Gyűrűzik a nyár magyarországi gazdasági botránya

A Pannonplast Rt. (PP) árbevétele 27 milliárd forint volt (101 millió euró), de vesztesége mintegy egymilliárd ft. (3,7 millió euró). Cégfelvásárlások, feldarabolások, izgalmas részvénytársasági közgyűlések – a fejlett tőkepiacon szokásos sakkhúzások keltette izgalom mellett kölcsönös politikai vádak fokozzák a feszültséget. A januártól júniusig ívelő üzletsorozat révén a vállalkozók többsége feltehetően már a maga hasznát elérte. Most az üzlet körülményeinek politikai spekulálásával a bal- és jobboldali közéleti szereplők próbálnak némi politikai tőkét lefölözni. A felvásárlás körülményei lépésről-lépésre nyilvánosságra kerülnek, ez tovább kavarja az örvényt.

Címszavak az üzleti-politikai botrányról

A történetben a felvásárló cég hol menő amerikai-magyar vállalkozásként, hol postafiókon keresztül birtokolt álcának tűnik, a felvásárolt vállalat előbb tiltakozik megvétele ellen, majd kiegyezik a vevővel. Az egészet felügyelő állami főhivatalnokot megverik, majd politikai vádakat nyilatkozik, közben az általa irányított felügyelet törvénytelennek mondja ki a felvásárlást.

Mivel a PP részvényei januártól folyamatosan emelkedtek, brókercégek is feltűnnek a közös tablón, amelyekről nehéz eldönteni, ügyfeleik tisztes nyereségére törekszenek, vagy állami pénzre hajtó spekulánsok is (továbbá több bankhivatalnok is sárosnak mutatkozik). Az már hab a tortán, hogy erdélyi szereplője is van történetnek a Bihar megyei Tenkén született, magyarországi, pontosabban szajoli lakhelyű és Nagyváradon dolgozó vállalkozó,

Mudura Sándor

személyében.

A Fidesz-oldal és az MSZP-oldal vádjai

A Fidesz-ellenzék tőzsdepanamát emleget, az államkassza magánzsebként való kezeléseként minősíti a PP körüli ügyleteket, parlamenti vizsgálóbizottságot követel, a legmagasabb kormánykörök érintettségét említi. Medgyessy Péter azonban – a PP-ügy konkrét említése nélkül – az ellenzék megrendezett, folyamatként értelmezhető politikai támadásának minősítette a május-június külpolitikai és gazdasági botrányait. Az MSZP-s megszólalók is azt állítják, a Fidesz és az ellenzéki sajtóorgánumok összesküvés-elméleteket gyártanak. A vizsgálóbizottság megalakítását őszre halasztották.

Az erdélyi szál: Mudura és a Lotus Pláza

Az érintett cégek azt mondják: egyszerű spekulációs ügyletről van szó, az ellenzék ehhez azt teszi hozzá, hogy állami pénz van mindezek mögött. Mudura Sándor fia, ifjabb Mudura az előbbi csoportba tartozik. Az üzletemberről a Hír TV azt állítja, magyarországi cége révén több tízmillió forintot nyert PP-részvényeken, és ennek köze volt miniszterelnökhöz fűződő kapcsolatoknak. Ifj. Mudura Sándor ellenben azt nyilatkozta a HVG -nek, 41 millió forintos befektetés után 4 millió volt a nyereségük, és visszautasította, hogy „szokásos tőzsdei spekulációs tranzakcióikat valakik politikai botrányokhoz használják fel”.

A Mudura család baráti viszonyban áll Medgyessy Péterrel. A magyar kormányfő tavalyi erdélyi körútján meg is látogatta az akkor még befejezés előtt álló nagyváradi Lotus Plazát. A plázát azóta megnyitották, az egész beruházáshoz a magyar állam külföldi hitelezéssel foglalkozó pénzintézete, az Eximbank nyújtott közel 10 millió eurós hitelt. A hitelt a beruházó cégcsoport, a Britton révén kapta a plázát működtető Lotus Market Rt. A cégnyilvántartások szerint a mai napon is a Britton csoport szerepel a bevásárló-központot működtető Rt 50%-os tulajdonosaként (ezt a portfolio.hu online gazdasági újságnak nyilatkozva maguk a Britton csoport ügyvezetői is megerősítették).

Állami hitel és megkérdőjelezett hitelű hitelezett

Amikor egy évvel ezelőtt a pláza-építést lehetővé tevő hitelszerződést aláírták, stabil háttérrel rendelkező, amerikai-magyar vegyesvállalatként mutatták be a Brittont, amely az Eximbank állításai szerint szilárd biztosítékokat nyújt a hitel visszafizetésére. Az amerikai fél neve: Britton Llc. Ezenkívül 2002 decemberében bejelentették, hogy további tárgyalások folynak további romániai pláza-építések pénzeléséről. A lehetséges helyszínek között Kolozsvárt, Bukarestet, Temesvárt, Brassót említették (az nagyváradi bevásárló-központ finanszírozásának nagyságrendjét figyelembe véve ez kb. 7-7,5 milliárd forintot jelent).

A Magyar Nemzet beszámolójában azt állítja, a Britton egy postafiók-cégen keresztül birtokolt csoport. Az ellenzéki napilap szerint a tulajdonlásban alkalmazott konstrukciók azt mutatják, a valódi tulajdonos rejtve akar maradni. A Lotus Market Rt. kisebbik részvénycsomagja a dublini Montrade (Írország) tulajdona. A Világgazdaság üzleti napilap közölte cégbírósági jegyzések szerint az ír vállalat 2000 decemberében megszűnt, a magyar kereskedelmi képviseletet viszont csak idén törölték a cégbírósági nyilvántartásból.

A Britton és a Pannonplast-botrány

Mudura Sándor Lotus Plazá ját és a Pannonplast körüli felhajtást a Britton cégcsoport jelenléte kapcsolja össze, amely május-júniusban szándékozott meghatározó részt vásárolni a Pannonplastban, összesen egymilliárd forintért. A műanyagipari céget korábban megpróbálta felvásárolni a Karsai Holding, amelynek tulajdonosa a HVG szerint a Fidesz bizalmát élvező Szász Károllyal, a tőzsdei műveleteket, felvásárlásokat felügyelő Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ( PSZÁF ) elnökével van jóban. A PP-nek az ellenséges felvásárlások ellen kidolgozott mechanizmusai, a társaság működésében kialakított szabályok megfelelő védelmet nyújtottak. A cég alapszabálya ugyanis kimondja: egyik részvényes sem kaphat többet 12,5%-nál.

Így Karsai 12% körüli tulajdonával parton kívül maradt. De félig-meddig így járt végül a Britton csoport is: a cég előbb a tizenkettő és feles rendelkezést kikerülendő, a felvásárlást több cégen keresztül bonyolította le, majd a PP tavaszi közgyűlése előtt két, állításuk szerint független befektetői csoportként bemutatkozó tulajdonosként jegyeztették be magukat a részvénykönyvbe. A másik céget Pevdi Divat Kft .-nek hívják. A PP menedzsmentje előbb ellensége felvásárlás vádjával vizsgálatot kért a pénzügyi felügyelettől. A vizsgálat elhúzódott.

A pénzügyi felügyelet és a PP-botrány

Időközben úgy tűnt, a Britton kiegyezett a menedzsmenttel, az igazgatóságban ugyan többséget szerzett, a másik nagybefektető csoportot, a Karsai Holdingot távoltartotta, az igazgatóság elnökét megtartotta. Az ingatlanfejlesztésben is érdekelt Britton csoport számára valószínűleg nem érdektelenek a PP ingatlanjai.

A sajtóbotrány azután pattant ki, mikor két ismeretlen tettes egy ál-biciklibaleset megrendezésének felhasználásával megverte a PSZÁF elnökét, Szász Károlyt. Szászt egynapi kezelés után hazaengedték a kórházból. Az elnök közben úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy szerinte azért büntetik, mert a felügyelet határozatban állapította meg a PP-beli szabálytalan tulajdonszerzést és a törvényesség betartására szólította fel az ügyben szereplőket. Ezt az állítást a rendőrségi nyomozás azóta sem tudta sem megerősíteni, sem cáfolni.

Politikai síkra az addig kimondottan tőzsdei ügyként kezelhető tranzakciósorozatot az terelte, hogy a felügyelet a tranzakciók körülményeit vizsgálva megállapította, hogy a finanszírozásban részt vett egy meg nem nevezett állami cég is. A sajtótalálgatások előbb a Lotus-hitelről ismerős Eximbank Rt-ről szóltak, majd tényként kezelt megállapítás lett, hogy az Állami Autópályakezelő Rt ( ÁAK Rt. ) volt a meg nem nevezett állami cég.

A Britton ezután bíróságon akarja megtámadni a PSZÁF-nak azt az állítását, hogy PP-beli bevásárlásukat részben az ÁAK finanszírozta a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. (K&H) brókercége, a K&H Equities Rt. közreműködésével. A kérdés ugyanis az, milyen forrásból fedezte a Britton a PP-részvények árát.

Honnan származhatott a Britton pénze?

Az egyik változat (írta a Világgazdaság ) az volt – itt szereplő ismét Mudura Sándor – hogy a Britton a Lotus Market Rt.-beli részvényeit adta el, így tett szert a szükséges pénzmennyiségre. Ezt Mudura a Hír TV-nek nyilatkozva cáfolta, mondván: a részvények a K&H-nál vannak letétbe helyezve, a nagyváradi befektetést lehetővé tevő hitel garanciájaként. A letétes részvényeket csak a bank tudtával lehet felvenni, és ő ilyen értesítést a banktól nem kapott – mondta.

A másik változat (írta a HVG) szerint a Britton PP-ügyletét részben és közvetve az ÁAK Rt. pénzelte. Az állami autópályákat működtető vállalat az Equities brókercégtől kapott ajánlatot arra, vegyen állami kincstárjegyeket a szokásosnál 3%-kal nagyobb hozamra. Az ÁAK el is fogadta az üzletet, amit viszont már nem a brókercég, hanem egy autókereskedelmi cég bonyolított le. Az ÁAK fizetett, s az autókereskedő cég nem a saját, hanem részint a Britton Llc. számlájára kérte a pénzt. A másik részt annak az üzletembernek a számlájára kérték, aki a Pevdi Divat közvetett tulajdonosainak fia.

Kirúgás és kérdéses tulajdonosi jog

Az ÁAK vezetése azt állítja: ők jóhiszeműen fizettek. Az állami cég mindenesetre (feltehetőleg a botrány hatására) összes pénzét kivonta az Equities-től, s Csillag István gazdasági miniszter pénteken rendkívüli felmondással szélnek eresztette a vezérigazgatót. Közben a pénzügyi felügyelet újabb határozata kimodta: a Britton és a Pevdi Divat egyelőre nem gyakorolhatja tulajdonosi jogait, a cégbíróság pedig még nem döntötte el, érvényesek-e a legutóbbi közgyűlés határozatai, amelyekkel a Britton átvette a Pannonplast vezetését – írja a Népszabadság. A korábban vesztesnek tűnő Karsai Holding most kivár (a cég a Britton megjelenése előtt a műanyagipari vállalat egyik legnagyobb tulajdonosa volt).