Kimaradhat a Székelyföld az autópálya-fejlesztésből, mert az észak-erdélyi szakaszt rövidítve építtetné a kormány. Így 630 millió dollárral kevesebbet kell majd magánbefektetőktől összekalapozni , mert két pálya építését amúgy sem pénzeli az EU.
Túl soknak tartja egyszerre két autópálya építését az Európai Unió, ezért a kormány módosította a pályák nyomvonalát, amikor a parlament álláspontját figyelmen kívül hagyva változtatott az alig májusban elfogadott közlekedés-fejlesztési törvényen.
Az új útvonalterv
a Bukarest, Szeben, Szászsebes és Arad közt építendő dél-erdélyi pályát ötvözi az észak-erdélyi nyomvonallal úgy, hogy az új tervből nemcsak a Székelyföld, de Brassó is kimarad. Az északi szakasz Várad és Kolozsvár után délnek fordulva, Nagyenyed és Gyulafehérvár érintésével csatlakozna a dél-erdélyi autópályához Szászsebes környékén – tudósít a Duna Televízió híradója.Az Európai Unió nem támogatja a Brassót, Segesvárt, Marosvásárhelyt, Kolozsvárt, Zilahot és Nagyváradot összekötő autópálya építését, és csak akkor hajlandó az idevágó csatlakozási tárgyalási fejezetet véglegesíteni, ha a kormány egyik autópálya-tervéről mindenképp lemond. Brassó és Bukarest között viszont megépülne a pálya 2015-ig, de az nem derül ki, hogy a szebeni és a brassói autópálya-ágak közti 130 km-es távon milyen úton lehet majd közlekedni.
Így a mostmár csak részben Észak-és Közép-Erdélyen áthaladó autópálya költségeit magántőkéből fedezik. Megépítésére egyelőre nincs határidő. A közlekedési tárca vezetői szerint elkészül a Marosvásárhely-Brassó szakasz is, a kormányban megvan erre a politikai akarat. Az építéshez amerikai befektetőt és hitelt szándékszik a kormány keríteni, több ízben felmerült a jelentős amerikai építővállalat, a Bechtel Inc. neve a lehetséges befektetők között.
Miron Mitrea
szállításügyi miniszter több ízben közölte: hazai költségvetési forrásokra kizárólag csak akkor lehetne számítani, ha a Nemzetközi Valutaalap elfogadná a költségvetési hiány megemelését. Az Aradot Szebenen keresztül Pitesti-tel összekötő dél-erdélyi autópálya (magyarországi autópálya-építő cégek költségbecslését figyelembe véve) 1,75 milliárd dollárba, a Brassó-Bukarest pálya 730 millióba kerülne.
A rövidített
észak-erdélyi szakaszt mintegy 1,37 milliárd dolláros befektetéssel lehetne felépíteni. A hosszabbik, Marosvásárhelyt és Segesvárt érintő változatnak körülbelül 2 milliárd dollár volna az építési költsége, tehát a kormány mintegy 630 millió dollárt igyekszik spórolni a rövidített nyomvonallal úgy, hogy Erdély gazdasági szempontból jelentős részeit hagyná ki az autópálya-fejlesztésből.
A rövidített szakaszhoz mindenképpen nem Európai Uniós pénzalapokat szükséges előteremteni. Ettől függetlenül a hosszabbik nyomvonal megvalósíthatósági tervein dolgozó cégek nem álltak le a tervezőmunkával. Az Erdélyt érintő autópályák hozzávetőleges összköltsége tehát 3,85-4,48 milliárd dollárba kerülne. Az összeg Románia nemzeti össztermékének 8,3-10,4%-ára rúg, azaz mindabból a pénzértékből, amennyit az egész ország egy év alatt előállít, egy tizedet kéne csak autópályákra fordítani. Ezért van szükség feltétlenül külföldi befektetésre.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!