Kiegyeztek a legfejlettebbek a dollár gyengüléséről?

2004. január 12. – 17:37

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Miért zuhan a dollár értéke, és miért mászik szinte az egekbe az euróé? Hogyan hat ki mindez a világgazdaságra, s mit nyerhet a romániai vendégmunkás? György Róbert, az amerikai Northern Trust Global Investments elemzője válaszol.

Transindex:

- Miért gyengül folyamatosan, szinte zuhanórepülésben a dollár?

György Róbert:

– A dollár gyengülésének fő oka az Egyesült Államok egyre növekvő külkereskedelmi és költségvetési hiánya. Miért pontosan most gyengül ilyen gyorsan az amerikai valuta? Az egy nehezebb kérdés, sokak szerint a legfejlettebb országok vezetőinek szeptemberi G7-találkozóján a tárgyalófelek rábólintottak a dollár gyengülésére.

- Melyek a gyengülő USD hatásai az amerikai gazdaságra, vagyis miért jó ez egyáltalán az Egyesült Államoknak?

Gy. R.:

– Elsősorban dollárban mérve magasabbak lesznek az amerikai multik külföldön nyert profitjai. Ugyanakkor a gyenge dollár serkenti az exportot, versenyképesebbé teszi az amerikai termékeket. Egyben megemelkednek az importárak, ami lecsökkenti a defláció, azaz az árcsökkenés valószínűségét. De az amerikai fogyasztó ebből semmit sem észlel, mivel az infláció éves szinten 1,8%-ra esett le.

Meddig tarthat még a dollár gyengülésének trendje?

Gy. R.:

– A dollár akár az az 1995-i értékére is lecsökkenthet, legalábbis Dr. Edward Yardeni, a Prudential elemzője szerint. Akkoriban körülbelül 1,38 dollárt ért egy euró. Yardeni álláspontja úgy szól, hogy a dollár gyengülése egészen 2005-ig is elhúzódhat. Az elemző különben korábban a Deutsche Bank befektetési stratégiai elemzőjeként dolgozott.

Soros György a dollárról 2003 júniusában

Nem lennék meglepve, ha a dollár jelenlegi értékének kétharmadára esne az elkövetkezõ években. Az amerikai valuta éveken keresztül erõsödött más pénznemekhez képes, s úgy tûnik, most fordult a trend. A tõzsdeindexek is tovább romolhatnak, ha az Egyesült Államok gazdasága tovább gyengélkedik. A helyzetet súlyosbítja, hogy a Bush-adminisztráció bizonytalan, s nem nagyon kíván beavatkozni.

- Mi várható a makrogazdaság szintjén, ha a nem amerikai megtakarítók azt a hatalmas dollármennyiséget, amelyben megtakarításaikat tartják, hirtelen euróra váltják? Mi lesz ekkor az átváltott dollárokkal?

Gy. R.:

– Az ázsiai országoknak – főleg Kínának és Japának – nagy külkereskedelmi többletük van az Egyesült Államokkal szemben. Ahhoz, hogy a termékeik versenyképesek maradjanak, ezek az országok gyengíteni próbálják valutájukat. Ezt úgy érik el, hogy óriási mennyiségű dollárt vásárolnak. Ezért történik az, hogy a dollár sokkal jobban gyengül, ha az euróhoz, és nem a japán jenhez viszonyítjuk. Kína mesterségesen hozzákötötte a pénznemét a dollárhoz, ezért muszáj a megszabott árfolyamon felvásárolnia a kínai exportőrök dollárjait.

- Az amerikai gazdasági visszaesésnek, vagyis a recessziónak vannak-e közvetlen következményei, ami a kelet-európai befektetéseket illeti?

Gy. R.:

– A World Investment Report 2003 szerint a külföldi befektetések (FDI) 2000 és 2002 között világszinten felére csökkentek. Ennek ellenére Kelet-Európában 8%-os növekedést mértek. Persze a régió egyes országában hatalmasak lehetnek az eltérések, például a külföldi befektetések mennyisége megduplázódott ugyan Csehországban, ellenben a felére csökkent Magyarországon, vagy éppen mit sem változott Romániában.

– Van-e vagy volt-e összefüggés a közel-keleti háborúk és a dollár hígulása között? Nálunk például sokan arra fogadtak 2003 elején, hogyha az Egyesült Államok nyeri az iraki háborút, ha sikeres lesz a beavatkozás, akkor pénznemük erősödni fog, és ez a várakozás aztán megcáfolódott.

Gy. R.:

– Rövidtávon persze a dollár erősödése volt az első reakció, és ez természetes is volt. Hosszabb távon viszont a gazdasági mutatók hatása erősebbnek bizonyult.

Northern Trust Global Investments

Az amerikai pénzügyi cégcsoportot eredetileg kis, helyi pénzintézetként alapították Chicagóban, 1889-ben. Mára a cég világvállalkozássá nõtte ki magát, vagyis bankcsoportként, brókercégként, befektetési alapkezelõként és pénzügyi tanácsadó és -elemzõ vállalkozásként mûködik az Egyesült Államokon és Európán kívül Latin-Amerikában és Ázsiában. Alkalmazottainak száma 9500. A cég a Forbes gazdasági magazin toplistáján a 172. helyen áll, profitja 2002-ben 487,5 millió dollár volt.

– Szerinted a dollár gyengülése természetes folyamat, vagy egy erőltetett, mesterséges megoldás? Kinek áll érdekében ez a világgazdasági helyzet? Itt arra gondolok, hogy talán Bush háta mögött pár olyan nagytőkés áll, akiknek most nagyon jól jön az idénre áthúzódó gyengülés.

Gy. R.:

– A gyenge dollár fellendítheti a gazdaságot, ami a jelenlegi amerikai kormányzatnak hasznos az idén esedékes választásokhoz, de mindennek igenis lehetnek negatív következményei is. Szerintem a gyengülés természetes reakció volt, a dollár túlértékelt volt már a ’90-es évek végén, hasonlóan az amerikai gazdaság egészéhez.

– Melyek lehetnek a dollár hosszú távú gyengülésének eredményei?

Gy. R.:

– Egyik következménye a kamatlábak növekedése, erre már a Nemzetközi Valutaalap is felhívta a figyelmet. Az emelkedő kamatlábak le tudnák fékezni a dollár gyengülését, de növekedésüknek káros hatása lehet a gazdaságra, hiszen úgy csak nagyobb kamatra lehetne hiteleket felvenni. Így az egész együtt a gazdasági növekedést lelassíthatja, és az amerikai gazdaság visszaesése következésképp visszavetheti a világgazdasági növekedést is.

– Mennyire fog ez a folyamat az európai gazdaságra kihatni? Mi történik az európai nagyvállalatokkal, például a BMW-vel?

Gy. R.:

– Az európai gépkocsigyártók nagyon is megérezték a dollár csökkenését. Pl. a Volkswagen eladásai 2003-ban egymilliárd euróval csökkentek. Éppen ezért a német autógyárak a termelés áthelyezésével próbálják lefedni, kivédeni a valuták értékének ingadozását.

Ismét a Volkswagennal példálózva: a VW a Bora és Jetta modellek összeszerelésének egy részét Németországból és Szlovákiából Mexikóba helyezi át. Az Észak-Amerikában évente 150 ezer autót gyártó és összeszerelő BMW és a 90 ezer darabot előállító Mercedes az 1,66 millió darabot termelő Toyotához képest sokkal nagyobb kockázatnak vannak kitéve, ha a dollár tovább gyengül.

- Hogyan reagál az amerikai ellenzék a dollár euróhoz mért elértéktelenedésére?

Gy. R.:

– Az ellenzék, vagyis a demokraták, ha megnyerik a választásokat, akkor megpróbálják a költségvetési hiányt leszorítani, és főleg az adóemelés lesz az eszközük.

- Itthonról nézve kisebb mértékű munkaerő-átáramlás figyelhetünk meg, ugyanis most már inkább Európában szeretnének dolgozni az kelet-európai idénymunkások, hiszen most Franciaországban vagy Németországban sikerül több pénzt összegyűjteniük… Az európai országokban régebben öt-hat eurós órabér járta, ami hat-hét dollárnál kevesebb volt. Azonban most ugyanaz az órabér már hét-nyolc dollárnyit ért.

Gy. R.:

– Ez teljesen normális válaszlépés, mindenki igyekszik maximalizálni munkájának értékét és hasznosságát.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!