Határon túli elképzelések a magyar gazdasági minisztériumban

Fél éve az informatikai szaktárca kötött hasonló elvi megállapodást a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel. Ez akkor egy általánosságokat tartalmazó tetszetős dokumentumnak tűnt, amelynek inkább politikai, mint szakmai üzenete van -- először kötött magyarországi minisztérium az RMDSZ-el kétoldalú megállapodást. De a dolog működik, a múltheti nagyváradi konferencián már konkrét szakmai szempontok is felmerültek és világossá vált, hogy Kovács Kálmán, a határon túli tematikák iránt valószínűleg legfogékonyabb magyar miniszter hajlandó finanszírozni is több alapvető fontosságú határon túli projekteket.

A Gazdasági és Közlekedési minisztériummal kötött RMDSZ együttműködési szándéknyilatkozat egy hasonló elvi keretnek tekinthető. Az alapgondolatok: a magyar minisztérium folyamatosan tájékoztatja az RMDSZ-t az azt közvetlenül vagy stratégiailag érintő terveiről, amelyekkel kapcsolatban az RMDSZ javaslatokat tehet sőt, az RMDSZ-nek egyféle kapcsolatfenntartó státusa is lett a két ország gazdasági együttműködését érintő témákban. A kölcsönös befektetések ösztönzése, a két ország közötti infrastrukturális fejlesztések ösztönzése, a GKM pályázati rendszer lehetőség szerinti összmagyarosítása, a GKM feladatvállalása a romániai magyar szakemberek képzésében -- ezek mind benne foglaltatnak a ma, a sajtó előtt parafált megállapodásban.

A nyitány

az EU házhoz jön eredetileg magyarországi integrációs felkészítő csomag romániai, Kolozsvári debütáltatása volt. A ma megjelent körülbelül száz üzletember -- közöttük románok is három szekció előadáson vehetett részt (építőipar, kereskedelem, turizmus). A tervezett felkészítő sorozat 40 találkozót jelent (Nagyvárad, Marosvásárhely, Csíkszereda, Brassó, Bukarest helyszíneken is). Hogy konkrétan mikor, hol és mivel startol a sorozat, még nem dőlt el -- ha megtudjuk, beszámolunk róla. Kónya László a kolozsvári konzulátus gazdasági attaséja szerint a rendezvénysorozatnak akkor lesz igazán értelme, ha maguk a vállalkozók beszélnek tapasztalataikról, ezek ugyanis területenként rendkívül különbözők lehetnek. Azt, hogy milyen típusú tájékoztatást igényelnek a romániai magyar vállalkozók az RMDSZ és a Fehér megyei kereskedelmi kamara méri fel -- ezt követnék a konkrét találkozók, előadássorozatok. Ezeken román szinkrontolmácsolás is lesz. A szervezésben a gazdasági minisztérium társa a magyarországi kereskedelmi kamarák lesznek, akik a felkészítők költségeibe is beszállnak.

Románia nincs lemaradva

a kis és középvállalkozók felkészítésében, véli Réthy Imre, a magyar tárcát képviselő államtitkár, aki az újságíróknak elmondta: a csatlakozás előtt négy évvel a felkészítésben Magyarország nem tartott még ott, ahol Románia most.

Azzal kapcsolatban, hogy melyek azok a területek, amelyen a magyar-román gazdasági együttműködés élénkülhet, Réthy úgy értékelte, hogy eddig az idegenforgalomban és a malomiparban történtek fontosabb magyarországi befektetések, és ami még számításba jöhet az az informatika, feldolgozó ipar, mezőgazdaság, élelmiszer ipar és talán a kutatás-fejlesztés. Az eddig nagyságrendekkel szerényebb magyarországi román befektetésekkel kapcsolatban, az államtitkár elmondta: „szeretettel várjuk a romániai befektetőket. Talán nem rossz gondolat egy hamarosan EU-tagországban romániai vállalkozóknak hídfőállásokat kiépíteni. Ha ezek a kelet-Magyarországon vagy északkelet-Magyarországon történik, minthogy ezek fejletlen területeknek tekinthetők, a romániai befektetések még költségvetési támogatást is kaphatnak. Hogy ez nem egy elképzelhetetlen dolog, példa rá, hogy Szeged környékén igen sok Szerbiából származó befektetés működik.”