Veszélyben a gazdasági egyensúly, mert a lakosság túlzott mértékben vesz fel hiteleket autók, háztartási gépek, elektronikai cikkek vásárlására. A bankok tiltakoznak, a megszorításokat halasztják.
Összeakaszthatja a bajszát a Román Nemzeti Bank (BNR) a kereskedelmi bankokkal. A szakmai vita tárgya: a pénzügypolitikáért felelős központi bank túlzásnak tartja a lakossági fogyasztói hitelek növekedését. A BNR tehát úgy ítéli meg, túl sokan túl nagy összegekre kérnek hiteleket, hogy abból részletre autót, háztartási gépeket, szórakoztató elektronikát vásároljanak. A BNR álláspontja azt sejteti, hogy a bankok túlságosan kihasználják az állampolgárok gyarapodási, vásárlási kedvét. A BNR-t a Nemzetközi Valutalap (IMF) szakértői figyelmezették arra, meggyőződésük szerint azért nő meredeken az import, mert a fogyasztói hitelek csak ebben az évben 300%-kal ugrottak meg.
Javaslatdömping, döntésképtelenség
Az IMF szorgalmazására a BNR igazgatótanácsa olyan megoldási lehetőségeket vitatott meg tegnap, amelyek révén a bankok hitelező kedvét vissza lehetne szorítani. Az ülésen végül semmiben sem állapodtak meg a szakemberek, a döntést elnapolták – jelentette be Mugur Stet BNR-szóvivő a Rompres hírügynökségnek.
Az egyik terv szerint a bankok kötelező minimális lejtartalékát a bank lej-letétének 25%-ára növelnék az eddigi 18 helyett. (Ez azt jelenti, hogy minden banknak kötelessége lenne a lakosságtól, cégektől származó betétek, vagyis az általuk kezelt pénzmennyiség egynegyedét a központi bankban tartania.)
Ők pontozzanak, mi előlegezzünk?
A BNR vezetősége azt is fontolóra vette, hogy a lakosoknak legyen kötelező nagyobb mértékű előleget befizetniük, így a kölcsön jelenleginél kisebb részét kellene a bankok biztosítsák. Egy másik javaslat szerint pontozórendszer felállításával lehetne megszűrni, hogy ki vehet fel kölcsönt, és ki nem.
Az is szóba került, hogy a kölcsön havi részlete ne lehessen nagyobb az igénylő havi jövedelmének vagy nettó fizetésének 30%-nál, szemben a mai helyzettel, amikor egyes bankoknál ez az összeg 50%-ára is felugorhat. (Ilyen esetben kérdéses, hogy fizetésképtelenség esetén mit lépnek a bankok a pénzzavarba került hitelezettel szemben.)
Egyöntetű tiltakozás
Az ötlet, hogy kötelezően emelniük kéne betéti tartalékaikat, több nagybank (köztük a Société Generale, a Raiffeisen és az Alpha) vezetőjének felháborodását váltotta ki, mivel a központi bank betéti kamata a piac szintje alatt mozog. Így a letétszint növelésével megnőnek a bankok kiadásai, és ez maga után vonná a hitelkamatok növekedését.
Romániában így is túl nagyra duzzasztottak a kötelező banki tartalékok. Csehországban például 2%, az uniós országokban 1,5% a kötelező legkisebb letétszint – mondja Bogdan Baltazar, a Román Kereskedelmi Bank elnöke.
Baltazar a BNR terveit indokolatlannak és alaptalannak tartja, ugyanis a bankvezér szerint statisztikailag nem bizonyítható a közvetlen összefüggés a fogyasztási hitelek nagysága és az import mértéke között. A behozatal azért ugrott meg ennyire, mert egyes gazdasági ágazatok teljesen működésképteleneknek bizonyultak. Nem a fogyasztói hitelezés az ok, csakhogy erre senki nem akar rávilágítani – vélekedik az elnök.
A Raiffeisen Bank elnökhelyettese, Rasvan Radu úgy gondolja, rosszul időzítene a BNR, ha megszorító intézkedéseket vetne be a hitelezés visszaszorítására, hiszen a lakosság pont most kezdte visszanyerni a bankrendszerbe vetett bizalmát.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!