Négy nulla eltüntetésével erősítik 2005-től a lejt: erről egyezett meg a Nemzeti Bank elnöke és a pénzügyminiszter. Az átállással járó nehézségeket, az aprópénz újrafeltűnését egy éven át szokhatja a lakosság.
A döntés nyomán újra hétköznapi forgalomba kerül az egylejes: ez a pénzegység eddig szinte csak virtuálisan, a Nemzeti Bank (BNR) és a kereskedelmi pénzintézetek könyvelési rendszereiben létezett. A tervezett lépést Mihai Tănăsescu pénzügyminiszter közölte, hozzátéve, a szükséges törvénytervezet mindössze két héten belül elkészül.
A főpénzügyér terve szerint a kormány rövid időn belül véleményezni fogja a törvényt, és vitára bocsátja a parlamentben. A lej megerősítésétől a befektetők bizalmának növekedését, pénzügyi stabilitást vár Tănăsescu, aki úgy látja, az erős lej az euró előfutára lesz Romániában, s a bevezetésre egy év elegendő.
A Nemzeti Bank egyelőre semmilyen
kommentárt nem fűzött a bejelentéshez. A miniszteri beszámolóból az is kiderült, egy erős lej körülbelül 5 eurót ér majd – ilyen euróérték körül mozog a lengyel valuta, a zloty is. De míg Lengyelország már a kilencvenes évek elején, Leszek Balcerowitz pénzügyminiszter sokkterápiája révén végrehajtotta a gazdasági reformot, és leszorította az inflációt, itthon csak 1996 után kezdődött a pénzromlás megfékezése.
Ugyan az infláció szinte 2003-ra fokozatosan csökkent, karácsonyra mégis szükséges volt bevezetni az egymillió lejes bankót. A Nemzeti Bank ráadásul épp azért bocsátotta ki a bankjegyet, mert az erős lej tervét – 2002 őszi döntését ismételve – elhalasztotta a kormány. A legnagyobb címletű lej jelenleg 24,4 eurót, illetve 31 dollárt ér.
A végrehajtó hatalom tétovázását
illusztrálja, hogy az erős lej bevezetésének ötlete is december végén merült fel ismét, csak akkor még nem lehetett tudni, három vagy négy nullától szabadítják meg a lejt. Négy számjegy eltüntetésével másfelől nehezebben birkózna meg a lakosság, mert három nullát elhagyva könnyebb volna a gyenge lejt erősre átszámítani. Bár az is igaz, 2005 végéig a kétféle pénzrendszer párhuzamosan érvényes volna.
Ami még a lakosságnak gondot okoz: mindenki elszokott attól, hogy 5-10-20 lejesekkel, vagy az 1990 után teljesen elértéktelenedő, csak elvileg létező váltópénzzel, a banival számoljon. Az erős lej bevezetése után óhatatlanul ismét szükség lesz az 50 banis és egylejes érmékre, valamint a 20, 50 és 100 lejes bankókra, mert a soknullásra kerekített árak értelmüket vesztik – állapítja meg a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A nullátlanított lej
bevezetése azért sem olcsó intézkedés, mert mindenik bankjegysorozatot le kell cserélni, és muszáj a váltópénzt fémből veretni. Piaci elemzők azonban úgy vélik, pozitív kihatásai miatt a döntést érdemes vállalni. Lengyelországban és Ukrajában a hasonló nullátlanítási reformnak a visszaszoruló infláció volt az üdvös hatása.
Romániában is 10% körülire szorult le az infláció, tehát érdemes pénzreformot végrehajtani. Jelenleg Románia az egyetlen olyan EU-aspiráns állam, ahol még mindig ötszámjegyű értékekkel muszáj kifejezni, mennyit ér a nemzeti valuta a dollárhoz, az euróhoz vagy a fonthoz képest. Hasonló monetáris helyzetben van a török gazdaság is. Az ott élők még a lejnél is több nullával számolják a lírát, éppen ezért az ankarai kormány is pénzreformot fontolgat.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!