Kimaradhat a Székelyföld az autópálya-fejlesztésből, mert az észak-erdélyi szakaszt rövidítve építtetné a kormány. Így 630 millió dollárral kevesebbet kell majd magánbefektetőktől összekalapozni , mert két pálya építését amúgy sem pénzeli az EU.
Túl soknak tartja egyszerre két autópálya építését az Európai Unió, ezért a kormány módosította a pályák nyomvonalát, amikor a parlament álláspontját figyelmen kívül hagyva változtatott az alig májusban elfogadott közlekedés-fejlesztési törvényen.
Az új útvonalterv
a Bukarest, Szeben, Szászsebes és Arad közt építendő dél-erdélyi pályát ötvözi az észak-erdélyi nyomvonallal úgy, hogy az új tervből nemcsak a Székelyföld, de Brassó is kimarad. Az északi szakasz Várad és Kolozsvár után délnek fordulva, Nagyenyed és Gyulafehérvár érintésével csatlakozna a dél-erdélyi autópályához Szászsebes környékén – tudósít a Duna Televízió híradója.Az Európai Unió nem támogatja a Brassót, Segesvárt, Marosvásárhelyt, Kolozsvárt, Zilahot és Nagyváradot összekötő autópálya építését, és csak akkor hajlandó az idevágó csatlakozási tárgyalási fejezetet véglegesíteni, ha a kormány egyik autópálya-tervéről mindenképp lemond. Brassó és Bukarest között viszont megépülne a pálya 2015-ig, de az nem derül ki, hogy a szebeni és a brassói autópálya-ágak közti 130 km-es távon milyen úton lehet majd közlekedni.
Így a mostmár csak részben Észak-és Közép-Erdélyen áthaladó autópálya költségeit magántőkéből fedezik. Megépítésére egyelőre nincs határidő. A közlekedési tárca vezetői szerint elkészül a Marosvásárhely-Brassó szakasz is, a kormányban megvan erre a politikai akarat. Az építéshez amerikai befektetőt és hitelt szándékszik a kormány keríteni, több ízben felmerült a jelentős amerikai építővállalat, a Bechtel Inc. neve a lehetséges befektetők között.
Miron Mitrea
szállításügyi miniszter több ízben közölte: hazai költségvetési forrásokra kizárólag csak akkor lehetne számítani, ha a Nemzetközi Valutaalap elfogadná a költségvetési hiány megemelését. Az Aradot Szebenen keresztül Pitesti-tel összekötő dél-erdélyi autópálya (magyarországi autópálya-építő cégek költségbecslését figyelembe véve) 1,75 milliárd dollárba, a Brassó-Bukarest pálya 730 millióba kerülne.
A rövidített
észak-erdélyi szakaszt mintegy 1,37 milliárd dolláros befektetéssel lehetne felépíteni. A hosszabbik, Marosvásárhelyt és Segesvárt érintő változatnak körülbelül 2 milliárd dollár volna az építési költsége, tehát a kormány mintegy 630 millió dollárt igyekszik spórolni a rövidített nyomvonallal úgy, hogy Erdély gazdasági szempontból jelentős részeit hagyná ki az autópálya-fejlesztésből.
A rövidített szakaszhoz mindenképpen nem Európai Uniós pénzalapokat szükséges előteremteni. Ettől függetlenül a hosszabbik nyomvonal megvalósíthatósági tervein dolgozó cégek nem álltak le a tervezőmunkával. Az Erdélyt érintő autópályák hozzávetőleges összköltsége tehát 3,85-4,48 milliárd dollárba kerülne. Az összeg Románia nemzeti össztermékének 8,3-10,4%-ára rúg, azaz mindabból a pénzértékből, amennyit az egész ország egy év alatt előállít, egy tizedet kéne csak autópályákra fordítani. Ezért van szükség feltétlenül külföldi befektetésre.
Nélküled nem tudunk működni
A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.
Támogató leszek!