A lapkiadás nyertesei és vesztesei

A lapok többségét piacorientált kft.-k adják ki, melyek jobbára 2002 végére már termeltek több-kevesebb nyereséget. A fenti általánosító megállapítás alól több megyei, regionális lap a kivétel, melyek általában képesek voltak úgy-ahogy megtartani 1989 előtt kialakult olvasó- és előfizető-táborukat, amellett, hogy a hivatalos példányszám-auditáló szervezet, a BRAT szerint az egész romániai nyomtatott sajtóra példányszámok csökkenése a jellemző. Ami még fontosabb, a megyei-regionális lapoknak sikerült meggyőzniük a helyi vállalkozókat arról, hogy érdemes náluk hirdetniük. A megyei, helyi lapoknak rendszerint csak Székelyföldön kell konkurenciával számolniuk, így az utóbbi négy évben szerény mértékben ugyan, de folyamatosan nyereségesek. Az alábbi nyereség-veszteség toplistát a Pénzügyminisztérium honlapján elérhető céges adatbázis alapján közöljük, amelyben 1999-re visszamenőleg érhetők el a kiadók éves mérlegei, a legfrissebb adatok a 2002-es pénzügyi évről szólnak (ahol ettől eltérést tapasztaltunk, külön jelezzük). Adatsorunk tájékoztató jellegű, hiszen a pénzügyminisztériumi cégadatbázisból nem derül ki, hogy a kiadóvállalkozások bevételei csak és kizárólag lapkiadásból származnának. Több kiadó egyszersmind sajtóterjesztéssel is foglalkozik; például nem kizárt, hogy a Krónika profitját részben terjesztői hálózata biztosítja. 1. 1,055 milliárd lejes nyereséggel

a Szatmári Friss Újság

A Zotmar Press Kft. által megjelentetett szatmárnémeti napilap mintaszerűen gazdálkodhat, hiszen az adatok szerint 1999-től folyamatosan, évente legalább 200 millió lejjel növelte adózás utáni (nettó) profitját. 1999-ben a lap 329 millió lejes nyereséget produkált, amelyet 2000-ben 691 millióra duplázott a szerkesztőség.
Egy évre rá 792 millióra ugrik a nettó nyereség, és három pénzügyi év alatt 3,95 milliárdról 7,70-re emelkedik a kiadóvállalat pénzforgalma, a kiadások 3,71 milliárdról 7,44-re nőnek. Az idei, több mint 1 milliárdos nyereséget 9,98 milliárdos pénzforgalom és 10 milliárdos bevétel révén érte el a kiadó, mely az utóbbi négy év pénzügyi szempontból legeredményesebb magyar nyelvű megyei napilapját adja ki.

2. 501 millió lejes nyereséggel

a Krónika

A rangsorban második helyezett regionális napilap 2002-ben lett először nyereséges. A hírlap 1999-es indulása után 2,41 milliárd lejes veszteséget jelentett, amelyet egy évre rá 1,24 milliárdra sikerült letornászni. A Krónika Kiadóház Rt. vesztesége 2001-ben már 8,68 milliárd lej – ez állhat a hátterében annak, hogy a napilapot létrehozó, a Napi Gazdasághoz közelálló, magyarországi befektetői csoport hazahívja a kiadó Budapestről delegált vezérigazgatóját, Werner Pétert.

A rekordösszegű veszteséget (ekkorát egyetlen másik szerkesztőség, kiadó sem produkált!) az rt. 2002 végére 501 millió lejes nyereségre változtatja, amely rögtön nem tűnik olyan soknak, ha a rétegkiadvány Napsugár gyermeklap szinte 350 milliójával vetjük össze.

3. 423 millió lejes nyereséggel

a Népújság

A kiadók év végi mérlegeit összehasonlítva kiderül, a toplistáról hiányzik az élboly: 500 millió és egymilliárd közötti nyereséget gyakorlatilag csak egyetlen napi- vagy hetilapkiadó vállalat tud felmutatni, 100-500 millió közti profittal azonban hét szerkesztőség büszkélkedhet. Tehát a rangsor nem a hasonló toplisták megszokott sorrendje szerint alakul: hiányzik az élboly, s a középmezőnybe körülbelül ugyanannyi kiadó sorolható, mint amennyi a leszakadók (jelenleg veszteséges vállalkozások) közé.

A listán harmadik Maros megyei napilap a szerényebb mértékben, hol kedvezőbb, hol rosszabb eredményekkel, de az állandóan nyereséges vállalkozások közé tartozik. Az újságot megjelentető Impress Kft. négy évvel ezelőtt még 584 millióval volt nyereséges, de ez 2000-re 384-re olvadt, 2001-ben 484 millió volt, míg 2002-ben 423 millió lej körül alakult.

4. 400 millió lejes nyereséggel

a Corvin-lapcsoport

némileg kilóg a heti- és napilapok toplistájáról, hiszen a dévai központú cég kifejezetten rejtvény- és szórakoztató jellegű újságokat, magazinokat ad ki. Abból, hogy a cég nyeresége 1999-2000 között 30-80 millió lej körül mozgott, nem lehet levonni a következtetést, hogy nem feltétlenül jó üzlet kommersz kiadványokat kiadni Erdélyben. A Corvin Rt. adatai inkább ügyes könyvelésre utalnak: a cég minél kisebb profitadó befizetésére törekszik.

A Corvin Rt. eredményei: bevétele 1999 óta folyamatosan emelkedik (4,38 milliárdról 2002-ben 12,2 milliárdra), ez biztos olvasótábort jelez. A cég kiegyensúlyozottan gazdálkodott, kiadásai alig haladták meg bevételeit, a profit 2002-re ugrik 400 millióra.

5. 340 millió lejes nyereséggel

a Napsugár gyermeklap

A Napsugár ugyan havonta jelenik meg, toplistánkra az összehasonlítás kedvéért került fel: biztos olvasótáborral egy réteglap könnyűszerrel lekörözheti a napi- és hetilapokat. A Napsugár Kiadó kft. 1999-ben még 69 milliós profitot ért el, ezt növelte előbb 361, majd 2002-re 340 millióra. A gyermeklap mögött álló Napsugár Kulturális Alapítvány mérlege eközben 55 millió lejes többletet mutat.

6. 300 millió lejes nyereséggel

a Bihari Napló

A magyarországi befektető kezében levő bihari lap 2002-ben volt 1999 óta először nyereséges, korábban 233-341 millió lej közötti nettó veszteségeket produkált. A Bihari Napló ( BH Rt. ) mellett román nyelvű megyei lapot és hirdetési újságot kiadó Inform Média Kft. összvesztesége legutóbb 19,9 milliárd lej volt. A BH az egyetlen romániai magyar napilap, amely auditáltatja példányszámát. Az újságot kiadó Bihari Napló Rt. 1999-ben átlagosan 17.000 példányt nyomott, ez mára 12.700-ra esett.

7. 242 millió lejes nyereséggel

a Háromszék

A Sepsiszentgyörgyön lapot kiadó H-Press Kft. a folyamatosan nyereséges vállalkozások közé tartozik, de lehetne akár sokkal sikeresebb is. Adózott profitja 175-260 millió lej között mozgott az utóbbi négy évben. 24 milliárdos bevétele több mint duplája a Szatmári Friss Újságot kiadó Zotmar Pressének, ellenben a H-Press profitja alig negyede a szatmári napilapénak.

8. 145 millió lejes nyereséggel

a Szabadság

A megyei-regionális lapok közül a Kolozsváron kiadott hírlap profitja 160-221 millió között mozog, a mélypont 2000, mikor csak 73 millió lej volt az adózás után maradó nyereség. A Szabadság Kiadói Nyomdai Export-Import Bizományi Kft. 2002-es teljesítménye így átlagosnak nevezhető. A lap szerkesztőinek egyesülete, a Minerva mérlege 1999-ben 302, 2000-ben 356 millió lejes többletet mutat (egyesületekről, alapítványokról általában nincs az adatbázisban ennél frissebb adat).

9-10. 55-47 millió lejes nyereséggel

az Erdélyi Napló és a Brassói Lapok

10-100 millió közötti nyereséget két hetilap, a nagyváradi Erdélyi Napló és a Brassói Lapok tud felmutatni. A Naplót kiadó Erdélyi Sajtóház Kft. 1999-ben 128 millióval volt veszteséges, ezt egy évre rá 42-re faragta le, majd 104 milliós deficit után következett a 2002-es nyereség.

A Brassó Lapokat megjelentető Editor BL 49 Kft. büszkélkedhet a toplista abszolút legszerényebb profitjával, mely 1999-ben mindössze 706 ezer lej volt, a deficit 2000-ben ezután elérte a 96 milliót. A vállalkozás a következő évben lett először nyereséges, 42 millió lejjel.

11. 4,4 millió lejes veszteséggel

a Gyergyói Kisújság

nyitja a deficites sajtóvállalkozások listáját. A gyergyószentmiklósi hetilapot egy nonprofit testület, a Kisújság Alapítvány működteti, amelynek legfrissebb mérlege 4,4 milliós hiányt jelez.

12. 407 millió lejjel volt veszteséges

az Új Idő

című, Sepsiszentgyörgyön szerkesztett kéthetilap, amelyet az Európai Idő szerkesztőségből kivált munkatársak alapítottak. A lapot megjelentető Uránia Kft. 2001-ben 169 milliót bevételezett, de 322 milliót költött, pénzforgalma 136 millió, vesztesége 154 millió volt. 2002-ben a forgalom, a bevétel és a kiadás is megugrott, szintúgy a deficit, 407 millióra.

12. 487 millió lejjel volt veszteséges

az Erdélyi Riportot kiadó

Scripta Rt. , mely céghez két lapindítás fűződik. Ez a kiadóvállalkozás indította 1999 őszén a Krónika napilapot, és 2002 novemberében az Erdélyi Riport hetilapot. A lapalapítás költségeit jelzi, hogy a nagyváradi kiadó csak 2000-ben volt nyereséges 203 millió lejjel. 1999-ben 538, 2001-ben 110 millió volt a veszteség, amely 2002-re megnégyszereződött.

13. 947 millió lejjel veszteséges

az Európai Idő

Az Eurid Kft. szinte egymilliárd lejes vesztesége azért feltűnő, mert a Sepsiszentgyörgyön kiadott kéthetilap túlnyomó többségében kommersz jellegű írásokat közöl, többségében internetről másolva. A kiadó tavalyelőtt adósodott el ennyire: 1999-ben 897 ezer lej volt a veszteség, ám egy évre rá 243 lej volt a profit. A cég 2002-es mérlegét nem nyújtotta be az adóhivatalnak.

14. 1,47 milliárd lejjel veszteséges

a Romániai Magyar Szó

Az erdélyi napi- és hetilappiac második legveszteségesebb vállalkozása a Bukarestben szerkesztett hírlap, amelynek pénzügyi eredményei gyorsan romlanak. Az újságot kiadó Transil Rt. deficitje 1999-ben 62 millió, 2000-ben 231 millió lej volt. Ez 2001-re 1,473 milliárdra hatszorozódott. Az rt. kiadásai 3,35 milliárdról 5,20-ra ugrottak, de a bevételek 3,2-3,7 milliárd körül stagnálnak. A cég ráadásul 2002-es mérlegével is adós a hivatalnak.

15. 1,97 milliárd lejjel veszteséges

a Nyugati Jelen

Az Aradra Kanadából visszatelepült nagyvállalkozó, Böszörményi Zoltán jelentős befektetéssel fejlesztette regionális napilappá a helyi jellegű Jelent. A kiadó és a szerkesztőség új épületet kapott, a lapot színesben nyomják. A hírlapot kiadó Concord Média Rt. 2001-ben még 216 millió lejes profitot ért el, míg egy évre rá rekorddeficitet könyvelt a szerkesztőség, amelynek oka minden bizonnyal az erőteljes terjeszkedés.

A következő kiadványokról nem sikerült adatokat beszereznünk: a Hargita Népe ugyan kiadó kft.-vel és alapítvánnyal is rendelkezik, de mérlegeit a honlap tanulsága szerint legalábbis nem nyújtotta be, ugyanígy a Szilágyság ról és a Bányavidéki Új Szó ról nincsenek adatok. Különleges helyzetben van az Udvarhelyi Híradó , amelyet az ország egyik legnagyobb színes nyomdája, az Infopress Rt. ad ki. Mivel a lapnak nincs külön kiadója, csak annyit lehet tudni, hogy az Infopress 37 milliárddal veszteséges – ami semmit nem árul el a lapról magáról.