A korrupció és az idegengyűlölet az úr a törvényesség fölött Albániában, Bulgáriában, Romániában és Ukrajnában – állapította meg a leggazdagabb földlakók toplistájával híressé vált Forbes magazin.
Kimenekített tőkék
Ebben a négy kelet-európai államban a külföldi tőkebeáramlás folyton-folyvást alacsony szinten mozog, holott a szegénység, a rászorultság a komoly tőkebevitelre igen nagy. A Forbes szerint a Romániában, Bulgáriában és Albániában történt beruházásoknak csak rövid ideig hatásosak, nem képesek enyhíteni a szegénységet. „Amikor megjelennek a külföldi befektetők – ők különben elég ritka madarak arrafelé – hirtelen megugrik a betöltött munkahelyek száma, viszont ennek ellenére a szegénység és a munkanélküliség mértéke nem változik” - magyarázza a cikk. Ennek oka, hogy a cégek a nyereséget nem forgatják vissza, hanem kiviszik az országból. A sikeres vállalkozók, akiket amúgy vonzana a helyi befektetés, átutalják tőkéjük azokba az országokba, ahol a bankrendszer jövedelmezőbb. Nem hajlandók a saját országukban befektetni, mert tartanak az esetleges büntetésektől, vagy az előreláthatatlan adóterhektől. Ily módon az elmúlt 13 évben közel 7 milliárd dollárt vittek ki Bulgáriából, 3 milliárdot Albániából és 170 milliárdot Oroszországból. Más források szerint Romániából ugyanezen idő alatt 8 milliárdot vontak ki.A cikk szerint Bulgária esete a legjobb példa erre. Az utóbbi kilenc évben a népesség drasztikusan csökkent, sokkal inkább mint bármelyik más országban. A születési arány pedig világszinten a legalacsonyabb (7,7 születés 1000 lakosra). Bulgária, amely egy időben a legnagyobb mértékű külföldi befektetési rátával rendelkezett a Fekete-tenger partján, ma már nehezebben kap tőkét, mint Egyiptom, Kolumbia vagy akár Srí Lanka – áll a Világbank egyik jelentésében.
A hétmillió szegény országa
A Nyugat – magyarázza a Forbes – nem tekinthet el hosszabb ideig a bulgáriai, romániai, ukrajnai és albániai munkanélküliség mértékétől. Ezek az országok, amelyek a multinacionális cégek legújabb export-piacai kéne legyenek, a korrupció és a szegénység afféle bénult bazáraivá váltak.
Az ukránok, a fehéroroszok, az albánok és a moldovaiak napi 2,25 dollárnyi jövedelemből élnek, és a 150 millió orosz kétharmadának napi két dollárnyi rubel jut. Az ENSZ tanulmányai szerint Románia 7 millió szegénnyel dicsekedhet, akik egy napra számítva átlagosan két dollár alatt keresnek.
Ezzel szemben a hivatalos statisztikák szerint egy romániai napi keresete 4 dollárnyi lej. Portugáliában, az EU legszegényebb államában legkevesebb 15 dollár a napi jövedelem, míg a franciák minimum 40 dollárt keresnek 24 óra alatt. Egy program a tőke általános mentesítésére sokkal hasznosabb lenne, mint a klasszikus adómentesítések, és az egyetlen realista megoldás arra, hogy ezen gazdaságok élvezhessék a szükséges külföldi tőke pozitív hatásait. Az adófizetőt, a külföldit is, mentesíteni kéne, hogy ne fizessen késedelmi kamatokat, és ne sújtsa külön illeték a határon túli készpénz-utalásokat.
Nélküled nem tudunk működni
A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.
Támogató leszek!