Antiszemitizmussal vádolja az Academia Catavencu (AC) a hazai PestiEst-klónt kiadó Kovács Andrást. A Bukarestben dolgozó budapesti lapkiadó szerint ez nem igaz, másrészt az AC éppen az ő lapjáról koppintotta a maga program-magazinját.
A maró humorú Catavencu „becsületsértést” kiált
Becsületsértő szövegeket terjeszt a sajtóban és magánúton
Kovács András
, a romániai PestiEst-szerű magazinnak számító Sapte Seri (Hét est) tulajdonosa a konkurens szabadidő-magazin, a B-24-FUN kiadójáról. Ezt mondja legalábbis a konkurencia, s az ügyre nem derül ennyi fény, ha nem a csontig maróan ironikus hetilapról, az
Academia Catavencu
ról (AC) volna szó. Ugyanis az AC a Cotidianul ellenzéki napilapot kiadó RH Printig & Publishing-gel karöltve jelenteti meg a B-24-FUN, szintén ingyenes programajánló magazint.
Két szabadidő-magazin egy csárdában
A felek azzal vádolják egymást, hogy a magazinok közötti tisztességes verseny a másik hibájából nem működhet. A Catavencu és a Cotidianul azt mondja, humorral és teljesítménnyel, nem vádaskodással kell versenybe szállni. A Sapte Seri álláspontja ellenben az, hogy nem lehet tisztességes konkurens a B-24, ha a Sapte Seri-ről koppint. A Román Terjesztési Szövetség (BRAT) szerint az ingyenes, tehát kizárólag a reklámpiacból megélő Sapte Seri-t 104-106 ezren olvassák a kétmilliós Bukarestben. Egy ilyen, viszonylag kis piac megosztottsága valószínűleg mindkét félnek kellemetlen.
A példányszám-vita eldöntetlen
Az AC és a Cotidianul június végén a bukaresti sajtóban megjelent közleményben adta hírül, mi gondja van Kovács Andrással, aki magyar állampolgárként fektetett be a hazai magazinpiacba 1998-ban. A Ion Luca Caragiale röhögtetően demagóg főhőséről elnevezett AC azt állítja: a B-24 megjelenése óta a Sapte Seri 50 ezres példányszáma meredeken esik. A lap szerint a következő adatok miatt vált az új magazin „Kovács úr rémálmává”: szintén ingyenes, példányszáma ugyanúgy 50 ezer, és a Sapte Seri 400 terjesztési helyével szemben 450 bukaresti helyszínen lehet megtalálni.
Ezzel szemben az a tény, hogy nem nyilvánosak a Sapte Seri (és más lapok) friss, auditált példányszám-adatai, ráadásul a B-24-FUN-t kiadó kft. nem is szerepel a BRAT ügyfelei között. A Sapte Seri példányszáma a 1999 januári 29 756-ról 2002 júniusára 49 905-re nőtt (s Kovács András állítása szerint most is 50 ezer, a Belső-Erdélyben és a Patriumban kiadott kétheti lapok példányszáma még 30-30 ezer.). Az Academia Catavencué ugyanezen időszakban 62 507-ről szinte a felére, 36 769-re csökkent. (2002 júniusával a BRAT honlapjának adatszolgáltatása megszakad.)
Hisztéria és rágalmazás
További idézet az AC közleményéből: „Eredetileg őrurasága [Kovács András] lépéseit megértéssel fogadtuk: az erős versenytárs létét elég nehéz kibírni. Sőt mi több, elővigyázatosak voltunk, hogy ne bátortalanítsuk el a magyar tőke működését Romániában, de ennek kissé túlságosan is európai visszafogottság lett az eredménye. De mikor Kovács úr tevékenykedése a hisztérián már túllépve valódi rágalmazásba fordult, türelem-készletünk teljesen elfogyott. Ezzel szemben látványosan erősödött elhatározásunk, hogy ezért a bíróságon követeljünk elégtételt.
Ami Kovács úr érdeklődését illeti különféle törvénytelen ügyek iránt – amint ezt oly sűrűn emlegeti nyílt leveleiben az úr – élünk az alkalommal, hogy ezekből Önök is tanulmányozhassanak egy bőséges adagot az AC elkövetkező számaiban.” Aláírja
Sorin Vulpe
, az AC kiadója, és
Calin Husar
, az RH vezérigazgatója.
Plágium és tisztességtelen verseny
A Sapte Seri viszont már május végén közzétette nyílt levelét a Capital üzleti hetilap befektetési rovatában. A dokumentum fő állítása az, hogy a B-24 a Sapte Seri mellékletéhez egészen hasonló kinézettel jelentette meg a bukaresti Európai Filmfesztiváról szóló, saját kiadványát. A Kovács András által jegyzett, pecsétes levél grafikai szakértőkre hivatkozva azt állítja, ilyen hű másolás csak úgy lehetséges, ha a konkurens lap birtokába jutott a Sapte Seri digitális mesterpéldányának. A mesterpéldány „újrahasznosításában” a Sapte Seri szerint
Alexandru Sandulescu
a vétkes, aki most 20%-os tulajdonosa a B-24-et kiadó társaságnak.
Sandulescu a Sapte Seri főszerkesztője, PR-menedzsere volt, aki az új laphoz igazolt át. (A Sapte Seri tulajdonosa lapunk kérdésére elmondta, Sandulescu négy évig dolgozott a lapnál, kezdő munkatársból lépett elő menedzserré.) A nyílt levél közlésére azért volt szükség – így a Sapte Seri nyilatkozat – mert május végén még nem lehetett beperelni a B-24 kiadóját, tekintve, hogy hivatalosan még nem létezett. A kiadó kft. nevét ugyan levédették, de a bukaresti bíróság cégjegyzéke akkor még nem jegyezte be. A nyílt levél hangsúlyozza: nem botrányt szeretnének, hanem hogy az illetékes hatóságok, a Gazdasági Versenyhivatal oldja meg az ügyet.
Perek és leleplező írások
A Sapte Seri azóta a tisztességes verseny szabályainak, a versenytörvény több pontjának megsértése vádjával beperelte a B 24 FUN-t megjelentető Bazar Media Kft.-t. Ezután következett a Catavencu és az RH Publishing perrel fenyegető nyílt levele, majd a Catavencu cikke.
Mert az AC eheti számában be is váltotta közleménybeli ígéretét. Az első, a Sapte Seri-rel foglalkozó írás a lap középső oldalpárján jelent meg, ahol az alsó sávban a jellegzetesen Catavencus politikus-fotómontázsokat közli a szerkesztőség (amely a szerkesztők névsorában az olvasókat is szerepelteti, akik „ugyanolyan intelligensek, mint mi” ). A rovathoz csatolt keretes kommentárban Marius Draghici, az AC oknyomozó rovatának vezetője azon háborodik fel, hogy Nastase múzeumot építtetett a nagybácsikájának, valamint azon, hogy Kovács András „úgy viselkedik a román alkalmazottakkal, mintha paprika lenne a fenekében”. (Cikküket keretes szövegként alább olvashatják.)
– Az Academia Catavencu állításaiból semmi sem igaz – fűzi hozzá a fentiekhez hivatalos állásfoglalását
Kovács András
, a Sapte Seri-t kiadó Kopa Kft. igazgató-tulajdonosa a Transindex kérdésére. – Döntse el a bíróság, kinek van igaza!
„Ifjúkori önarckép, antiszemita vonásokkal”
[Academia Catavencu, július 1-7., 14.] „Csütörtök. Az autók vidáman tülkölnek, az emberek dolgoznak, a bogarak repkednek, a csajok virágmintás rövid szoknyácskákat hordanak, s a Zsidók Világméretû Összeesküvése (ZsVÖ – büdös zsidó! ) a sötétben munkálkodva tör a magyar érdekek ellen! Szép az élet: elkezdõdött a Sapte Seri szokásos szerkesztõségi munkanapja (...) Ma, ahogy egy héttel ezelõtt, vagy inkább tegnapelõtt úgy négy óra magasságában, mikor egypár, a zsidó lobbinak magát eladó reklámügynökség nem volt hajlandó az osztrák-magyar-teuton ihletésû Sapte Seri-t tovább finanszírozni, a boss rossz passzban van.
Büdös zsidók – ordítja a falnak, az ügynökségeknek, a reklámgyártók egekben lakozó Urának. Az egyik szerkesztõ leejt egy médiatervet a padlóra. Hallatlan! Sercintés, köpés – s egy sértés magyarul (annyira kifinomult kifejezés, hogy lefordíthatatlan) zúg el néhány centiméterre a vétkes nyálas tarkója mellett. A kurva anyját baszná szájba – gondolom, rájöttek, kirõl van szó – aztán András Geluról, Ménmarótról, Hagiról, Mihály Vitézrõl, Aurel Vlaicuról és Avram Iancuról emlékezik meg, vagyis az összes hatalmasságról, akik miatt a Sapte Seri nem megy úgy, ahogy kéne.
Nekik úgy általában a hagyományos Büdös geci vel üzen (...) Nem ajánlatos ezen ízlésbeli dolgok miatt tiltakozni: Adriana, a fõnök feleségének keze gyorsan eljár, s mivel nincs ideje edzõterembe járni, az ütlegeket a jámbor alkalmazottak fejebúbján gyakorolja. He-he-he, de talán ez mégsem a megszokott munkanap, jobb, ha hallgatunk az ismételt fenyegetõzésrõl, a kinyíratásról, kórházi kezelésrõl, a fenékbe rúgásról vagy egyszerûen a kirúgásról. Ma megtanulunk rondán beszélni magyarul.
A faszomba! Azt fogják hinni, ebbõl a Kovács Andrásból színes, antiszemita telenovelába illõ személyiséget faragtam, aki kutyul itt valamit a Kárpátok, a Duna és a Fekete-tenger közén, ahol nem illik az adót befizetni az államnak. Kovács András inkább csak egy szõke, tolakodó bozgorka, aki kissé hamarabb felfortyan az átlagnál, aki építõ jelleggel üvöltözik alkalmazottaival és rá-rákoppint az orrukra A5-ös méretû újságjával, aki néha még azzal dicsekszik, egyik nagyapja rabbi volt, s hogy õ tisztességes üzletet jött kötni Romániába. (...)
Nincs híján a borbélyok szadista, enyhén fesitiszta humorának. Azt szokta mondogatni, ahányszor a dolga Romániába hozza, egypár magyar gyártmányú zsilettpengével érkezik, hogy le tudjuk borotválni a talpunkról a szõrt (eh, most ne kényszerítsenek arra, hogy mindezt magyarul adjam elõ!). Dehát néhány büdös majom és rohadt cigány, plusz egy adag a faszomba elzúg a számítógépen dolgozó lányok fülbevalói mellett, s ezzel a Sapte Seri hetilap egyik napja letelik, bevégeztetik, a névtelenségbe süllyed.
Az autók vidáman tülkölnek, és Kovács András azzal az érzéssel tér haza, hogy nap nap után az oláh nacionalizmus tökéletes célpontjává válik. De ezelõtt még elereszt a semmibe egypár szarvakhoz hasonlóan csavaros, barokkos szófûzésû kifejezést egy idegen, ámde nagy költõi kifejezõ erejû nyelven.”
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!