Itt jobban érzi magát a magyar tőke

A szervezők bevallása szerint az akadémián folyó gazdasági képzésnek egyaránt fontos az elméleti oldala, az előadások és panelbeszélgetések, valamint a délutáni műhelymunkák, csoportos megbeszélések képviselte gyakorlati oldal, amelyeknek eredményeként konkrét javaslatokkal, szellemi termékekkel szeretnének előállni. Ennek érdekében igyekeztek vonzó programot összeállítani, a résztvevőket pedig vaskos vitaindító anyaggal látták el. Az első napra meghirdetett programban olyan politikusok nevei tűntek fel, akik elsősorban a sajtót vonzották. Magukat a külföldi politikusokat és gazdasági elemzőket viszont, úgy tűnik, nem sikerült a rendezvényre csábítani. A különböző időpntokban megjelenő programokból sorra tűnt el Jonathan Scheelenek, az Európai Bizottság romániai képviselete vezetőjének, majd Inotai Andrásnak, az MTA Világgazdasági Kutatóintézete igazgatójának, a Joint Venture Szövetség titkárának, Ferenczi Andrásnak és Erős Viktornak, az Értékpapír Ellenőrző Tanács alelnökének a neve.

A második Miért akadémiát

Kovács Péter MIÉRT-elnök nyitotta meg, majd Szabó Ödön elnökségi tag ismertette a rendezvény célkitűzéseit: a már említett szellemi termékek és programok kidolgozása, és a partnerkeresés, úgy mint az RMDSZ , a román és a magyar kormány, a civil szervezetek. Lakatos Péter megyei RMDSZ-elnök a szintén hiányzó Mesterházy Attila , a magyarországi Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium politikai államtitkárának levelét olvasta fel. Az első panel régióelemzésként volt meghirdetve, Borbély Károly MIÉRT-alelnök, az ITD Hungary (Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.) kolozsvári regionális képviselője moderálta. Résztvevők: Nagy Ágnes , a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagja, Halász János , az ITD romániai képviseletének elnöke, Winkler Gyula RMDSZ képviselő és Verestóy Attila szenátor.

Halász: konkrétumokra és munkára van szükség

Tisztázni kellene a romániai köztudatban a magyar gazdaság és tőkebefektetések itteni súlyát – vélte Halász János, -- Magyarország országos szinten a nyolcadik befektető, három megyében pedig -- Hargita, Kolozs és Maros – az első. A magyarországi import és az odairányuló export a román kereskedelem meghatározó része – állította az ITD elnöke, hozzátéve, hogy itt jobban érzi magát a magyar tőke, mert 2 millióan jól beszélnek magyarul. Az olasz befektetések ugyan látványosabbak, de egy olaszországi törvény miatt ki is viszik a hasznot az országból, nem marad itt. Hogy az ideirányuló magyar tőkebefektetéseket jobban tudják hasznosítani az itteni magyarok, szükség lenne egy munkaerő adatbázisra, amit az RMDSZ-től nem sikerült megkapni, amikor konkrét és sürgős igény támadt rá – zárta mondanivalóját Halász.

Nagy Ágnes: hová csatlakozunk?

-- kérdésre próbált meg választ adni. A globalizálódó Európa is számos kihívás előtt áll – kezdte előadását a BNR igazgatótanácsának tagja. Előszöris gazdasági környezetére kívülről hatással van az Egyesült Államok gazdasága, valamint a japán yen deflációja. Saját gazdasági kihívások, amelyekkel Európának szembe kell néznie: milyen lesz a központi európai bank, az egységes adózás, miben változik a hagyományos európai elkötelezettség a társadalmi jólét, a méltó élethez való jog iránt, mekkora a minimális összeg, amelyből biztosítható, és ez milyen konkrét stratégiákat, például foglalkoztatottság tesz szükségessé. A harmadik szempont a biztonságpolitika, a negyedik az ökológiai fenntarthatóság – magyarázta Nagy Ágnes.

A Romániához viszonyított különbség illusztrációja, hogy az EU-ban 700 euró a segély, itt jó ha egy cégtulajdonos keres ennyit havonta – tette hozzá. Itthon a monetáris politika (a jegybank) antiinflációs helyzet kialakítására törekszik, de nem hiteles, mert a politikai döntéshozók és a reálgazdasági szereplők nem hisznek benne, hogy ez elérhető, tehát magasabb inflációval számolnak. Közben bejön a jegybank jóslása, tehát kisebb lesz a nyereség a vártnál, se profit, se munkahelyfejlesztés. Ezt az jelenti, hogy a reálgazdaságban kell meghozni azokat a gyakorlati döntéseket, amelyek hitelessé teszik a monetáris politikát - véli a banki tanácstag.

Winkler Gyula: az autonómia gazdasági vetületei

Az RMDSZ fő tevékenységi irányvonalai közé tartozik a helyi önkormányzatok pénzügyi forrásait növelni, tágítani, nemcsak fenntartani az önkormányzatok alá tartozó intézményeket és infrastruktúrát, hanem fejleszteni is – állítja Winkler. Ehhez eszközt az arányos visszaosztás jelent. Arról, hogy az erdélyi megyék többet fizetnek be és kevesebbet kapnak a központi költségvetésből, mint a kárpátokon túliak, a képviselő szerint nincs biztos adat. Négy megye biztos többet fizet, mint amennyit kap: Temes, Brassó, Prahova, és Konstanca – tette hozzá. Az autonómia is sok kérdést vet fel, például lesz-e regionális pénzügyi autonómia.

Az RMDSZ célja minnél több pénzt jutattni a civil szférának, tehát nyílt és elegendő forrásokat biztosítani – mondta a képviselő, -- és ehhez a jelenlegi szponzortörvény nem jó, újat kell készíteni. Az RMDSZ két úton próbál meg eredményeket elérni. Az egyik az adó leírhatósága magánszemélyeknek – számla és nyugta ellenében, jövedelmük arányában; a másik az 1%-os személyi felajánlás alapítványoknak, egyházaknak.

Ezt a tervezetet már 3 éve próbálja az RMDSZ elfogadtatni a parlamentben, a többi párt azonban csak most kezd megbarátkozni a gondolattal – magyarázta Winkler, de ősszel valószínűleg törvénytervezet készül róla. A támogatható szervezetek bizonyos kritériumoknak kell megfeleljenek: bejegyzett jogi személynek kell lenniük, legalább 3 éves működéssel, és ne legyenek állami adósságaik.

Verestóy: szeretni kell a versenyt

Jólétben fiatalon csak örökségből lehet élni - jelentette ki Verestóy, aki közölte, ő nem előadást szeretne tartani, hanem inkább arra biztatni, hogy szeretni kell a versenyt. A verseny a szenátor szerint több elemből áll: a képzésből, az itthoni megalapozásból, mindezek kipróbálása a nyugati munkaerőpiacon, kapcsolatrendszer kiépítése, majd itthoni vállalkozás létrehozása. Az EU-csatlakozás a romániai társadalom belső struktúrája miatt nem ad túl sok okot a bizakodásra – vélte Verestóy, hozzátéve, hogy 5-7 éven belül derül ki, hogy Románia kompatibilis lesz-e az EU-val. A szenátor úgy gondolja, hogy az ország legnagyobb konkurenciájának jelenleg Kína számít.