Veszélyben a gazdasági egyensúly, mert a lakosság túlzott mértékben vesz fel hiteleket autók, háztartási gépek, elektronikai cikkek vásárlására. A bankok tiltakoznak, a megszorításokat halasztják.
Összeakaszthatja a bajszát a Román Nemzeti Bank (BNR) a kereskedelmi bankokkal. A szakmai vita tárgya: a pénzügypolitikáért felelős központi bank túlzásnak tartja a lakossági fogyasztói hitelek növekedését. A BNR tehát úgy ítéli meg, túl sokan túl nagy összegekre kérnek hiteleket, hogy abból részletre autót, háztartási gépeket, szórakoztató elektronikát vásároljanak. A BNR álláspontja azt sejteti, hogy a bankok túlságosan kihasználják az állampolgárok gyarapodási, vásárlási kedvét. A BNR-t a Nemzetközi Valutalap (IMF) szakértői figyelmezették arra, meggyőződésük szerint azért nő meredeken az import, mert a fogyasztói hitelek csak ebben az évben 300%-kal ugrottak meg.
Javaslatdömping, döntésképtelenség
Az IMF szorgalmazására a BNR igazgatótanácsa olyan megoldási lehetőségeket vitatott meg tegnap, amelyek révén a bankok hitelező kedvét vissza lehetne szorítani. Az ülésen végül semmiben sem állapodtak meg a szakemberek, a döntést elnapolták – jelentette be Mugur Stet BNR-szóvivő a Rompres hírügynökségnek.
Az egyik terv szerint a bankok kötelező minimális lejtartalékát a bank lej-letétének 25%-ára növelnék az eddigi 18 helyett. (Ez azt jelenti, hogy minden banknak kötelessége lenne a lakosságtól, cégektől származó betétek, vagyis az általuk kezelt pénzmennyiség egynegyedét a központi bankban tartania.)
Ők pontozzanak, mi előlegezzünk?
A BNR vezetősége azt is fontolóra vette, hogy a lakosoknak legyen kötelező nagyobb mértékű előleget befizetniük, így a kölcsön jelenleginél kisebb részét kellene a bankok biztosítsák. Egy másik javaslat szerint pontozórendszer felállításával lehetne megszűrni, hogy ki vehet fel kölcsönt, és ki nem.
Az is szóba került, hogy a kölcsön havi részlete ne lehessen nagyobb az igénylő havi jövedelmének vagy nettó fizetésének 30%-nál, szemben a mai helyzettel, amikor egyes bankoknál ez az összeg 50%-ára is felugorhat. (Ilyen esetben kérdéses, hogy fizetésképtelenség esetén mit lépnek a bankok a pénzzavarba került hitelezettel szemben.)
Egyöntetű tiltakozás
Az ötlet, hogy kötelezően emelniük kéne betéti tartalékaikat, több nagybank (köztük a Société Generale, a Raiffeisen és az Alpha) vezetőjének felháborodását váltotta ki, mivel a központi bank betéti kamata a piac szintje alatt mozog. Így a letétszint növelésével megnőnek a bankok kiadásai, és ez maga után vonná a hitelkamatok növekedését.
Romániában így is túl nagyra duzzasztottak a kötelező banki tartalékok. Csehországban például 2%, az uniós országokban 1,5% a kötelező legkisebb letétszint – mondja Bogdan Baltazar, a Román Kereskedelmi Bank elnöke.
Baltazar a BNR terveit indokolatlannak és alaptalannak tartja, ugyanis a bankvezér szerint statisztikailag nem bizonyítható a közvetlen összefüggés a fogyasztási hitelek nagysága és az import mértéke között. A behozatal azért ugrott meg ennyire, mert egyes gazdasági ágazatok teljesen működésképteleneknek bizonyultak. Nem a fogyasztói hitelezés az ok, csakhogy erre senki nem akar rávilágítani – vélekedik az elnök.
A Raiffeisen Bank elnökhelyettese, Rasvan Radu úgy gondolja, rosszul időzítene a BNR, ha megszorító intézkedéseket vetne be a hitelezés visszaszorítására, hiszen a lakosság pont most kezdte visszanyerni a bankrendszerbe vetett bizalmát.
Nélküled nem tudunk működni
A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.
Támogató leszek!