetségének szóvivője azt közölte, az Egyesült Államok javasolta, írjanak ki közbeszerzést az autópálya-megbízatásra. A szóvivő ugyanakkor arra is hivatkozott, a közvetlen szerződéskötés gyorsabb, mint a pályáztatás, és megfelel a romániai törvénykezésnek.
A Bechtel szerint korrekt az üzlet
A kormányszóvivő Despina Neagoe pedig az USA-Románia infrastruktúra-fejlesztési megállapodásra hivatkozik – ezért szerinte a Bechtel-ügy törvényes. A szaktárca azzal védekezik, hogy a Bechtel elfogadta azt a feltételt, miszerint az építésre romániai alvállalkozókat alkalmaz. Az amerikai kapcsolat fontosságát különben az is jelzi, hogy az építkezés az amerikai Függetlenség Napján, július 4-én kezdődne.
Azt nem tudni, mikor ér véget a Verheugen-kezdeményezte vizsgálat, de a Bechtel máris elzárkózott a fejlemények kommentárjától addig, amíg a „pontos kifogások” rendelkezésükre nem állnak. Az építkezési nagyvállalat ugyanakkor közölte: korrekten tárgyaltak a Nastase-kormánnyal. A Bechtelnek nem ez az első hasonló ügye: Henry Waxman szenátor azzal vádolta a céget, hogy jogosulatlanul jutott Irakban újjáépítési megbízásokhoz, másrészt túlszámlázta költségeit.
Amerikai cégnek próbáltak EU-hitelt szerezni
A 2,5 milliárd dollárnyi összberuházásból 800 milliót hitelez meg az amerikai külkereskedelmi pénzintézet, az Eximbank. A szállítási minisztérium a fennmaradó összeget eredetileg a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és az Európai Beruházási Banktól (EIB) szerette volna összeszedni. Az IMF viszont közölte, ilyen projekteket nem pénzel; az EIB a közbeszerzés hiányára hivatkozva mondott nemet.
A Financial Times szerint ilyen helyzetben nincs más megoldás, mint az államkasszába nyúlni, ám ez azért kockázatos lépés, mert a kormány másfelől nagy határozottsággal küzd azért, hogy a költségvetést egyensúlyba hozza, és emellett az EU-csatlakozás költségeit is előteremtse.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!