Szavazó-vonzóan alacsony szintre, 14%-ra szeretné leszorítani a jövedelemadó mértékét a pénzügyi tárca. Ám nem kizárt, az ötlet hamvába hal annak ellenére, hogy a szakszervezetek és a munkáltatók is támogatják.
Választási győzelmét annyira biztosra veszi a kormánypárt, hogy a szakszervezetekkel folytatott tárgyalásokon 2005-re ismét egységes adókulcsot ígért. A munkáltatók, a szakszervezetek és a végrehajtó hatalom az idei gazdasági-társadalmi helyzetről egyeztetett. A pénzügyminisztérium az ülésen ismét felvetette, egységesen 14%-os lehetne a személyi jövedelemadó, szemben a jelenlegi legkisebb, 16%-os adókulccsal.
Összefognak a szakszervezetek és a munkáltatók?
A felvetéssel a tárgyalásokon a munkáltatói oldal is egyetértett, annak ellenére, hogy a 14%-os adókulcs ötletét az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elevenítette fel a kormány 2003-as, meg nem valósult gazdaságpolitikai javaslatai közül még az ősszel. A BNS természetesen azért pártolja az adók mérséklését, mert ez az alacsony bérből, fizetésből élőknek kedvezne elsősorban.
A munkáltatók egyszerűsége, alacsony adminisztráció-igénye miatt állnak ki a lépcsős adórendszert felváltó egyetlen adókulcs mellett. A kérdésben nincs döntés, az óhajok megfogalmazásán egyik fél sem jutott túl. Előrelépés a héten zajló háromoldalú egyeztetésen várható, amennyiben a szakszervezetek, a kormány és a munkaadók meg tudnak állapodni a 2007-ig követendő pénzügypolitika elveiről.
Még semmi sem dőlt el
A tárgyalás menetrendje azonban még nem világos: a szakszervezetek az egyeztetés kezdete előtt azt közölték, tárgyalóikat nem értesítette a pénzügyminisztérium arról, hogy az egységes adókulcs javaslata ismételten terítékre kerül. Sőt, egyes szakszervezeteket még a tárgyalássorozat pontos menetrendjéről sem kaptak meghívót.
A BNS vezetőihez közelálló szakszervezetis források emellett azt közölték, november-december folyamán komolyan senki sem vetette fel az egységes adókulcsról szóló javaslatot. Ezt a tényt
Maria Manolescu
pénzügyminisztériumi államtitkár is elismerte, hozzátéve, hogy a minisztérium csupán kísérleti számításokat végzett arról, milyen mértékben befolyásolná a költségvetés helyzetét a jövedelemadó-csökkentés – ám az eredményekről részleteket nem közölt.
Eredetileg 23 százalékot terveztek
Manolescu ugyanakkor hivatalosan bejelentette: a minisztérium a szakszervezetekkel és a munkáltatói oldallal együtt, hivatalosan tárgyalni fog arról, szükség van-e a 14%-os kulcs bevezetésére. Az államtitkár nem ejtett szót arról, hogy tavaly tavasszal a pénzügyminiszter nem 14, hanem 23%-ra tervezte egységesíteni az adókulcsot. Erre a felvetésre akkor a szakszervezetek érthető felháborodással reagáltak, és ragaszkodtak a megszokott, lépcsős adórendszer megtartásához.
A 23%-os ötletet egyedül a munkáltatói oldal tartotta szimpatikusnak, és úgy tűnt, a kormány is ad acta tette – legalábbis egy időre. Közben a pénzügyminisztérium új adótáblát és -törvénykönyvet dolgozott ki, melyet a parlament el is fogadott. Ebben az egységes adókulcs nem szerepel. A munkáltatóknak többek közt az a kifogása az új adórendszerrel szemben, hogy a munkaerő után fizetendő adók mértéke kétszeresen haladja meg az Európai Unióban megszokott szintet.
Túl sokat kell fizetni egyetlen munkahelyért
A cégek szerint túlzás ennyit befizetni az államkasszában egyetlen munkahely után. A hazai és külföldi cégek több ízben kritizálták a kormányt, azt kifogásolva, hogy a magas adószint jelentősen visszafogja a profitot, és így kevés jut beruházásra, fejlesztésre. Az egy munkahelyre számított adószint 2003-ra 77-120%-ra emelkedett, mert megnőtt az egészségbiztosítási pénztárba a munkavállalók után fizetendő összeg.
Manolescu államtitkár azzal védekezik, nem tudta a minisztérium a 49%-os szintnél jobban leszorítani a munkaerőre kivetett adó mértékét, mely 2000-ben még 61% volt. Az államtitkár szerint nehéz egységes EU-s adópolitikáról beszélni, hiszen az minden ország belügye. Tény ugyan, hogy van olyan EU-tagállam, ahol 40-45% között mozog az egy munkahely után fizetendő adó.
Afrikai bérek, nyugat-európai adók
Ellenben Csehországban és Magyarországon háromszor annyit kell befizetniük a cégeknek egy alkalmazottjuk után az államkasszába, mint Romániában, mégpedig azért, mert ott a bérszínvonal is jóval magasabb – magyarázta az államtitkár a Mediafax hírügynökség beszámolója szerint.
A példálózást félretéve számos gazdasági elemző állítja, Romániában nagy az aránytalanság az adó- és bérszínvonal között. Alacsonyak a fizetések, de mégis túl sokat kell adóznia alkalmazottnak, munkáltatónak egyaránt. A munkáltatók és terméktanácsok érdekvédelmi szervezetének (GARANT) elnöke így összegzi a helyzetet: az afrikai szintű béreket nyugati színvonalon adóztatja meg az állam.
Nélküled nem tudunk működni
A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.
Támogató leszek!