Az egységes, 23%-os jövedelemadóval a nagy fizetésűek nyernek, a kispénzűek nem veszítenek -- ígéri a pénzügyminiszter. Kerekes Gábor vállalkozó és RMDSZ pénzügyi aligazgató szerint a bürokrácia, valamint az adócsalások is csökkenni fognak.
Egységes, 23%-os jövedelemadó-kulcsot tervez bevezetni a kormány jövő év elejétől, jelentette be Mihai Tanasescu pénzügyminiszter. A jelenlegi, progresszív adózási rendszer szerint a bérek nagyságának függvényében alakul az adókulcs: 18, 23, 28, 34 illetve akár 40%-os is lehet. Bár az új, 23%-os kvóta nagyon nagynak tűnik első látásra, Tanasescu szerint ez nem pluszteher az adófizetőknek, az államkasszában pedig csak minimális mértékben kerül kevesebb pénz. A pénzügyminiszter szerint a kisfizetésűek nem veszítenek semmit, a közepes, illetve nagy fizetésű alkalmazottak viszont néhány százezerrel kevesebbet kell majd adózzanak.
A legtehetősebbek kevesebbet fizetnek, a szegények többet
Az új adózási rendszert ellenzők fő érve az, hogy az új rendszer éppen a leggazdagabbak, azaz a havi 11,6 milliónál nagyobb bruttó jövedelemmel rendelkezők számára a leginkább előnyös (ők jövedelmük 40%-a helyett csak 23%-ot fognak az államkasszába befizetni, ez 15 milliós bruttó fizetésnél 300.000 lej nyereséget jelent), a legkevesebb jövedelmmel bírók pedig 5%-al több adót fognak fizetni: 18% helyett 23%-ot. A kormány ígéretei szerint azonban ezt különböző kedvezményekkel fogják ellensúlyozni: a kis jövedelműek az eddiginél nagyobb összegeket írhatnak majd le adójukból, míg a magas bevételekkel rendelkezők akár semmit sem. Tanasescu azt ígéri, hogy egyetlen adófizető sem fog rosszabbul járni az új adórendszerrel.
Az öt százalék nem pluszteher?
A kevés fizetéssel bírók gyakorlatilag nem fogják megérezni, hogy 5%-al több adót fizetnek -- válaszol a Transindex kérdésére Kerekes Gábor vállalkozó, az RMDSZ gazdasági alelnöke. Egyrészt azért, mert az alkalmazott általában nettó, nem pedig bruttó fizetésben állapodik meg a munkaadóval, vagyis a bértárgyalás arról folyik, hogy a munkavállaló mennyit kap kézhez.
Így az 5%-al magasabb adót a munkaadó fizeti, az alkalmazott ugyanannyi kap kézhez.. Amennyiben ez mégsem így történik, egy 5 millió lejes bruttó fizetéssel rendelkező személy nettó fizetése 250.000 lejjel lesz kevesebb az új adókulcs életbe lépte után. „Ez nem jelent alapvető változást, ami a kispénzűek vásárlóerejét illeti” -- mondja Kerekes. A szakértő szerint az alapvető gond nem az esetleges 5%-nyi adónövekedéssel van, hanem azzal, hogy kicsiny a minimálbér.
Miért lesz pont 23% az adókulcs?
A pénzügyi tárca vezetőjének tájékoztatása szerint az új adózási gyakorlattal várhatóan „csupán” 5.000 milliárd lejjel rövidül meg az államkassza, míg a régi adórendszer 45.000 milliárdnyi kieséssel járt. „Elvileg -- amennyiben a szakértők pontosan számoltak -- nem kellene semmilyen kiesése legyen az államkasszának” -- nyilatkozik Kerekes.
„Elképzelésem szerint úgy állapították meg a 23%-ban az adókulcsot, hogy az összes adófizető által kifizetett adónak kiszámolták a számtani középarányosát. Ideális esetben így az államnak pontosan ugyanannyi jövedelme kellene legyen a személyi jövedelemadókból, mint ezelőtt, persze mindig fennáll annak a veszélye, hogy az adatok hibásak.
Ezermilliárdos hibalehetőség
Szerintem az 5.000 milliárdos becslés nem más, mint ez a hibaszázalék pénzösszegben kifejezve.” A szakértő szerint az új, egységes adórendszer csökkenteni fogja a bürokráciát -- a nagy cégek ügyintézése jóval könnyebb lesz, s a kormány sokkal hatékonyabban tudja majd ellenőrizni az adóbefizetéseket.
A kiesés fedezésére a kormány több lehetséges megoldási módozatot elemez. Eszerint csökkentenék a költségvetési kiadásokat úgy, hogy a jövő évi költségvetésben a bevételek és kiadások közötti eltérés ne haladja meg a bruttó nemzeti össztermék 3%-át, szigorítanának az adóbehajtási rendszeren, illetve bizonyos adók növelése révén pótolnák a hiányt.
Választási fogás, de hasznos
Egy hónapja szivárgott ki az elsõ hír az új, egységes adókulcs bevezetésérõl -- a hír meglepte úgy az üzleti szférát, mind a nemzetközi pénzintézeteket, mivel az adótörvény utolsó változatában errõl szó sem volt. Egyesek a szociál-demokraták (PSD) választási húzását látják a kezdeményezésben, lévén, hogy az adókulcs annak a nagy jövedelemmel rendelkezõ társadalmi kategóriáknak kedvez a leginkább, melyet a PSD az utóbbi idõben elhanyagolt.
Az Adevarul elemzése szerint azonban a választási húzás „mellékesen” az adócsalás, valamint a fekete munka csökkenéséhez vezethet. A Kelet- és Közép-Európai országok régóta bevezették az egységes adórendszert, mely azonban nem jellemzõ az EU-s tagországokra -- ezt a megoldást átmenetinek tekintik, mely a nem egészen mûködõképes piacgazdaságokra jótékony hatással van. Észtországban az adókulcs 26%-os, Lettországban 25%, Szlovákiában 19%. Lengyelországban pedig a 18%-os kvóta bevezetését tervezik. Oroszországban a 13%-os adókulcs a költségvetési bevételek megduplázódásához vezetett.
A pénzügyminiszter ígéretei szerint jövő héten teszik nyilvánossá, hogy melyek lesznek az érintett adókategóriák. Ugyanakkor az új, általános adókulcs bevezetésével az összes eddigi kedvezményt eltörölik, a szellemi javak adókedvezményének kivételével.
Szürkül-e majd a feketegazdaság?
Tanasescu azt reméli, hogy az új adókulccsal felszínre fog kerülni a feketegazdaság egy része: amennyiben valaki el akarja kerülni az adófizetést, annak átlag 10-15 %-nyi költséggel kell számolnia. Ennyibe kerül a fekete pénzek tisztára mosása, azaz off-shore cégek alapítása, szakembergárda toborozása, satöbbi -- magyaráz a szakértő.
A 23%-os adókulccsal azonban azok, akik magas jövedelemmel rendelkeznek, és el szeretnék kerülni az adózást, kétszer is meggondolják, hogy megkerüljék-e az adórendszert -- ezzel már nem 25-30%-ot lehet nyerni, hanem csak 8-13%-ot. Ezért volt zseniális Putyin húzása: ő 13%-os jövedelemadó-kulcsot vezetett be Oroszországban, és egyszeriben nem lett már értelmet adót csalni -- vélekedik Kerekes.
Az RMDSZ félig már rábólintott
A rendelkezést az új , a romániai adózási rendszer nagyrészét szabályozó, új adótörvény foglalja majd magába. Végső döntés a kormány jövő heti ülésén várható, a tervezet ezt követően kerül a parlament elé, miután a Nemzetközi Valutaalap (FMI) jóváhagyja. A RMDSZ a nyilatkozatok szerint eddig egyetértett a kormány legújabb lépésével, de további részleteket vár a kisjövedelműek számára nyújtott adózási kedvezményekről.
Nélküled nem tudunk működni
A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.
Támogató leszek!