Az egységes, 23%-os jövedelemadóval a nagy fizetésűek nyernek, a kispénzűek nem veszítenek -- ígéri a pénzügyminiszter. Kerekes Gábor vállalkozó és RMDSZ pénzügyi aligazgató szerint a bürokrácia, valamint az adócsalások is csökkenni fognak.
Egységes, 23%-os jövedelemadó-kulcsot tervez bevezetni a kormány jövő év elejétől, jelentette be Mihai Tanasescu pénzügyminiszter. A jelenlegi, progresszív adózási rendszer szerint a bérek nagyságának függvényében alakul az adókulcs: 18, 23, 28, 34 illetve akár 40%-os is lehet. Bár az új, 23%-os kvóta nagyon nagynak tűnik első látásra, Tanasescu szerint ez nem pluszteher az adófizetőknek, az államkasszában pedig csak minimális mértékben kerül kevesebb pénz. A pénzügyminiszter szerint a kisfizetésűek nem veszítenek semmit, a közepes, illetve nagy fizetésű alkalmazottak viszont néhány százezerrel kevesebbet kell majd adózzanak.
A legtehetősebbek kevesebbet fizetnek, a szegények többet
Az új adózási rendszert ellenzők fő érve az, hogy az új rendszer éppen a leggazdagabbak, azaz a havi 11,6 milliónál nagyobb bruttó jövedelemmel rendelkezők számára a leginkább előnyös (ők jövedelmük 40%-a helyett csak 23%-ot fognak az államkasszába befizetni, ez 15 milliós bruttó fizetésnél 300.000 lej nyereséget jelent), a legkevesebb jövedelmmel bírók pedig 5%-al több adót fognak fizetni: 18% helyett 23%-ot. A kormány ígéretei szerint azonban ezt különböző kedvezményekkel fogják ellensúlyozni: a kis jövedelműek az eddiginél nagyobb összegeket írhatnak majd le adójukból, míg a magas bevételekkel rendelkezők akár semmit sem. Tanasescu azt ígéri, hogy egyetlen adófizető sem fog rosszabbul járni az új adórendszerrel.
Az öt százalék nem pluszteher?
A kevés fizetéssel bírók gyakorlatilag nem fogják megérezni, hogy 5%-al több adót fizetnek -- válaszol a Transindex kérdésére Kerekes Gábor vállalkozó, az RMDSZ gazdasági alelnöke. Egyrészt azért, mert az alkalmazott általában nettó, nem pedig bruttó fizetésben állapodik meg a munkaadóval, vagyis a bértárgyalás arról folyik, hogy a munkavállaló mennyit kap kézhez.
Így az 5%-al magasabb adót a munkaadó fizeti, az alkalmazott ugyanannyi kap kézhez.. Amennyiben ez mégsem így történik, egy 5 millió lejes bruttó fizetéssel rendelkező személy nettó fizetése 250.000 lejjel lesz kevesebb az új adókulcs életbe lépte után. „Ez nem jelent alapvető változást, ami a kispénzűek vásárlóerejét illeti” -- mondja Kerekes. A szakértő szerint az alapvető gond nem az esetleges 5%-nyi adónövekedéssel van, hanem azzal, hogy kicsiny a minimálbér.
Miért lesz pont 23% az adókulcs?
A pénzügyi tárca vezetőjének tájékoztatása szerint az új adózási gyakorlattal várhatóan „csupán” 5.000 milliárd lejjel rövidül meg az államkassza, míg a régi adórendszer 45.000 milliárdnyi kieséssel járt. „Elvileg -- amennyiben a szakértők pontosan számoltak -- nem kellene semmilyen kiesése legyen az államkasszának” -- nyilatkozik Kerekes.
„Elképzelésem szerint úgy állapították meg a 23%-ban az adókulcsot, hogy az összes adófizető által kifizetett adónak kiszámolták a számtani középarányosát. Ideális esetben így az államnak pontosan ugyanannyi jövedelme kellene legyen a személyi jövedelemadókból, mint ezelőtt, persze mindig fennáll annak a veszélye, hogy az adatok hibásak.
Ezermilliárdos hibalehetőség
Szerintem az 5.000 milliárdos becslés nem más, mint ez a hibaszázalék pénzösszegben kifejezve.” A szakértő szerint az új, egységes adórendszer csökkenteni fogja a bürokráciát -- a nagy cégek ügyintézése jóval könnyebb lesz, s a kormány sokkal hatékonyabban tudja majd ellenőrizni az adóbefizetéseket.
A kiesés fedezésére a kormány több lehetséges megoldási módozatot elemez. Eszerint csökkentenék a költségvetési kiadásokat úgy, hogy a jövő évi költségvetésben a bevételek és kiadások közötti eltérés ne haladja meg a bruttó nemzeti össztermék 3%-át, szigorítanának az adóbehajtási rendszeren, illetve bizonyos adók növelése révén pótolnák a hiányt.
Választási fogás, de hasznos
Egy hónapja szivárgott ki az elsõ hír az új, egységes adókulcs bevezetésérõl -- a hír meglepte úgy az üzleti szférát, mind a nemzetközi pénzintézeteket, mivel az adótörvény utolsó változatában errõl szó sem volt. Egyesek a szociál-demokraták (PSD) választási húzását látják a kezdeményezésben, lévén, hogy az adókulcs annak a nagy jövedelemmel rendelkezõ társadalmi kategóriáknak kedvez a leginkább, melyet a PSD az utóbbi idõben elhanyagolt.
Az Adevarul elemzése szerint azonban a választási húzás „mellékesen” az adócsalás, valamint a fekete munka csökkenéséhez vezethet. A Kelet- és Közép-Európai országok régóta bevezették az egységes adórendszert, mely azonban nem jellemzõ az EU-s tagországokra -- ezt a megoldást átmenetinek tekintik, mely a nem egészen mûködõképes piacgazdaságokra jótékony hatással van. Észtországban az adókulcs 26%-os, Lettországban 25%, Szlovákiában 19%. Lengyelországban pedig a 18%-os kvóta bevezetését tervezik. Oroszországban a 13%-os adókulcs a költségvetési bevételek megduplázódásához vezetett.
A pénzügyminiszter ígéretei szerint jövő héten teszik nyilvánossá, hogy melyek lesznek az érintett adókategóriák. Ugyanakkor az új, általános adókulcs bevezetésével az összes eddigi kedvezményt eltörölik, a szellemi javak adókedvezményének kivételével.
Szürkül-e majd a feketegazdaság?
Tanasescu azt reméli, hogy az új adókulccsal felszínre fog kerülni a feketegazdaság egy része: amennyiben valaki el akarja kerülni az adófizetést, annak átlag 10-15 %-nyi költséggel kell számolnia. Ennyibe kerül a fekete pénzek tisztára mosása, azaz off-shore cégek alapítása, szakembergárda toborozása, satöbbi -- magyaráz a szakértő.
A 23%-os adókulccsal azonban azok, akik magas jövedelemmel rendelkeznek, és el szeretnék kerülni az adózást, kétszer is meggondolják, hogy megkerüljék-e az adórendszert -- ezzel már nem 25-30%-ot lehet nyerni, hanem csak 8-13%-ot. Ezért volt zseniális Putyin húzása: ő 13%-os jövedelemadó-kulcsot vezetett be Oroszországban, és egyszeriben nem lett már értelmet adót csalni -- vélekedik Kerekes.
Az RMDSZ félig már rábólintott
A rendelkezést az új , a romániai adózási rendszer nagyrészét szabályozó, új adótörvény foglalja majd magába. Végső döntés a kormány jövő heti ülésén várható, a tervezet ezt követően kerül a parlament elé, miután a Nemzetközi Valutaalap (FMI) jóváhagyja. A RMDSZ a nyilatkozatok szerint eddig egyetértett a kormány legújabb lépésével, de további részleteket vár a kisjövedelműek számára nyújtott adózási kedvezményekről.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!