Hetek óta vitatkozik a lakossági hitelezésen a Nemzeti Bank a kereskedelmi bankokkal. Ingatlanszakértők szerint a lakáskölcsönök szigorítása sem állítaná meg két éve tartó fokozott drágulást.
Azért nő meredeken az import, mert a lakosság túl enyhe feltételek mellett jut fogyasztói hitelekhez – ez a Román Nemzeti Bank (BNR) sokat vitatott álláspontja. Az idén háromszor annyi hitelt ítéltek meg a pénzintézetek, mint tavaly. A bankok ezzel ellentétben azt hangoztatják, statisztikailag nem bizonyítható az összefüggés a megduzzadt hitelmennyiség és az import mértéke között. A jegybank szerint ugyanakkor a lakáshitelezés új, szigorított szabályozása feltehetően a kereslet visszaeséséhez, s ez az ingatlanárak csökkenéséhez vezetne. A BBC által megszólaltatott szakemberek ezzel ellentétben úgy vélik, a BNR számítása ezen a téren sem jön majd be.
Jobb nem közbelépni!
Sorin Zamfir , az ingatlanügynökségek országos egyesületének alelnöke azon a véleményen van, hogy a BNR új hitelpolitikája olyan láncreakciót indítana el, amelyik az ingatlanpiac mellett más piacokat is befolyásolna. Az intézkedés nem csökkentenék a használt tömbházlakások iránti keresletet, amely jelenleg az ingatlanpiac forgalmának legjelentősebb hányadát adja. Tulajdonképp e lakások iránt magas a kereslet, ezért sok esetben értékükön felüli áron kelnek el az ingatlanok.Zamfir szerint a BNR döntése az új ingatlanok, a modern és egészséges lakóházak építésére, az új ingatlanokba beruházókra hatna inkább negatívan. „Hasznosabb lett volna, ha a BNR nem lép közbe, és a piac magától megoldotta volna azokat a problémákat, amelyekre a bank most hivatkozik” - nyilatkozta az elnök.
Idén volt a csúcs
Az elmúlt két évben a lakáshitelezés az ingatlanpiac robbanásszerű növekedéséhez vezetett. 2003-at a lakáseladások szempontjából a nagy kiugrás évének tartják. Nagyon sok ingatlanügynökség, elsősorban a vidékiek úgy vélik, a lakásárak indokoltalmul ugrottak meg az elmúlt időszakban.
Radu Zilisteanu nak, a bukaresti ingatlanügynökségek szövetsége elnökének előrejelzése szerint pedig az árak továbbra is nőni fognak.
13 év egy garzon ára
A kolozsvári lakásárak az elmúlt egy év alatt 15-20%-al ugrottak meg. Jelenleg egy átlagos, másodosztályú garzon ára 16-17 ezer euró körül mozog. A 100 eurós átlagfizetést véve alapul ez azt jelenti, hogy az átlagembernek legalább 13 évig kell dolgoznia egy ilyen ingatlan megvásárlásáért úgy, hogy fizetését kizárólag erre költi.
„Becslésem szerint a romániai ingatlanok árai az elkövetkezőkben továbbra is mérsékelten emelkedni fognak, megközelítőleg 15%-os évi emelkedést jósolok az elkövetkező 4-5 évre, mindaddig, amíg a hitelek piacán be nem áll egyfajta telítettség, és a lakáskölcsönök évi 1,2 milliárd dolláros szinten nem stabilizálódnak. Akkor fognak mérséklődni az árak” - magyarázta.
Zilisteanu hangsúlyozta, azok a lépések, amire a Nemzeti Bank készül, nem fogják jelentősen befolyásolni a jelenlegi díjszabást, a lakosság igény esetén továbbra is hozzájuthat lakáshitelekhez nem banki, alternatív forrásokból. Olyan vállalkozásokról van szó, akik érdekeltek abban, hogy egy adott területen befektetéseket eszközöljenek, legkevesebb 5 millió eurós értékben. Gazdasági elemzők szerint azonban a romániai gazdaság állapotát nézve ez egyelőre nem perspektíva.
A Nemzeti Bank jelenleg már belekezdett az új szabályozás kidolgozásába. Amit az új szabályzat életbe lép, jelentősen szigorodnak a kölcsönhöz jutás feltételei. A lakáshitelhez szükséges saját tőke, az önrész mindenképp jelentősen emelkedik majd.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!