Négy nulla eltüntetésével erősítik 2005-től a lejt: erről egyezett meg a Nemzeti Bank elnöke és a pénzügyminiszter. Az átállással járó nehézségeket, az aprópénz újrafeltűnését egy éven át szokhatja a lakosság.
A döntés nyomán újra hétköznapi forgalomba kerül az egylejes: ez a pénzegység eddig szinte csak virtuálisan, a Nemzeti Bank (BNR) és a kereskedelmi pénzintézetek könyvelési rendszereiben létezett. A tervezett lépést Mihai Tănăsescu pénzügyminiszter közölte, hozzátéve, a szükséges törvénytervezet mindössze két héten belül elkészül.
A főpénzügyér terve szerint a kormány rövid időn belül véleményezni fogja a törvényt, és vitára bocsátja a parlamentben. A lej megerősítésétől a befektetők bizalmának növekedését, pénzügyi stabilitást vár Tănăsescu, aki úgy látja, az erős lej az euró előfutára lesz Romániában, s a bevezetésre egy év elegendő.
A Nemzeti Bank egyelőre semmilyen
kommentárt nem fűzött a bejelentéshez. A miniszteri beszámolóból az is kiderült, egy erős lej körülbelül 5 eurót ér majd – ilyen euróérték körül mozog a lengyel valuta, a zloty is. De míg Lengyelország már a kilencvenes évek elején, Leszek Balcerowitz pénzügyminiszter sokkterápiája révén végrehajtotta a gazdasági reformot, és leszorította az inflációt, itthon csak 1996 után kezdődött a pénzromlás megfékezése.
Ugyan az infláció szinte 2003-ra fokozatosan csökkent, karácsonyra mégis szükséges volt bevezetni az egymillió lejes bankót. A Nemzeti Bank ráadásul épp azért bocsátotta ki a bankjegyet, mert az erős lej tervét – 2002 őszi döntését ismételve – elhalasztotta a kormány. A legnagyobb címletű lej jelenleg 24,4 eurót, illetve 31 dollárt ér.
A végrehajtó hatalom tétovázását
illusztrálja, hogy az erős lej bevezetésének ötlete is december végén merült fel ismét, csak akkor még nem lehetett tudni, három vagy négy nullától szabadítják meg a lejt. Négy számjegy eltüntetésével másfelől nehezebben birkózna meg a lakosság, mert három nullát elhagyva könnyebb volna a gyenge lejt erősre átszámítani. Bár az is igaz, 2005 végéig a kétféle pénzrendszer párhuzamosan érvényes volna.
Ami még a lakosságnak gondot okoz: mindenki elszokott attól, hogy 5-10-20 lejesekkel, vagy az 1990 után teljesen elértéktelenedő, csak elvileg létező váltópénzzel, a banival számoljon. Az erős lej bevezetése után óhatatlanul ismét szükség lesz az 50 banis és egylejes érmékre, valamint a 20, 50 és 100 lejes bankókra, mert a soknullásra kerekített árak értelmüket vesztik – állapítja meg a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A nullátlanított lej
bevezetése azért sem olcsó intézkedés, mert mindenik bankjegysorozatot le kell cserélni, és muszáj a váltópénzt fémből veretni. Piaci elemzők azonban úgy vélik, pozitív kihatásai miatt a döntést érdemes vállalni. Lengyelországban és Ukrajában a hasonló nullátlanítási reformnak a visszaszoruló infláció volt az üdvös hatása.
Romániában is 10% körülire szorult le az infláció, tehát érdemes pénzreformot végrehajtani. Jelenleg Románia az egyetlen olyan EU-aspiráns állam, ahol még mindig ötszámjegyű értékekkel muszáj kifejezni, mennyit ér a nemzeti valuta a dollárhoz, az euróhoz vagy a fonthoz képest. Hasonló monetáris helyzetben van a török gazdaság is. Az ott élők még a lejnél is több nullával számolják a lírát, éppen ezért az ankarai kormány is pénzreformot fontolgat.
Nélküled nem tudunk működni
A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.
Támogató leszek!