A forradalom óta eltelt 14 év dacára az elállamosított magán- és egyházi javak ügye Romániában még nagyon távol áll a rendezett megoldástól. A jogtalanul elvett ingatlanok mindössze 5%-a került vissza az egykori tulajdonosokhoz.
Öt százalék
Tegnapig lehetett még további iratokkal kiegészíteni azokat a dossziékat, amelyekkel a volt tulajdonosok bizonyíthatják: az államtól visszakövetelt, a '40-es évek fordulóján elvett ingatlanaik valóban az övék (vagy családjukéi) voltak. 1990-tól napjainkig a jogtalanul elvett ingatlanok 5%-át szolgáltatták vissza – erősítették meg az Állam által Jogtalanul Megkárosított Tulajdonosok Szövetségének (APDAS) és a Magántulajdon Bizottság (CPP) második kongresszusának megnyitóján. A 10-es számú törvény megjelenése óta 210 ezer igénylést nyújtottak be, amiből körülbelül 8 ezernek tettek eleget szerte az országban.
Az összeg
A román állam 5,3 milliárd dollárt, vagyis ez évi költségvetésének 70-át kitevõ összegnyi kártérítést kell kifizessen. Ehhez még hozzáadódik a részvényekkel és értékpapírokkal való kárpótlás, amelynek összege 3,5 milliárd dollár. A teljes restitúciót 10 év alatt szeretnék végrehajtani.
A Bukarestben benyújtott 30 ezer kérvényből ezret oldottak meg. A két szervezet tagjai szkeptikusak, ami az igazságszolgáltatás függetlenségét illeti: „ameddig a visszaigényelt ingatlanok nagyrészét a kormány és az ellenzék pártjainak vezetői, és azok kiszolgálói birtokolják”.
A legégetőbb és legellentmondásosabb helyzet az úgynevezett „államosított házaké”. Az első kísérlet a restitúció megoldására a 1995/112-es törvény volt, amely azonban -- a kongresszus résztvevői szerint -- távolról sem hozta helyre a proletárdiktatúra 1949-es hibáját, merthogy az ingatlanokat eladta a benne lakó bérlőknek. Az APDAS szerint katasztrofális következményekkel járt, hogy az elkobzott ingatlanok 85%-a a bérlők tulajdonába került.
A jogszabály valóságos háborút robbantott ki a volt tulajdonosok, valamint a bérlőkből lett tulajok között. Eredmény: rengeteg per, amelyeket hol az egyik, hol a másik fél indított. A 2001/10-es törvény kapcsán az APDAS és a CPP tagjai szerint kezdetben lehetett reménykedni, hogy ezáltal kiigazíthatók lesznek a korábbi jogszabály hibái. De nem így történt: kétértelműsége révén ugyanis a 2001/10-es csak újabb spekulációkat, elégedetlenkedéseket és pereket szült.
40 ezer visszautasítás
A 210 ezer benyújtott kérelem alapján körülbelül 50 ezren kapják vissza természetben az egykor elvett ingatlanjaikat, 120 ezer kérvényezõnek kártérítést fizetnek, 40 ezret pedig elutasító választ kapnak.
A vissza nem adható ingatlanok száma országosan 5000, ebbõl a legtöbb Erdélyben található. Kolozs megyében 160, Biharban 142, Temes megyében 123, Hargita megyében 119, Maros megyében 104, Kovászna megyében 32 ilyen ingatlant tartanak számon.
Nem kell a részvény
A kongresszus résztvevői szerint a kormány jelenleg 9 milliárd euróra becsüli a kárpótlásként az egykori tulajdonosoknak kifizetendő összeg mértékét, amelyet teljes egészében az államkassza kellene álljon. A szervezetek visszautasítják, hogy magánosítás alatt levő vállalatok részvényeivel kárpótolják őket, mert az összes jelentős és jövedelmező állami vállalatot már privatizálták, tehát az állami kalapban maradt cégek részvényei elértéktelenednek. Valamint hozzáteszik, hogy arra sincs biztosítékuk, hogy a részvények elosztását helyesen számítják ki.
Az APDAS aggodalommal figyeli a 2003/489-es kormányhatározatot, amely módosítja a 2001/10-es törvényt, és alkalmazásának módszertani szabályairól rendelkezik. Az új módosító határozat érvényesnek mondja ki azokat az adásvételi szerződéseket, amelyeket az állam az államosított ingatlanok bérlőivel kötött.
Ugyanez a rendelet mondja ki, hogy azok az ingatlanok, amelyekben jelenleg pártszékház, állami intézmény, nagykövetség, stb. működik (vagyis amelyek a legértékesebbek) az állam fennhatósága alatt maradnak, és egykori gazdáik pénzbeli kárpótlásban részesülnek.
Perek az Emberjogi Bíróságnál
A két szervezet képviselői emellett visszaélésnek minősítik, hogy a visszakapott ingatlanokban is további öt évre meg kell hosszabbítani a bérleti szerződéseket. Ezekkel az intézkedésekkel a román állam megsértette a nemzetközi emberjogi szerződés járulékos jegyzőkönyvét, ezért több román állampolgár is az Európai Emberjogi Bíróság hoz fordult. Jelenleg 22 per van folyamatban az európai törvényszék előtt, néhány ezer pedig ugyanott a sorára vár.
A 1991/18-as földalap-törvényben 10 hektárban határozták meg a földműveseknek visszaszolgáltatható földterület maximális nagyságát, és azt is a törvény végrehajtó bizottsága által kijelölt területen – jelentette be Aurelia Popescu ügyvéd. Mivel a bizottságok tetszésük szerint osztogatták a földeket, ez oda vezetett, hogy ismét számos per alakult ki mindebből.
A törvény kiigazítása ennek ellenére mégsem történt meg. 2000-ben ugyan megjelent egy jogszabály, amely a felső határt 50 hektárra tolta ki, a birtoklevelek kibocsátása viszont nagyon lassan zajlik. A földrestitúciónál is nehézségbe ütközik az eredeti földterület visszaszolgáltatása, mert a végrehajtását a törvény a helyi bizottságokra bízza.
A felekezetek
összesen 7568 kérvényt nyújtottak be, a legtöbbet a görög katolikus egyház (2207), utána következik a zsidó egyház 18209-el, majd a katolikus (992), református (899), ortodox (770), evangélikus (690) és az egyéb egyházak (201).
Az ipari, banki ingatlanok, valamint a parasztgazdaságok, birtokok helyzete még mindig megoldatlan, mert ezeket az állam újból „visszavette” az 1990/15-ös törvénnyel, és az állami intézmények fennhatósága alá helyezte. Sőt -- állítják a szervezetek tagjai -- ezeket a javakat később eladták hazai és külföldi magán- és jogi személyeknek.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!