A magyar gazdasági tárca uniós felkészítő csomagot exportálna a határon túli magyaroknak. A minisztérium és az RMDSZ kétoldalú gazdaságpolitikai szándéknyilatkozatot írt alá. Mi lesz ebből?
Fél éve az informatikai szaktárca kötött hasonló elvi megállapodást a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel. Ez akkor egy általánosságokat tartalmazó tetszetős dokumentumnak tűnt, amelynek inkább politikai, mint szakmai üzenete van -- először kötött magyarországi minisztérium az RMDSZ-el kétoldalú megállapodást. De a dolog működik, a múltheti nagyváradi konferencián már konkrét szakmai szempontok is felmerültek és világossá vált, hogy Kovács Kálmán, a határon túli tematikák iránt valószínűleg legfogékonyabb magyar miniszter hajlandó finanszírozni is több alapvető fontosságú határon túli projekteket.
A Gazdasági és Közlekedési minisztériummal kötött RMDSZ együttműködési szándéknyilatkozat egy hasonló elvi keretnek tekinthető. Az alapgondolatok: a magyar minisztérium folyamatosan tájékoztatja az RMDSZ-t az azt közvetlenül vagy stratégiailag érintő terveiről, amelyekkel kapcsolatban az RMDSZ javaslatokat tehet sőt, az RMDSZ-nek egyféle kapcsolatfenntartó státusa is lett a két ország gazdasági együttműködését érintő témákban. A kölcsönös befektetések ösztönzése, a két ország közötti infrastrukturális fejlesztések ösztönzése, a GKM pályázati rendszer lehetőség szerinti összmagyarosítása, a GKM feladatvállalása a romániai magyar szakemberek képzésében -- ezek mind benne foglaltatnak a ma, a sajtó előtt parafált megállapodásban.
A nyitány
az EU házhoz jön eredetileg magyarországi integrációs felkészítő csomag romániai, Kolozsvári debütáltatása volt. A ma megjelent körülbelül száz üzletember -- közöttük románok is három szekció előadáson vehetett részt (építőipar, kereskedelem, turizmus). A tervezett felkészítő sorozat 40 találkozót jelent (Nagyvárad, Marosvásárhely, Csíkszereda, Brassó, Bukarest helyszíneken is). Hogy konkrétan mikor, hol és mivel startol a sorozat, még nem dőlt el -- ha megtudjuk, beszámolunk róla. Kónya László a kolozsvári konzulátus gazdasági attaséja szerint a rendezvénysorozatnak akkor lesz igazán értelme, ha maguk a vállalkozók beszélnek tapasztalataikról, ezek ugyanis területenként rendkívül különbözők lehetnek. Azt, hogy milyen típusú tájékoztatást igényelnek a romániai magyar vállalkozók az RMDSZ és a Fehér megyei kereskedelmi kamara méri fel -- ezt követnék a konkrét találkozók, előadássorozatok. Ezeken román szinkrontolmácsolás is lesz. A szervezésben a gazdasági minisztérium társa a magyarországi kereskedelmi kamarák lesznek, akik a felkészítők költségeibe is beszállnak.
mérleg
jelenleg körülbelül magyar 4200 cég mintegy 230-240 millió dollárt fektetett be Romániába. A legfontosabb magyarországi befektetõ a MOL, mintegy 90 millióval -- jelenleg 51 MOL kút mûködik, ehhez hozzáadódik még több mint 20 további, amit a MOL a Shell-tõl vásárolt, de még nem üzemel. A magyarországi román befektetések nagyságrendje 40 millió dollár körül lehet, a legfontosabb befektetõ a Petrom.
Románia nincs lemaradva
a kis és középvállalkozók felkészítésében, véli Réthy Imre, a magyar tárcát képviselő államtitkár, aki az újságíróknak elmondta: a csatlakozás előtt négy évvel a felkészítésben Magyarország nem tartott még ott, ahol Románia most.
Azzal kapcsolatban, hogy melyek azok a területek, amelyen a magyar-román gazdasági együttműködés élénkülhet, Réthy úgy értékelte, hogy eddig az idegenforgalomban és a malomiparban történtek fontosabb magyarországi befektetések, és ami még számításba jöhet az az informatika, feldolgozó ipar, mezőgazdaság, élelmiszer ipar és talán a kutatás-fejlesztés. Az eddig nagyságrendekkel szerényebb magyarországi román befektetésekkel kapcsolatban, az államtitkár elmondta: „szeretettel várjuk a romániai befektetőket. Talán nem rossz gondolat egy hamarosan EU-tagországban romániai vállalkozóknak hídfőállásokat kiépíteni. Ha ezek a kelet-Magyarországon vagy északkelet-Magyarországon történik, minthogy ezek fejletlen területeknek tekinthetők, a romániai befektetések még költségvetési támogatást is kaphatnak. Hogy ez nem egy elképzelhetetlen dolog, példa rá, hogy Szeged környékén igen sok Szerbiából származó befektetés működik.”
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!