Szavazó-vonzóan alacsony szintre, 14%-ra szeretné leszorítani a jövedelemadó mértékét a pénzügyi tárca. Ám nem kizárt, az ötlet hamvába hal annak ellenére, hogy a szakszervezetek és a munkáltatók is támogatják.
Választási győzelmét annyira biztosra veszi a kormánypárt, hogy a szakszervezetekkel folytatott tárgyalásokon 2005-re ismét egységes adókulcsot ígért. A munkáltatók, a szakszervezetek és a végrehajtó hatalom az idei gazdasági-társadalmi helyzetről egyeztetett. A pénzügyminisztérium az ülésen ismét felvetette, egységesen 14%-os lehetne a személyi jövedelemadó, szemben a jelenlegi legkisebb, 16%-os adókulccsal.
Összefognak a szakszervezetek és a munkáltatók?
A felvetéssel a tárgyalásokon a munkáltatói oldal is egyetértett, annak ellenére, hogy a 14%-os adókulcs ötletét az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elevenítette fel a kormány 2003-as, meg nem valósult gazdaságpolitikai javaslatai közül még az ősszel. A BNS természetesen azért pártolja az adók mérséklését, mert ez az alacsony bérből, fizetésből élőknek kedvezne elsősorban.
A munkáltatók egyszerűsége, alacsony adminisztráció-igénye miatt állnak ki a lépcsős adórendszert felváltó egyetlen adókulcs mellett. A kérdésben nincs döntés, az óhajok megfogalmazásán egyik fél sem jutott túl. Előrelépés a héten zajló háromoldalú egyeztetésen várható, amennyiben a szakszervezetek, a kormány és a munkaadók meg tudnak állapodni a 2007-ig követendő pénzügypolitika elveiről.
Még semmi sem dőlt el
A tárgyalás menetrendje azonban még nem világos: a szakszervezetek az egyeztetés kezdete előtt azt közölték, tárgyalóikat nem értesítette a pénzügyminisztérium arról, hogy az egységes adókulcs javaslata ismételten terítékre kerül. Sőt, egyes szakszervezeteket még a tárgyalássorozat pontos menetrendjéről sem kaptak meghívót.
A BNS vezetőihez közelálló szakszervezetis források emellett azt közölték, november-december folyamán komolyan senki sem vetette fel az egységes adókulcsról szóló javaslatot. Ezt a tényt
Maria Manolescu
pénzügyminisztériumi államtitkár is elismerte, hozzátéve, hogy a minisztérium csupán kísérleti számításokat végzett arról, milyen mértékben befolyásolná a költségvetés helyzetét a jövedelemadó-csökkentés – ám az eredményekről részleteket nem közölt.
Eredetileg 23 százalékot terveztek
Manolescu ugyanakkor hivatalosan bejelentette: a minisztérium a szakszervezetekkel és a munkáltatói oldallal együtt, hivatalosan tárgyalni fog arról, szükség van-e a 14%-os kulcs bevezetésére. Az államtitkár nem ejtett szót arról, hogy tavaly tavasszal a pénzügyminiszter nem 14, hanem 23%-ra tervezte egységesíteni az adókulcsot. Erre a felvetésre akkor a szakszervezetek érthető felháborodással reagáltak, és ragaszkodtak a megszokott, lépcsős adórendszer megtartásához.
A 23%-os ötletet egyedül a munkáltatói oldal tartotta szimpatikusnak, és úgy tűnt, a kormány is ad acta tette – legalábbis egy időre. Közben a pénzügyminisztérium új adótáblát és -törvénykönyvet dolgozott ki, melyet a parlament el is fogadott. Ebben az egységes adókulcs nem szerepel. A munkáltatóknak többek közt az a kifogása az új adórendszerrel szemben, hogy a munkaerő után fizetendő adók mértéke kétszeresen haladja meg az Európai Unióban megszokott szintet.
Túl sokat kell fizetni egyetlen munkahelyért
A cégek szerint túlzás ennyit befizetni az államkasszában egyetlen munkahely után. A hazai és külföldi cégek több ízben kritizálták a kormányt, azt kifogásolva, hogy a magas adószint jelentősen visszafogja a profitot, és így kevés jut beruházásra, fejlesztésre. Az egy munkahelyre számított adószint 2003-ra 77-120%-ra emelkedett, mert megnőtt az egészségbiztosítási pénztárba a munkavállalók után fizetendő összeg.
Manolescu államtitkár azzal védekezik, nem tudta a minisztérium a 49%-os szintnél jobban leszorítani a munkaerőre kivetett adó mértékét, mely 2000-ben még 61% volt. Az államtitkár szerint nehéz egységes EU-s adópolitikáról beszélni, hiszen az minden ország belügye. Tény ugyan, hogy van olyan EU-tagállam, ahol 40-45% között mozog az egy munkahely után fizetendő adó.
Afrikai bérek, nyugat-európai adók
Ellenben Csehországban és Magyarországon háromszor annyit kell befizetniük a cégeknek egy alkalmazottjuk után az államkasszába, mint Romániában, mégpedig azért, mert ott a bérszínvonal is jóval magasabb – magyarázta az államtitkár a Mediafax hírügynökség beszámolója szerint.
A példálózást félretéve számos gazdasági elemző állítja, Romániában nagy az aránytalanság az adó- és bérszínvonal között. Alacsonyak a fizetések, de mégis túl sokat kell adóznia alkalmazottnak, munkáltatónak egyaránt. A munkáltatók és terméktanácsok érdekvédelmi szervezetének (GARANT) elnöke így összegzi a helyzetet: az afrikai szintű béreket nyugati színvonalon adóztatja meg az állam.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!